Brüsszel új költségvetési terve: 232 százalékkal több pénz védelemre, miközben a gazdák és a régiók támogatásán faragnának

Alaposan átrajzolná az Európai Unió pénzügyi prioritásait António Costa, az Európai Tanács elnöke. A november 21-én bemutatott új költségvetési javaslat szerint 2028 és 2034 között a jelenlegi hétéves időszakhoz képest 232 százalékkal növelnék a védelmi kiadásokat, miközben a mezőgazdasági és kohéziós forrásokra az Európai Bizottság eredeti tervénél kevesebb pénz jutna. Az új tervezet egyúttal 204 milliárd euróval csökkentené az uniós költségvetés korábban javasolt összegét. A tagállamok között máris komoly vita bontakozott ki arról, hogy a fegyverkezésre, a gazdákra vagy a gazdaságilag elmaradottabb régiókra fordítsanak-e több forrást.

António Costa szombaton ismertette az Európai Unió következő, 2028–2034-es hosszú távú költségvetésére vonatkozó kompromisszumos javaslatát. Az Európai Tanács elnöke szerint az új pénzügyi terv három stratégiai célt követ: a versenyképesség növelését, a biztonság és védelem megerősítését, valamint az EU nemzetközi szerepének erősítését. A legnagyobb változást a védelmi finanszírozás látványos bővítése jelentené.

A hivatalos javaslat szerint a védelmi kiadások 232 százalékkal, a versenyképességre szánt támogatások 120 százalékkal emelkednének a 2021–2027-es költségvetéshez viszonyítva. A migráció kezelésére és a határvédelemre fordítható forrásokat megdupláznák, az EU nemzetközi fellépésére szánt összegeket pedig 23 százalékkal növelnék. A tudományos kutatást támogató Horizont Európa program 57 százalékkal, az Erasmus pedig 25 százalékkal több pénzhez jutna.

Costa azzal érvelt, hogy Európának alkalmazkodnia kell a megváltozott geopolitikai környezethez. A jelentősen növekvő katonai és biztonsági kiadások azonban egyre élesebb vitákat okoznak a tagállamok között, különösen azért, mert a költségvetés teljes összegét eközben csökkentenék.

Kisebb költségvetés, kevesebb pénz a mezőgazdaságra és a régiókra

Az új javaslat 204 milliárd euróval, mintegy tíz százalékkal mérsékelné az Európai Bizottság eredeti költségvetési tervét. A közel kétbillió eurós keret megnyirbálását elsősorban a legnagyobb nettó befizetők szorgalmazzák, amelyek szerint a tagállamok nem vállalhatnak korlátlanul növekvő uniós pénzügyi kötelezettségeket.

Németország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Finnország és Svédország korábban közösen követelte a kiadások csökkentését. Ezek az országok a védelmi fejlesztések és a versenyképességi programok előtérbe helyezését támogatják, miközben visszafognák a hagyományos uniós támogatások egy részét.

Costa tervezete az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest mintegy 54 milliárd euróval csökkentené a mezőgazdasági, halászati és kohéziós célokat szolgáló közös keretet. Az uniós elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságot és a regionális felzárkóztatást támogató összevont alap továbbra is a költségvetés legnagyobb pénzügyi eszköze maradna.

A csökkentések ellen Spanyolország, Olaszország és számos más tagállam is fellépett. Ezek az országok attól tartanak, hogy a hagyományos támogatások megnyirbálása különösen érzékenyen érintené a gazdálkodókat és a gazdaságilag kevésbé fejlett térségeket.

Magyarország számára is komoly tétje van az átcsoportosításnak

A költségvetési vita Magyarországot is közvetlenül érinti, hiszen a kohéziós támogatások és a közös agrárpolitika forrásai fontos szerepet játszanak a hazai fejlesztések és a mezőgazdaság finanszírozásában. Az összevont támogatási rendszer átalakítása ezért a következő évtized magyarországi beruházásaira és a gazdálkodók lehetőségeire is hatással lehet.

Különösen fontos lesz, milyen feltételekkel és milyen elosztási szabályok alapján jutnak hozzá a tagállamok az új költségvetés forrásaihoz. A kevesebb pénzből gazdálkodó közös alap komoly érdekkonfliktusokat eredményezhet a nettó befizető és a támogatásokra nagyobb mértékben támaszkodó országok között.

Az Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi segítség szintén része a szélesebb uniós költségvetési vitának. A tagállamok között továbbra sincs teljes egyetértés az újabb támogatások, hitelek és azok finanszírozásának feltételeiről. Magyarország és több más közép-európai ország álláspontja ezért a következő tárgyalások során is meghatározó lehet.

Új uniós bevételeket is bevezetnének

A költségvetési kompromisszumhoz Costa új bevételi forrásokat is javasolt. Ezek között szerepelnek a nagy digitális vállalatok szolgáltatási bevételeihez, a szén-dioxid-kibocsátáshoz, a dohánytermékekhez és a nem újrahasznosított elektronikai hulladékhoz kapcsolódó uniós bevételek. Az öt tervezett bevételi forrás együttesen évente mintegy 60 milliárd eurót biztosíthatna az EU számára.

A javaslat szerint a tagállamok közvetlen költségvetési hozzájárulásainak aránya átlagosan a bruttó nemzeti jövedelem 0,80 százalékáról 0,82 százalékára emelkedne. Costa szerint az új bevételek segítenének abban, hogy a megnövekedett védelmi és versenyképességi kiadások ne kizárólag a nemzeti költségvetéseket terheljék.

A tagállami vezetők november 26–27-én rendkívüli uniós csúcstalálkozón folytatják az egyeztetéseket. A hétéves költségvetés elfogadásához mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, az Európai Parlamentnek pedig egyetértését kell adnia a végleges megállapodáshoz.

Costa új javaslata világosan jelzi az uniós költségvetési prioritások átrendeződését: a védelem és a biztonság egyre nagyobb súlyt kap, miközben a hagyományos mezőgazdasági és felzárkóztatási támogatások körül egyre keményebb alkudozás folyik. Magyarország számára különösen fontos lesz, hogy a következő hétéves pénzügyi keretben mekkora forrás marad a gazdák és a hazai régiók fejlesztésére.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük