Komoly társadalmi vitát váltott ki Magyar Péter miniszterelnök bejelentése, miszerint érdemes lenne 16 évre levinni a választói korhatárt Magyarországon. Bár a kormányfő mellett Karácsony Gergely főpolgármester és Lannert Judit oktatási szakember is kiállt, a közvélemény - különösen az oktatásban dolgozók körében - élesen bírálja a felvetést.
Magyar Péter javaslatát Karácsony Gergely is támogatásáról biztosította, hivatkozva arra, hogy a fővárosi társadalmi egyeztetésekben már 16 évben határozták meg a részvételi korhatárt. Lannert Judit oktatási miniszter szintén pozitívan nyilatkozott a kezdeményezésről, ám a közösségi médiában megjelent bejegyzései alatt záporoztak a kritikus kommentek. A hozzászólások jelentős részét pedagógusok jegyezték, akik szakmai tapasztalataik alapján aggályosnak tartják a fiatalítás ötletét. Egy középiskolai tanár rámutatott arra, hogy a diákok többsége még 18 évesen sem rendelkezik megfelelő politikai ismeretekkel, gyakran az alapvető fogalmakkal vagy a hazai parlamenti struktúrával sincsenek tisztában.
A kritikusok szerint egy 16 éves fiatal döntési képességei még nem teszik lehetővé az olyan fajsúlyos kérdésekben való részvételt, mint az országgyűlési választások. Számos hozzászóló kiemelte, hogy a 16 évesek többsége még a saját jövőjét, a továbbtanulási irányokat sem tudja biztosan megítélni, nemhogy egy ország sorsáról döntsön. Rámutattak arra az ellentmondásra is, hogy egy ilyen korú fiatal még nem köthet szerződéseket, nem rendelkezik jogosítvánnyal, és bizonyos termékeket sem vásárolhat, így a szavazati jog megadását következetlennek tartják. A kommentelők emlékeztettek arra, hogy 18 éves korig a gyermek kiskorú, szülői felügyelet alatt áll, ami jogilag is indokolja a jelenlegi korhatár fenntartását.
Alternatív javaslatok és éles kritikák
Többen megjegyezték, hogy a választójog kiterjesztése helyett a tankötelezettség korhatárának 18 vagy akár 21 évre történő emelése szakmailag megalapozottabb lépés lenne. A vitában megjelentek gúnyos megjegyzések is, amelyek szerint a javaslat a szavazatszerzés egy eszköze lehet, míg mások szekta szintű törekvésnek nevezték a tervet. A közösségi oldalakon kialakult párbeszéd rávilágított arra, hogy a választói korhatár csökkentése jelentős ellenállásba ütközik azokban a szakmai csoportokban, amelyek napi szinten dolgoznak a korosztállyal, és akik a fiatalkorúak érettségét illetően jóval szkeptikusabbak a döntéshozóknál.