„Politikai foglyok, kényszervallatások, újkommunizmus”: a Védvonal és Takács Péter is nekiment a Tisza-kormány igazságszolgáltatási gyakorlatának

Egyre élesebb a politikai vita a Tisza-kormány idején indított büntetőeljárások és a letartóztatások körül. Bús Balázs öt hónap utáni szabadulását követően a Czunyiné Bertalan Judit vezette Védvonal már politikai foglyokról, kényszervallatásokról és újkommunista módszerekről beszél, Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő pedig egyenesen a Tisza olcsó színházának kellékeiként jellemezte a büntetőeljárásokat. A tiltakozás középpontjába immár Hankó Balázs volt miniszter és Varga-Bajusz Veronika korábbi államtitkár fogva tartása került, akiknek letartóztatását a bíróság 2027 februárjáig meghosszabbította.

Bús Balázs szombati szabadulása új lendületet adott a kormány büntetőpolitikai gyakorlatával szembeni ellenzéki tiltakozásoknak. A volt óbudai polgármester közel öt hónapot töltött a szegedi Csillagbörtönben, majd a bíróság az ügyészség indítványára megszüntette a letartóztatását. A döntés után a Védvonal és Takács Péter is azt követelte, hogy a hatóságok más, hasonló ügyekben fogva tartott politikusok esetében is vizsgálják felül a kényszerintézkedéseket.

A Védvonal vezetője, Czunyiné Bertalan Judit szerint az elmúlt hónapok eseményei már a politikai ellenfelekkel szembeni hatósági fellépés rendszerességét jelzik. A szervezet közleménye az újkommunizmus módszereit emlegeti, és azt állítja, hogy a hatalom a büntetőeljárásokat az ellenfelek megfélemlítésére használja. A vádak súlyosak, különösen azért, mert a szervezet a miniszterelnök személyes felelősségét is felveti.

Takács Péter ennél is konkrétabban fogalmazott. A fideszes képviselő az NKA-ügyben fogva tartott Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika helyzetét állította középpontba, és a parlamentben elhangzott számvevőszéki adatokat is felhozta a letartóztatások felülvizsgálata mellett.

"Az újkommunizmus módszerei ezek"

A Czunyiné Bertalan Judit vezette Védvonal szerint a büntetőeljárások politikai célú felhasználása olyan gyakorlatot idéz, amelyet Magyarország történelméből már jól ismerhetünk. A szervezet közleményében azt állította, hogy a hatóságok valós indokok nélkül, politikai utasításra lépnek fel egyes állampolgárokkal szemben.

"Fenyegetnek, elhurcolnak, ellenfeleik megsemmisítésére törekednek, építik az egypártrendszert. Az újkommunizmus módszerei ezek, amelyekkel szemben harcolnunk kell" - fogalmazott a Védvonal.

A szervezet valamennyi, általa politikai fogolynak tekintett személy azonnali szabadon bocsátását követeli, és a fogva tartások indokoltságának felülvizsgálatát sürgeti. Álláspontjuk szerint Bús Balázs ügye figyelmeztetés arra, hogy a hónapokon át fenntartott letartóztatások különösen súlyos következményekkel járhatnak olyan személyek esetében, akiknek bűnösségét még nem állapította meg bíróság.

A politikai utasításra végrehajtott fogva tartás és a kényszervallatás állítását ugyanakkor a közlemény nem támasztotta alá olyan bizonyítékokkal, amelyek alapján ezeket megállapított tényként lehetne kezelni. A letartóztatás megszüntetése önmagában a korábbi bírói döntések jogellenességét sem bizonyítja.

Takács Péter: "A büntetőeljárások a Tisza olcsó színházának kellékei"

Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő szombati bejegyzésében több, egymással összefüggőnek tartott fejleményt sorolt fel. Szerinte a Seszták-ügyben előkerült készpénz tulajdonosával kapcsolatos bizonytalanságok, Bús Balázs szabadulása és az NKA-támogatások körüli újabb adatok egyaránt megkérdőjelezik a kormány korábbi kommunikációját.

A képviselő azt állította, hogy Magyar Péter és Unger Anna tudatosan félrevezették a közvéleményt a lefoglalt milliárdok eredetéről. Bús Balázs esetében pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyészség öt hónap után maga kezdeményezte az enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását. Takács szerint ezek az ügyek azt mutatják, hogy a büntetőeljárások politikai látványossággá váltak. A szándékos megtévesztésre vonatkozó állítása azonban nem tekinthető bizonyítottnak pusztán a készpénz tulajdonjoga körüli bizonytalanságok alapján.

