Újabb jelentős vasútépítési megbízás került az osztrák tulajdonú Swietelsky Vasúttechnika Kft.-hez. A vállalat csaknem négymilliárd forintért újíthatja fel a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal egyik kiemelten fontos szakaszát, miközben két másik pályázó lényegesen alacsonyabb árat ajánlott. A megbízást eredetileg Homlok Zsolt érdekeltsége nyerte el, ám a Swietelsky jogorvoslati kérelme után megsemmisítették a korábbi döntést. A történet különösen annak fényében érdekes, hogy a Tisza-kormány alatt az osztrák vállalat több hasonló beruházásban is sikerrel szerepelt.

Az október 7-én közzétett közbeszerzési eredmény szerint a Swietelsky Vasúttechnika Kft. nettó 3,975 milliárd forintért végezheti el a Városliget elágazás és Kőbánya-Teher közötti, mintegy 2,5 kilométer hosszú vasúti szakasz felújítását. A beruházás az ország egyik legfontosabb vasúti fővonalát érinti, amelyen jelentős elővárosi, távolsági és teherforgalom zajlik. A kivitelezőnek 210 nap áll rendelkezésére a munkálatok elvégzésére.

A közbeszerzésen azonban nem a Swietelsky tette a legolcsóbb ajánlatot. A Homlok Fővállalkozó Kft. és a Vasútvill-Gép Kft. közös ajánlata mintegy 2,97 milliárd forintról szólt, vagyis több mint egymilliárd forinttal volt alacsonyabb az osztrák tulajdonú társaság áránál. A Vasútépítők Kft. ugyancsak kedvezőbb, hozzávetőleg 3,4 milliárd forintos ajánlattal pályázott.

Először a Homlok-cég nyert, aztán fordult a kocka

A MÁV eredetileg a Homlok–Vasútvill konzorciumot hirdette ki győztesnek. A Swietelsky azonban megtámadta a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, arra hivatkozva, hogy a nyertes vállalkozások nem megfelelően indokolták meg az általuk vállalt alacsony árat. A döntőbizottság helyt adott a kifogásnak, és megsemmisítette az eredeti eredményt. A határozat lényege nem az volt, hogy a magyar konzorcium biztosan képtelen lett volna elvégezni a munkát a vállalt összegért, hanem az, hogy az ajánlat árindokolása nem felelt meg az előírásoknak.

A következő értékelési körben a másik olcsóbb ajánlat is kiesett, ezúttal az üzleti titokkal kapcsolatos hiányosságok miatt. Így végül a Swietelsky nyerte el a beruházást.

A közbeszerzési szabályok betartása természetesen valamennyi pályázó számára kötelező. A történet ugyanakkor felvet egy fontos kérdést: ha a legolcsóbb ajánlatok eljárási hiányosságok miatt kiesnek, milyen garanciák biztosítják, hogy a végül drágábban megvalósuló beruházás valóban a lehető legkedvezőbb feltételekkel szolgálja a közérdeket?

Két beruházás, közel 9,6 milliárd forint

A Swietelsky egy másik fővárosi vasútfelújítást is megszerzett. A Kőbánya-Teher és Kőbánya-Kispest közötti szakasz korszerűsítését nettó 5,62 milliárd forintért végezheti el, miután ebben az eljárásban is sikeresen támadta meg a korábban kihirdetett eredményt.

A két beruházás együttes szerződéses értéke így mintegy 9,6 milliárd forint. A Homlok-érdekeltségek eredeti, később érvénytelenné vált ajánlatai összesen körülbelül 7,4 milliárd forintról szóltak. A különbség meghaladja a kétmilliárd forintot.

Az ügy Homlok Zsolt számára is jelentős üzleti veszteség. A Mészáros Lőrinc korábbi vejeként ismert vállalkozó érdekeltségei az elmúlt években több vasútépítési projektben vettek részt, most azonban mindkét fontos megbízástól elestek.

A V-Híd háttérbe szorul, az osztrák cégek erősödnek

A folyamat nem korlátozódik a Homlok-cégekre. A Tisza-kormány október 9-én bejelentette, hogy kizárja Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-jét a folyamatban lévő vasúti közbeszerzésekből, és felmondja a Déli Körvasút 338 milliárd forintos kivitelezési szerződését. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a döntést közbeszerzési szabálytalanságokkal és az uniós források veszélyeztetésével indokolta.

Ezzel párhuzamosan a Swietelsky egyre jelentősebb szereplője a magyar vasútépítési piacnak. Az osztrák vállalat az Almásfüzitő és Komárom közötti vasúti szakasz korszerűsítésére is megbízást kapott, több mint 36 milliárd forintos értékben. A Strabag ugyancsak több hazai infrastrukturális beruházásban vesz részt.

Az Ellenpólus szerint a kormányváltás óta látványosan erősödött a két osztrák tulajdonú építőipari vállalat pozíciója. A piaci átrendeződés tényét több elnyert beruházás is alátámasztja, az azonban külön vizsgálatot igényelne, hogy a változások mögött mennyiben állnak üzleti, közbeszerzési vagy politikai szempontok.

A kérdés különösen érzékeny akkor, amikor a magyar építőipar nehéz időszakot él át, és a hazai vállalkozások számára minden nagyobb beruházás komoly foglalkoztatási és gazdasági jelentőséggel bír.

A Swietelsky újabb győzelme azt mutatja, hogy a magyar vasútépítési piac jelentős átrendeződésen megy keresztül. Miközben a korábban meghatározó magyar vállalkozások egy része elveszíti megbízásait, az osztrák tulajdonú társaságok milliárdos szerződésekhez jutnak. A közbeszerzési eljárások jogszerűsége alapvető követelmény, de ugyanilyen fontos a közpénzek hatékony felhasználása és a valódi verseny biztosítása. Amikor két kedvezőbb árajánlat kiesése után több százmillióval vagy akár egymilliárddal drágább ajánlat nyer, a döntések részletes és nyilvános indokolása nem politikai szívesség, hanem jogos társadalmi elvárás.