Újabb szakma jelentkezett a Tisza-kormány KATA tervezete miatt: a Magyar Állatorvosi Kamara levélben fordult Kármán András pénzügyminiszterhez, hogy az önállóan dolgozó állatorvosok is választhassák az egyszerűsített adózást. A kormány a KATA kiszélesítését ígérte, a jelenlegi tervezet azonban továbbra is kizár bizonyos foglalkozásokat. Korábban az ügyvédek is hiába várták a visszatérés lehetőségét, miközben a már most katázó vállalkozók egy részének jelentős adóemeléssel kell számolnia.

A Magyar Állatorvosi Kamara hivatalosan kezdeményezte, hogy az új KATA szabályai az önálló szolgáltató állatorvosokra is terjedjenek ki. Halász Tímea, a köztestület főtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy elsősorban a kisebb településeken, saját praxisban dolgozó szakemberek számára szeretnének egyszerűbb adózási lehetőséget teremteni.

A kamara emellett azt is kérte, hogy az állatorvosok meghatározott feltételekkel ne kizárólag magánszemélyektől szerezhessenek bevételt. A vidéki praxisok ugyanis nemcsak kutyákat és macskákat látnak el, hanem gazdasági haszonállatokkal is foglalkoznak, szolgáltatásaikat pedig mezőgazdasági vállalkozások és önkormányzatok is igénybe veszik.

Magyarországon közel háromezer szolgáltató állatorvos dolgozik, a kamara becslése szerint pedig néhány száz szakembernek jelenthetne könnyebbséget a kért változtatás.

Az ügyvédek után az állatorvosok is kimaradhatnak

A probléma gyökere az, hogy a 2026 októberében közzétett új KATA tervezet az egyéni vállalkozókról szóló törvény szerinti vállalkozókra épül. Ez a jogszabály azonban a szolgáltató állatorvosi tevékenységet és az ügyvédi tevékenységet is külön kezeli, így a két szakma a jelenlegi megfogalmazás alapján továbbra sem kerülhetne vissza az egyszerűsített adózásba.

Az állatorvosok 2022 előtt még választhatták a KATA-t, ám az akkori szigorításokkal elveszítették ezt a lehetőséget. A Tisza Párt választási ígéretei között ugyan szerepelt a KATA szélesebb körű visszaállítása, a mostani tervezet azonban nem minden korábbi jogosult előtt nyitja meg újra a rendszert.

Hasonló helyzetbe kerültek az ügyvédek is. Szakmai kamarájuk korábban a Pénzügyminisztérium felkérésére jogszabályi javaslatot készített, a nyilvánosságra hozott tervezet azonban az ő visszatérésüket sem biztosítja.

Egyeseknek továbbra sem járna, másoknak a duplájára nőne

Az új KATA körüli viták nem korlátozódnak a kizárt szakmákra. A kormány javaslata szerint a főállású katások havi tételes adója az eddigi 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedne. A jelenlegi katások egy részének ugyan 2027-re átmeneti, havi 75 ezer forintos fizetési lehetőséget biztosítanának, 2028-tól azonban náluk is életbe lépne a 100 ezres összeg.

A tervezet kedvező változásokat is tartalmaz: ismét lehetővé tenné a mellékállású katázást és a cégeknek történő számlázást, miközben az éves bevételi határt 18 millióról 22 millió forintra emelné. A magasabb adóhoz magasabb társadalombiztosítási ellátási alap is társulna. A szakmai érdekképviseletek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az emelkedő közterhek egy része a szolgáltatási árakban is megjelenhet.

Ez különösen a taxisokat, a fodrászokat, a kozmetikusokat és az építőiparban dolgozó kisvállalkozókat érintheti, bár az egyes szakmák helyzete és az adóemelés tényleges hatása eltérő lehet.

Az állatorvosi kamara most abban bízik, hogy a kormány a végleges törvény elkészítésekor figyelembe veszi a javaslatait. A kérdés azonban már túlmutat néhány száz állatorvos adózásán: ha az új kata célja valóban a kisvállalkozók helyzetének megkönnyítése, akkor a döntéshozóknak azt is meg kell indokolniuk, miért maradnak ki belőle olyan önálló szolgáltatók, akiknek korábban már lehetőségük volt ezt az adózási formát választani.