2,1 milliárd forint az állatvédelemre: kik dönthetnek a menhelyeknek szánt milliárdokról?

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter 2,1 milliárd forintos támogatási programot jelentett be az állatvédelmi civil szervezetek számára. A pénzből menhelyeket korszerűsíthetnek, férőhelyeket fejleszthetnek, és a mindennapi állatellátás feltételeit javíthatják. A kezdeményezés valódi segítséget jelenthet a túlterhelt állatmentőknek, a támogatások elosztásának részletei azonban egyelőre nem ismertek. Különösen érdekes, hogy az új minisztériumi állatvédelmi vezetés több tagja korábban is szoros kapcsolatban állt a civil állatvédő szervezetekkel.

A miniszter szombati bejelentése szerint a program a kormány több milliárd forintos állatvédelmi keretének egyik első jelentős intézkedése. A támogatásokból a meglévő telephelyek, férőhelyek és az infrastruktúra fejlesztése mellett a napi működéshez szükséges személyi és anyagi feltételeket is megerősítenék. Gajdos hangsúlyozta, hogy a mentett állatok biztonságos körülményeket és megfelelő gondoskodást érdemelnek, az őket ellátó embereknek pedig kiszámítható háttérre van szükségük.

Ezzel aligha lehet vitatkozni. Magyarországon számos állatmentő szervezet működik folyamatos anyagi bizonytalanságban, miközben az elhagyott, beteg vagy bántalmazott állatok ellátása komoly terheket ró az önkéntesekre. Sok menhelyen adományokból fizetik az állatorvosi kezeléseket, és rendszeresen a férőhelyhiánnyal küzdenek. A 2,1 milliárd forint jelentős segítség lehetne, ha valóban a szükségletek és az elvégzett munka alapján osztanák el.

A bejelentésből egyelőre nem derül ki, pontosan kik pályázhatnak, milyen szempontok alapján döntenek a támogatásokról, és hogyan ellenőrzik majd a pénzek felhasználását. Pedig az állatvédelemben különösen fontos lenne, hogy a jól működő, valódi mentőmunkát végző szervezetek ne kerüljenek hátrányba a jobb kapcsolatokkal vagy hatékonyabb érdekérvényesítéssel rendelkező pályázókkal szemben.

Kik irányítják az új állatvédelmi intézményrendszert?

Az Élő Környezetért Felelős Minisztériumban idén önálló állatjóléti helyettes államtitkárságot hoztak létre, és új, országos hatáskörű állatvédelmi hatóság is alakult. Az állatvédelemért felelős helyettes államtitkár dr. Pallós László Zsolt, akit június 28-i hatállyal neveztek ki. Pallós állatorvosi diplomáját 1995-ben szerezte, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen dolgozott, 2001-től pedig az agrártárca jogelődjénél foglalkozott állatvédelmi kérdésekkel. Részt vett az uniós csatlakozást megelőző jogharmonizációs munkában is, vagyis kinevezése mögött több évtizedes szakmai és közigazgatási tapasztalat áll.

A Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MAOSZ) a kinevezését üdvözlő közleményében arról számolt be, hogy Pallós korábban több szaporítótelep felszámolásában vett részt, foglalkozott az ebrendészeti ellátás átalakításával, és évek óta kapcsolatot tart civil állatvédő szervezetekkel. A szervezet kifejezetten méltatta szakmai munkáját, az egyes hatósági ügyekben betöltött szerepéről azonban egyelőre nem áll rendelkezésünkre részletes dokumentáció.

A minisztérium másik fontos szereplője Pompár Ágnes állatjólétért felelős miniszteri főtanácsadó, akinek kinevezését májusban jelentették be. Korábban az Ébredő Bolygó Alapítvány elnöke volt, és alapító tagként vett részt az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetségének munkájában. Gajdos László a kinevezésekor több mint húszéves állatvédelmi tapasztalatát emelte ki. Egy november 19-i szakmai rendezvény programjában Pompár egyszerre szerepelt minisztériumi főtanácsadóként és az Ébredő Bolygó Alapítvány elnökeként, ami arra utal, hogy civil szervezeti kötődése a kormányzati kinevezését követően is fennmaradt.