A képviselő bírálatának legsúlyosabb része Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika letartóztatásának fenntartását érinti. Mindketten az NKA támogatási döntéseivel összefüggő büntetőeljárás gyanúsítottjai, és a november 11-én véglegessé vált bírósági döntés szerint 2027. február 1-jéig letartóztatásban maradnak.

Kilenc kifogásolt szerződés: újabb kérdések az NKA-ügyben

Takács Péter érvelésének egyik legfontosabb eleme Windisch László, az Állami Számvevőszék elnökének november 16-i parlamenti felszólalása. Windisch arról számolt be, hogy a kulturális minisztérium kilenc NKA-támogatási szerződés esetében jelzett kampányfinanszírozással kapcsolatos gyanút az ÁSZ felé. Az Állami Számvevőszék vizsgálata folyamatban van, és a szervezet elnöke Magyar Péter azon állítását is visszautasította, hogy az ÁSZ nem foglalkozna az NKA-üggyel.

Takács szerint a kilenc kifogásolt szerződés különösen éles ellentétben áll a nyilvánosság előtt emlegetett, több mint ezer támogatási döntéssel és a 17 milliárd forintot meghaladó összeggel. A képviselő ezért vitatja, hogy a korábbi miniszter és államtitkára letartóztatásának fenntartása indokolt lenne.

Az ÁSZ-nak bejelentett kilenc szerződés és a büntetőeljárásban vizsgált támogatások köre azonban nem feltétlenül azonos. Az ügyészség álláspontja szerint a gyanúsítottak irányításával 1079 esetben használtak fel támogatási forrásokat a törvényes céloktól eltérően, összesen 17,3 milliárd forintos feltételezett vagyoni hátrányt okozva. Az ÁSZ-hoz érkezett kilenc bejelentés ezért önmagában nem cáfolja a büntetőeljárásban szereplő gyanút, ugyanakkor indokolttá teszi annak tisztázását, hogy az egyes hatóságok pontosan milyen szerződéseket és milyen jogcímen vizsgálnak.

"Miért ül még mindig börtönben Hankó Balázs?"

Takács Péter a számvevőszéki adatokra hivatkozva tette fel a kérdést, mi indokolja Hankó Balázs további fogva tartását. A volt miniszter letartóztatását a bíróság a jelenlétének biztosításával és a bizonyítás veszélyeztetésének kockázatával indokolta, a képviselő azonban úgy véli, hogy az eddig ismert körülmények alapján a kényszerintézkedés felülvizsgálata szükséges.

Különösen élesen fogalmazott Varga-Bajusz Veronika ügyében. Takács arra hivatkozott, hogy a háromgyermekes édesanya felsőoktatásért felelős államtitkárként dolgozott, és állítása szerint semmilyen szerepe nem volt a minisztérium által kifogásolt kilenc szerződésben. A képviselő ezért azt követeli, hogy mindkét politikus letartóztatását haladéktalanul vizsgálják felül.

A bíróság ugyanakkor november 11-én másodfokon is helybenhagyta Hankó és Varga-Bajusz letartóztatásának meghosszabbítását. A döntés indokolása szerint továbbra is fennállnak azok a törvényi feltételek, amelyek a legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés fenntartását lehetővé teszik.

A politikai felelősség és a jogállami garanciák kérdése

A Védvonal és Takács Péter megszólalásai az NKA-ügyet már a büntetőeljárások politikai befolyásolásáról szóló szélesebb vitába helyezik. A bírálatok középpontjában a hosszú letartóztatások, a nyilvános kormányzati kommunikáció és az ártatlanság vélelmének érvényesülése áll.

Különösen aggályos lenne, ha a büntetőeljárásokban a politikai kommunikáció megelőzné a bizonyítékok tárgyilagos értékelését. A közvélemény előtti megbélyegzés ugyanis akkor is maradandó következményekkel járhat, ha az érintettet később felmentik, vagy a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedést enyhítik. A politikai szereplőknek ezért különös felelősségük van abban, hogy a gyanút ne kezeljék bírósági ítéletként.

Az eljárások jogszerűségét és a letartóztatások indokoltságát ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kell megítélni. A büntetőeljárások politikai célú felhasználásának vádja éppúgy bizonyítást igényel, mint a gyanúsítottakkal szemben megfogalmazott bűncselekményeké.

A Védvonal és Takács Péter most Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika letartóztatásának felülvizsgálatát sürgeti. Bús Balázs szabadulása után az ellenzéki követelések még határozottabbá váltak, a kormány igazságszolgáltatási gyakorlatával szembeni bizalmatlanság pedig újabb politikai konfliktust eredményezett. A legsúlyosabb kérdés továbbra is az, hogy a büntetőeljárásokban minden érintett számára érvényesülnek-e a törvényes garanciák, függetlenül attól, melyik politikai oldalhoz tartozik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük