Uniós támogatásból készült az a "Ha nagy leszek" című társasjáték, amellyel az Emberség Erejével Alapítvány nemrég második, harmadik és negyedik osztályos gyerekeknek tartott foglalkozást az Újpetrei Általános Iskolában. A szervezet saját tájékoztatása szerint a játékot létrehozó projekt 269 570 euró uniós támogatást kapott, amelyből 40 670 euró jutott az alapítványnak. Közben ugyanez a szervezet egy közel hárommillió eurós, kifejezetten vidéki civil szervezetek pénzügyi megerősítését, képzését és hálózatba szervezését célzó EU-program egyik vezető szereplője. Mindez indokolttá teszi a kérdést: pontosan milyen társadalmi célokra és milyen szervezeti hálózatok kiépítésére költ Brüsszel jelentős összegeket Magyarországon.

Az Emberség Erejével Alapítvány az elmúlt napokban az újpetrei általános iskolában tartott foglalkozás miatt került az országos politikai vita középpontjába. Az alsó tagozatos gyerekekkel a „Ha nagy leszek” elnevezésű társasjátékkal játszottak, és többek között arról beszélgettek velük, hogy bizonyos foglalkozásokat, hobbikat vagy színeket miért tart a társadalom fiúsnak vagy lányosnak. Az alapítvány saját ismertetése szerint a program célja annak megkérdőjelezése, hogy a hagyományos nemi sztereotípiák meghatározzák a gyerekek pályaválasztását.

Az iskola igazgatója azt közölte, hogy a foglalkozáson nem került szóba szexuális kultúra, nemi élet, nemi irányultság vagy szexuális fejlődés. Az alapítvány vezetője szintén azt állította, hogy pályaorientációs programról volt szó, pedagógus jelenlétében. A vita ettől azonban nem csitult el, különösen azért, mert egy szülő azt állította, hogy előzetesen nem kapott tájékoztatást a programról. Az továbbra sem tisztázott teljes körűen, hogy valamennyi érintett szülőt előre értesítették-e, illetve szükségesnek tartottak-e külön hozzájárulást.

Brüsszel is beszállt a társasjáték finanszírozásába

A "Ha nagy leszek" nem egy önálló, helyben kitalált iskolai játék. Az Emberség Erejével saját honlapján részletesen bemutatja, hogy a társasjáték a "Szabad a pálya" program részeként készült, amelyet az Amnesty International Magyarország, a Nők a Tudományban Egyesület és az Emberség Erejével Alapítvány valósított meg 2023 és 2024 között.

A programot az Európai Unió társfinanszírozta. A szervezet saját közlése szerint a teljes támogatás 269 570 euró volt, ebből az Emberség Erejével Alapítvány 40 670 eurót kapott. A projekt deklarált céljai között szerepelt a nemi alapú sztereotípiák megszüntetése, a hagyományos nemi szerepek felülírása, a gyerekek és fiatalok támogatása a nemi sztereotípiák felismerésében, valamint a pedagógusok segítése a nemi alapú normák lebontásában.

Ez azért lényeges, mert az újpetrei vitában gyakran két teljesen eltérő értelmezés ütközik. Az egyik szerint egyszerű pályaorientációs játékról van szó, amely azt tanítja, hogy lányból is lehet tűzoltó, fiúból pedig ápoló. A másik oldal szerint azonban egy ennél szélesebb társadalompolitikai szemléletet visznek be kisgyermekek közé.

Az alapítvány saját projektleírása alapján annyi biztosan kijelenthető, hogy a program valóban nem pusztán különböző szakmák bemutatására készült, hiszen deklarált célja a nemi szerepekkel és sztereotípiákkal kapcsolatos társadalmi szemlélet formálása is.

Közel hárommillió euró vidéki civil hálózatokra

A társasjáték azonban csak töredéke annak az uniós finanszírozásnak, amelyben az alapítvány részt vesz. 2025-ben indult el az Aspektus+ regionális támogatási program, amelyet négy vidéki szervezet, a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete, a miskolci Dialóg Egyesület, a pécsi Emberség Erejével Alapítvány és a szegedi Motiváció Oktatási Egyesület működtet.

A program 2025 márciusától 2029 februárjáig tart, uniós támogatása pedig 2 956 804,83 euró, vagyis nagyságrendileg egymilliárd forint. A pénz az Európai Unió Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek, vagyis CERV programjából érkezik.

