Jelentősen kibővítené a kamerás közlekedési ellenőrzések rendszerét a kormány. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentése szerint a buszsávok jogosulatlan használatát, a szabálytalan parkolást és a vasúti átjáróknál elkövetett szabályszegéseket is hatékonyabban szankcionálnák. A tervek lényege, hogy a kamerafelvételek alapján az üzembentartóval szemben is megindulhasson az eljárás, anélkül, hogy minden esetben külön azonosítani kellene a járművezetőt. A változtatásokat egy több százezer résztvevős társadalmi egyeztetés eredményeivel indokolják, a részletes jogszabályok azonban még nem készültek el.

A gyorshajtások ellenőrzéséből már jól ismert rendszer újabb közlekedési szabálytalanságokra terjedhet ki Magyarországon. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter október közepén ismertette azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a hatóságok a jövőben a buszsávokban, a vasúti átjáróknál és a tilosban várakozó járműveknél is nagyobb mértékben támaszkodnának az automatikus kamerás ellenőrzésre.

A változtatások alapját a kormány közlekedésbiztonsági társadalmi egyeztetése adja, amelyben a közölt adatok szerint 365 ezren vettek részt. A kitöltők jelentős többsége támogatta a szigorúbb ellenőrzést, különösen azokban az esetekben, amikor a szabálytalanság más közlekedők biztonságát is veszélyezteti.

Nem feltétlenül azt bírságolnák, aki vezetett

A javaslat központi eleme az objektív felelősség alkalmazásának kiterjesztése. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott szabályszegések miatt az üzembentartóval szemben akkor is kiszabható közigazgatási bírság, ha nem bizonyították külön, hogy ő vezette az autót. A jogszabályban meghatározott mentesülési és felelősségátadási lehetőségek ugyanakkor továbbra is lényegesek.

A hatóságok számára ez jelentősen leegyszerűsítheti az eljárásokat, hiszen egy rendszámot rögzítő kamerafelvétel alapján is megindulhat a bírságolási folyamat. A jármű üzembentartójának viszont nagyobb figyelmet kell fordítania arra, hogy kinek engedi át az autó használatát, és szükség esetén hogyan tudja igazolni a körülményeket.

A tervezet három közlekedési területre összpontosít, amelyek közül a buszsávok és a szabálytalan parkolás ellenőrzése jelentheti a leglátványosabb gyakorlati változást.

A buszsávokban közlekedő autósokat is figyelnék

Vitézy szerint a társadalmi egyeztetés résztvevőinek több mint 80 százaléka támogatta a buszsávok szabálytalan használatának hatékonyabb szankcionálását. A probléma különösen a nagyvárosokban jelentős, ahol a jogosulatlanul buszsávba hajtó autók akadályozhatják a közösségi közlekedést, és növelhetik a menetidőt.

A kamerás ellenőrzés lehetővé tenné, hogy az ilyen szabálytalanságok miatt akkor is eljárás induljon, ha a helyszínen nincs rendőr.

Fontos azonban, hogy a buszsáv használata nem minden személyautó számára tilos. A hatályos KRESZ meghatározott feltételek mellett a személytaxiknak, a kétkerekű motorkerékpároknak és több más járműkategóriának is engedélyezi a közlekedést az autóbusz-forgalmi sávban. A taxisok tehát a jelenlegi jogosultságuk alapján továbbra is használhatják ezeket a sávokat az előírt feltételekkel.

Az automatikus ellenőrzések kialakításakor ezért elengedhetetlen, hogy a rendszer megfelelően felismerje a jogosult járműveket, és különbséget tudjon tenni a szabályos sávhasználat, a bekanyarodásra történő felkészülés és a valóban szabálytalan közlekedés között.

