Újabb vita alakult ki az Amnesty International Magyarország és a Kúria között, miután a jogvédő szervezet két tanácselnöki kinevezés jogszerűségét kérdőjelezte meg. Az Amnesty szerint Varga Zs. András, a legfőbb bírói fórum elnöke pályázat nélkül nevezett ki két vezetőt, ezzel pedig saját befolyását erősíthette a testületben. A Kúria november 19-i közleményében visszautasította az állításokat, és hangsúlyozta, hogy mindkét kinevezésnek törvényes alapja volt.
Az Amnesty International Magyarország Remes Gábor és Gyarmathy Judit tanácselnöki kinevezését kifogásolta. A szervezet szerint a két vezetői tisztség betöltését nem előzte meg nyilvános pályázat, a személyi változásokról pedig a Kúria ügyelosztási rendjének módosításaiból lehetett értesülni. A jogvédők ebből arra következtettek, hogy a kinevezési gyakorlat átláthatósági és függetlenségi kérdéseket vet fel.
Remes Gábor 2025-ben lett a Kúria VII. számú közigazgatási tanácsának elnöke, Gyarmathy Judit pedig 2026-ban kapott tanácselnöki megbízatást a polgári ügyszakban. Az Amnesty álláspontja szerint a pályázati eljárás mellőzése lehetőséget adhat arra, hogy a Kúria elnöke közvetlenebb befolyást gyakoroljon a vezetői pozíciók betöltésére. A szervezet a kinevezések körülményeit ezért nyilvánosan bírálta.
A Kúria válasza azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázat nélküli kinevezés lehetőségét maga a törvény biztosítja meghatározott esetekben. A bíróság szerint az Amnesty állításai nem veszik megfelelően figyelembe a bírói jogállásra és a bírósági szervezetre vonatkozó szabályokat. A testület azt is hangsúlyozta, hogy a kifogásolt kinevezési mód nem új keletű, és korábban más bíróságokon is alkalmazták.
A Kúria szerint mindkét kinevezés törvényes volt
A legfőbb bírói fórum sajtótitkársága november 19-én közzétett közleményében határozottan visszautasította az Amnesty International Magyarország bírálatát. A Kúria szerint a szervezet állításai a bírósági szervezetre és a bírák jogállására vonatkozó jogszabályok hiányos ismeretéről tanúskodnak.
A testület külön kitért arra, hogy a jogszabályok kivételes esetekben lehetővé teszik bírói és tanácselnöki tisztségek pályázat nélküli betöltését. A Kúria közlése alapján ezzel a lehetőséggel korábban is éltek, és több jelenlegi, illetve korábbi kúriai vezető is hasonló eljárásban kapott megbízatást.
"Az Amnesty International Magyarország által támadott kinevezéseknek is törvényes alapja volt" - szögezte le a Kúria.
A közlemény egyúttal visszautasította a bíróság munkatársait érő támadásokat. A testület álláspontja szerint a kinevezések jogszerűségének megkérdőjelezése nem alapozható pusztán arra, hogy nem került sor nyilvános pályázati eljárásra, ha a jogszabályok az adott esetben más kinevezési lehetőséget is biztosítanak.
A jogszerűség és az átláthatóság kérdése nem azonos
A vita egyik lényeges pontja, hogy a pályázat nélküli kinevezés önmagában jelent-e jogsértést. A Kúria szerint nem, hiszen a hatályos szabályozás meghatározott feltételekkel lehetőséget ad erre az eljárásra. Az Amnesty ugyanakkor a kinevezések átláthatóságát és a bírósági vezetői befolyás kérdését is kifogásolja.
A két álláspont közötti különbség jogi szempontból jelentős. Egy kinevezés lehet törvényes akkor is, ha annak módját valamely szervezet intézményi vagy szakpolitikai szempontból bírálja. A konkrét jogsértés megállapításához azonban azt kellene igazolni, hogy a kinevező az alkalmazandó jogszabályok valamely rendelkezését megsértette.
A Kúria közleménye szerint a két kifogásolt kinevezés esetében ilyen jogsértés nem történt. Az Amnesty állításai és a bíróság válasza közötti vita ezért a kinevezési szabályok értelmezéséről, valamint a bírósági vezetői döntések ellenőrizhetőségéről is szól.
Az Amnesty korábban más magyarországi ügyekben is fellépett
Az Amnesty International Magyarország az elmúlt években több, a magyar jogrendszert és közéletet érintő kérdésben fogalmazott meg bírálatot. A szervezet korábban a szuverenitásvédelmi törvényt is kifogásolta, és a gyermekvédelmi szabályozással kapcsolatos európai uniós eljárásban is aktív szerepet vállalt.
Ugyanakkor az Amnesty 2026 júliusában a Tisza Párt alkotmánybíró-választási eljárását is bírálta, a döntések előtti érdemi szakmai és politikai egyeztetés szükségességét hangsúlyozva, tehát a szervezet több politikai szereplő intézkedéseivel kapcsolatban is megfogalmazott már jogállamisági kifogásokat.
A mostani ügyben a Kúria hivatalos válasza egyértelmű: a kifogásolt két kinevezésnek volt törvényes alapja. A közlemény ugyanakkor nem részletezi, hogy Remes Gábor és Gyarmathy Judit esetében pontosan mely kivételes jogszabályi rendelkezést alkalmazták. Ennek ismertetése segíthetne a jogvita teljes körű tisztázásában.
A november 19-i közlemény alapján a Kúria nem fogadja el, hogy a pályázati eljárás hiányából automatikusan jogsértésre lehessen következtetni. A bírósági vezetői kinevezések átláthatóságáról folytatott vita ettől még fennmaradhat, de annak alapját a tényleges jogszabályi rendelkezéseknek és az egyes döntések körülményeinek kell képezniük.


