Újabb politikai csörtébe bonyolódott Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, ezúttal a Swietelsky által elnyert vasútfelújítási megbízások miatt. A tárcavezető a Fidesz-frakció kritikájára Mészáros Lőrinc emlegetésével, a korábbi kormány felelősségének hangsúlyozásával és egy kilátásba helyezett versenyhatósági bejelentéssel válaszolt. Csakhogy a látványos politikai üzengetés közepette továbbra is ott vannak azok a kérdések, amelyekre a vasúti beruházásokért jelenleg felelős miniszternek kellene világos választ adnia: miért kerültek lényegesen többe egyes munkák a korábban nyertesnek hirdetett ajánlatoknál, és milyen feltételekkel jutnak milliárdos állami megbízásokhoz a beruházásokat elnyerő vállalatok?

Vitézy Dávid közösségi oldalán reagált a Fidesz-frakció egyik videójára, amelyben Takács Árpád országgyűlési képviselő az osztrák tulajdonú Swietelsky Vasúttechnika Kft. újabb közbeszerzési sikerét bírálta. A miniszter szerint a Fidesz politikusai ismét Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek védelmében szólalnak meg, miközben elhallgatják, hogy a vitatott vasúti tender eredeti eredményét még az Orbán-kormány idején hirdették ki. Vitézy hangsúlyozta, hogy 2026. május 8-án a MÁV a Homlok Zsolthoz köthető vállalkozást választotta, a döntést azonban a Swietelsky megtámadta, és a Közbeszerzési Döntőbizottság július 31-én megsemmisítette.

A miniszter érvelésének ez a része fontos, és az időrend alapján ellenőrizhető. A közbeszerzés nem a Tisza-kormány alatt indult, és az eredeti eredményhirdetés is a korábbi kormány időszakára esett. A döntőbizottság azonban már július végén, az új kabinet működése idején hozta meg jogorvoslati döntését, amelynek következtében a MÁV-nak újra kellett értékelnie az ajánlatokat. Vitézy most arra hivatkozik, hogy a döntőbizottság független testület, amelynek tagjait még az előző kormány idején nevezték ki. Ez lényeges körülmény, de nem ad választ a közbeszerzések valamennyi pénzügyi és szakmai kérdésére.

A döntőbizottság nem választott kivitelezőt, hanem megsemmisítette a korábbi döntést

A történet egyik fontos részlete, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság nem maga választotta ki a Swietelskyt a vasútfelújítás nyertesének. A testület a jogorvoslati eljárásban a MÁV eredeti döntésének jogszerűségét vizsgálta, és arra jutott, hogy a Homlok-cégek nem adtak megfelelő árindokolást. A MÁV ezért nem fogadhatta volna el az ajánlatukat a korábbi formában. A döntőbizottság megsemmisítette a döntést, majd az állami vasúttársaság hirdette ki a következő megfelelő ajánlatot benyújtó Swietelskyt nyertesnek.

Ez nem puszta szóhasználati különbség, ugyanis a döntőbizottsági határozat és a kivitelező kiválasztásáról szóló ajánlatkérői döntés jogilag eltérő feladat.

A két kőbányai vasútfelújítási tenderben a Homlok Fővállalkozó Kft. és a Vasútvill-Gép Kft. közös ajánlatai összesen mintegy 7,4 milliárd forintot tettek ki, míg a Swietelsky később nyertesnek hirdetett ajánlatai együttesen körülbelül 9,6 milliárd forintra rúgtak. A különbség tehát hozzávetőleg 2,2 milliárd forint. Bár ez a tény önmagában nem bizonyít túlárazást vagy jogsértést, hiszen a kedvezőbb árú ajánlatokat a jogorvoslati eljárások után érvénytelennek kellett tekinteni, a számok indokolják a részletes nyilvános elszámolást arról, hogy milyen műszaki, pénzügyi és jogi feltételek alapján születtek meg a végleges döntések.

A Swietelsky sorra nyeri a vasúti megbízásokat

Vitézy politikai válaszának másik hiányossága, hogy kevés figyelmet fordít a Swietelsky látványosan megnövekedett magyarországi megbízásállományára. A Telex augusztusi összesítése szerint a vállalat vasútépítéssel foglalkozó érdekeltsége néhány hónap alatt közel 80 milliárd forintnyi munkát nyert el, miközben az azt megelőző években jóval kisebb forgalmat bonyolított. A társaság szerint a sikerek mögött szakmai felkészültsége és versenyképes ajánlatai állnak. A korábbi piaci viszonyokhoz képest ugyanakkor jelentős átrendeződés figyelhető meg a hazai vasútépítési megbízásokban.

Augusztusban például az Almásfüzitő és Komárom közötti vasúti szakasz korszerűsítésére kiírt, nettó 36,3 milliárd forintos tendert is a Swietelsky nyerte. A beruházás jelentőségét Vitézy maga is hangsúlyozta, hiszen a fejlesztés célja a Budapest és Bécs közötti vasúti közlekedés gyorsítása, a pálya korszerűsítése és a menetrendi megbízhatóság javítása. A projekt szükségessége nem kérdéses, az állami megbízások elosztásának átláthatósága azonban ettől még ugyanúgy közérdek.

Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján tehát nem elegendő kizárólag azt vizsgálni, hogy korábban mely vállalkozások nyertek rendszeresen, de az új rendszer működésének megítéléséhez azt is látni kell, hogy a jelenlegi döntések milyen feltételekkel, mekkora verseny mellett és milyen ellenőrzési mechanizmusokkal születnek meg. A Mészáros-érdekeltségek korábbi piaci dominanciájának bírálata nem helyettesítheti a mostani tenderek részletes bemutatását.

Kartellgyanú családi kapcsolatok alapján?

Vitézy a Gazdasági Versenyhivatal bevonását is kilátásba helyezte, mert szerinte a Fidesz kommunikációjából összefonódás gyanúja következhet a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd és a volt vejéhez köthető Homlok-vállalkozás között. A kartellgyanú azonban nem vezethető le pusztán abból, hogy két cég tulajdonosai között korábban családi kapcsolat állt fenn. A versenyjogi kérdés az, hogy történt-e tiltott együttműködés, például az ajánlati árak vagy a piaci magatartás összehangolása. Ha a miniszternek erre utaló konkrét információi vannak, indokolt a hatósági vizsgálat, ha viszont csak egy politikai videó megfogalmazásából következtet erre, akkor a bejelentés alapját is érdemes lenne nyilvánosan tisztáznia.

A vasúti közbeszerzések körüli vita mindenesetre fontosabb annál, mint hogy az Vitézy Dávid újabb személyeskedő üzengetésévé egyszerűsödjön. A közlekedési miniszter felelőssége nem ér véget annak ismertetésével, hogy egy-egy tender milyen kormányzati ciklusban indult, vagy kik nevezték ki a jogorvoslati testület tagjait, de legalább ugyanilyen fontos feladata a jelenleg zajló beruházások ellenőrzése és a közpénzek felhasználásának átlátható bemutatása.

Vitézy Dávidnak most rendkívül széles mozgástere van a magyar vasúti fejlesztések alakításában, mondhatni, egy egész országnyi vasúti terepasztalon játszadozhat. A szakmai munka eredményét azonban nem a Facebookon megvívott politikai viták száma, hanem a felújított vasútvonalak, a megbízhatóbban közlekedő vonatok és az ellenőrizhető beruházási költségek fogják megmutatni. A kérdés tehát továbbra is egyszerű: sikerül-e a politikai csatározások mellett meggyőzően elszámolni a vasútfejlesztésre fordított milliárdokkal?