A buszok kamerái is rögzíthetnék a tilosban parkolókat

A szabálytalan parkolás automatikus ellenőrzését a kérdőívet kitöltők 81 százaléka támogatta. A javaslat szerint akár a menetrend szerinti autóbuszok elejére szerelt kamerák is alkalmasak lehetnének arra, hogy rögzítsék a buszmegállókban vagy más tiltott helyeken várakozó autókat. Ez különösen azokon az útszakaszokon jelenthet változást, ahol a szabálytalanul megálló járművek miatt a buszok kénytelenek a forgalmi sávban megállni, az utasok pedig nehezebben tudnak biztonságosan fel- és leszállni.

A részletszabályok azonban itt is kulcsfontosságúak. A KRESZ ugyanis különbséget tesz a megállás és a várakozás között, és bizonyos járművek, például a személytaxik esetében az utasok ki- és beszállására vonatkozó kivételeket is tartalmaz. Az automatikus rendszernek ezért nem elegendő pusztán azt érzékelnie, hogy egy jármű meghatározott helyen tartózkodik. Azt is tisztázni kell, milyen felvételek alapján indulhat eljárás, miként igazolható a szabályszegés időtartama, és milyen lehetősége lesz az üzembentartónak a téves bírság vitatására.

A vasúti átjáróknál már most is létezik objektív felelősség

A legmagasabb támogatottságot, 87 százalékot a vasúti átjárókban elkövetett szabálytalanságok szigorúbb ellenőrzése kapta. A tilos jelzés ellenére a sínekre hajtó autósok nemcsak saját életüket, hanem a vonatok utasainak és személyzetének biztonságát is veszélyeztetik.

Itt azonban van egy fontos jogi részlet, amely a bejelentésből nem derül ki egyértelműen: a vasúti átjárón való áthaladás egyes szabályainak megsértése már jelenleg is az objektív felelősség körébe tartozik. A hatályos, 410/2007. számú kormányrendelet alapján a vasúti átjáró előtti megállási szabályok meghatározott megsértése 50 ezer, a tiltott ráhajtás pedig 100 ezer forintos közigazgatási bírsággal járhat. Vagyis ennél a szabályszegési csoportnál nem az objektív felelősség teljesen új bevezetése lenne az újdonság. Sokkal inkább az automatikus kamerás ellenőrzés kiterjesztésének és az eljárások technikai egyszerűsítésének részleteit szükséges tisztázni.

Közlekedésbiztonságra fordítanák a bírságokból befolyó pénzt

Vitézy Dávid tájékoztatása szerint a társadalmi egyeztetés résztvevőinek 89 százaléka támogatta, hogy az új ellenőrzésekből származó bírságbevételeket közlekedésbiztonsági fejlesztésekre fordítsák. A lehetséges beruházások között új gyalogátkelőhelyek kialakítása, a közvilágítás javítása és veszélyes útszakaszok biztonságosabbá tétele szerepel.

Az eredmények értékelésekor ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az önként kitöltött kérdőív nem feltétlenül tükrözi a teljes magyar lakosság véleményét. A magas támogatottság azt mutatja, hogy a válaszadók jelentős többsége helyesli a szigorítást, nem pedig azt, hogy az összes magyar autós ugyanekkora arányban egyetértene vele.

A tervezett változtatások egyelőre nem jelentenek automatikusan új, hatályos bírságolási rendszert. A buszsávhasználat és a tilosban parkolás objektív felelősség alá vonásához, valamint a kamerás eljárások kibővítéséhez a megfelelő jogszabályi és technikai feltételeket is meg kell teremteni.

Az autósok számára tehát egyelőre nem lépett életbe az ismertetett új szigorítás. Amennyiben azonban a kormány megvalósítja az elképzeléseket, a közlekedési szabálytalanságok egyre nagyobb részét lehet majd kamerafelvételek alapján szankcionálni. A kérdés már nem csupán az, hogy hány szabályszegőt tudnak megbírságolni, hanem az is, mennyire lesz pontos, átlátható és ellenőrizhető az automatikus rendszer.