Az Aspektus+ ráadásul egyáltalán nem rejti véka alá, mire használja a pénzt. Saját bemutatkozásában három kulcsszót emel ki: pályázat, tudásmegosztás, hálózatépítés. A vidéki civil szervezetek működési támogatást, szervezetfejlesztést, képzést, mentorálást, kommunikációs segítséget és kapcsolatépítési lehetőségeket kaphatnak. A program saját meghatározása szerint progresszív szemléletű, célja pedig az erős és független civil társadalom létrehozása, amely az egyenlőség, az emberi jogok és más uniós értékek képviseletére képes.

A Hatókör programban például 960 ezer eurós keretet különítettek el magyar civil szervezetek támogatására. A pályázati dokumentáció szerint az Aspektus Csoport saját magát olyan regionális erőforrásközpont-hálózatként határozza meg, amely a demokrácia és a helyi közösségek autonóm működése mellett kötelezte el magát.

Nem pusztán egy-egy projektről van szó

A konstrukció legérdekesebb eleme éppen az, hogy nem egyszerűen pénzt osztanak ki egy-egy környezetvédelmi, oktatási vagy szociális projektre. A támogatási rendszer célja az is, hogy a részt vevő civil szervezetek hosszabb távon stabilabbá, szakmailag erősebbé és egymással szorosabb kapcsolatban álló hálózattá váljanak.

Az Emberség Erejével saját honlapján azt írja, évente mintegy hatvan civil szervezetnek nyújt támogatást pályázatok, képzések és kapacitásfejlesztés formájában. Az alapítvány tevékenységének központi elemévé vált tehát, hogy nemcsak saját programokat valósít meg, hanem más civil csoportok működését is finanszírozza és fejleszti.

Ez önmagában törvényes civil tevékenység, és az uniós CERV programnak kifejezetten célja civil szervezetek támogatása. A politikai kérdést nem az jelenti, hogy civil szervezetek pályázati pénzt kapnak, hanem az, hogy milyen értékrendű és milyen társadalompolitikai célokat képviselő hálózatokat építenek fel közpénzből.

Különösen érdekes ez Magyarország vidéki térségeiben, ahol az Aspektus+ kifejezetten hosszú távú szervezetfejlesztést és hálózatosodást akar elérni. Maga a program is azt írja, hogy a vidéki civil szektor megerősítését az „európai értékek védelme” érdekében tartja kulcsfontosságúnak.

A választás közelsége önmagában még nem bizonyít semmit

Az Aspektus+ 2025-ben indult, vagyis alig egy évvel a 2026-os országgyűlési választás előtt, és a támogatások jelentős része éppen ebben az időszakban jutott el vidéki civil közösségekhez. Ebből persze önmagában nem következik, hogy a program választási kampányt finanszírozott volna, vagy pártpolitikai célból jött volna létre, a kérdés ezzel együtt sokakban felmerülhet.

A program politikai-társadalmi irányultságát nem kell találgatni. Saját dokumentumaiban beszél progresszív szemléletről, demokráciafejlesztésről, emberi jogokról, egyenlőségről, homofóbia elleni fellépésről és civil hálózatépítésről. Ezek vállalt célok, nem kívülről ráaggatott minősítések.

Éppen ezért jogos közéleti kérdés, hogy az Európai Unió milyen mértékben finanszíroz olyan magyarországi civil infrastruktúrát, amely nem egyszerűen karitatív vagy helyi közösségi feladatokat végez, hanem tudatos társadalomformáló és érdekképviseleti szerepet is vállal.

A társasjáték csak a kirakat leglátványosabb darabja

A "Ha nagy leszek" azért lett látványos ügy, mert kisgyermekek kerültek a középpontba. A finanszírozási adatok azonban ennél sokkal nagyobb képet mutatnak.

Ugyanaz a szervezet, amely uniós pénzből a nemi szerepek lebontását célzó gyerekprogramban vesz részt, közben csaknem egymilliárd forintos EU-projekt részeként vidéki civil szervezeteket finanszíroz és szervez hálózatba. Emellett nemzetközi demokráciafejlesztési konferenciákat tart, külföldi donorokkal működik együtt, támogatást oszt és progresszív társadalmi programokat segít.

A botrányos társasjáték tehát csak a jéghegy csúcsa. A háttérben egy jóval nagyobb, uniós és külföldi pénzekből működő civil infrastruktúra épül, amelynek deklarált célja társadalmi szemléletformálás, érdekképviselet és vidéki hálózatépítés. És amikor mindez gyerekprogramokkal, Pride-projektekkel, demokráciafejlesztéssel és választások előtti intenzív vidéki szerveződéssel találkozik, akkor már aligha lehet az egészet puszta ártatlan civil közösségépítésként elintézni.