Ez önmagában nem jelent összeférhetetlenséget, a most bejelentett milliárdos támogatási program fényében azonban indokolt tisztázni, hogy az alapítvány jogosult lehet-e pályázni, illetve Pompár részt vesz-e a támogatási feltételek kidolgozásában vagy a kérelmek elbírálásában. A civil és a kormányzati szerepkörök találkozásánál különösen fontos az átlátható döntéshozatal.

Kuratóriumi helyeket ígértek az állatvédő szervezeteknek

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány körül szintén figyelemre méltó változásokat helyeztek kilátásba. A Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség egyik beszámolója szerint egy minisztériumi egyeztetésen a részt vevő civil szervezetek kifogásolták az alapítvány akkori vezetését és működését. A beszámoló alapján a minisztérium képviselői a teljes kuratórium és a projektvezetői csapat lecserélését helyezték kilátásba, Gajdos László pedig két szavazati joggal rendelkező kuratóriumi helyet ígért a civil szervezetek képviselőinek.

A résztvevők a pályázati forrásokhoz való egyenlő hozzáférést is szorgalmazták. A beszámoló ugyanakkor nem igazolja, hogy az ígért vezetőcsere ténylegesen megtörtént, és azt sem, hogy végül kik kerültek az alapítvány döntéshozó testületébe. A most bejelentett 2,1 milliárd forintos támogatási program miatt azonban különösen indokolt lenne nyilvánosságra hozni az alapítvány aktuális vezetését, valamint tisztázni, hogy az intézménynek lesz-e bármilyen szerepe a támogatások kezelésében vagy elosztásában.

Pallós László és Pompár Ágnes augusztusban már országos állatvédelmi ernyőszervezetek képviselőivel egyeztetett. A szakmai együttműködés természetes része az állatvédelmi rendszer működésének, hiszen a terepen dolgozó szervezetek tapasztalatai nélkül nehéz lenne érdemi fejlesztéseket végrehajtani. A támogatások odaítélésénél azonban biztosítani kell, hogy a minisztériummal rendszeresen egyeztető szervezetek ne kerülhessenek indokolatlan előnybe azokkal szemben, amelyek ugyanolyan értékes munkát végeznek, de kevésbé vannak jelen az országos szakmai fórumokon.

Ki dönt a 2,1 milliárd forint sorsáról?

A minisztérium szeptemberben kiadott szervezeti szabályzata szerint az állatjólétért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működik a Partnerségi és Koordinációs Főosztály, valamint az Állatjóléti Fejlesztési Főosztály. Feladatkörük az állatvédelmi szakpolitika alakítására, a civil szervezetekkel való kapcsolattartásra és a fejlesztési programok előkészítésére is kiterjed. Pallós László tehát intézményi szinten meghatározó szerepet tölt be az állatvédelmi fejlesztések irányításában, arról azonban egyelőre nincs nyilvános információ, hogy személyesen részt vesz-e a mostani támogatások odaítélésében.

A pályázati feltételek, az értékelőbizottság összetétele és az összeférhetetlenségi szabályok egyelőre nem ismertek. Azt sem tudni, hogy a minisztériummal kapcsolatban álló civil szervezetek, köztük a vezetők korábbi szervezetei, milyen feltételekkel indulhatnak majd a támogatásokért. Éppen ezért fontos lenne már a pályázatok meghirdetése előtt egyértelművé tenni, kik készítik elő a döntéseket, kik bírálják el a kérelmeket, és milyen ellenőrzési mechanizmusok akadályozzák meg az esetleges összeférhetetlenséget.

Külön figyelmet érdemelne az Ébredő Bolygó Alapítvány korábbi állami támogatásainak és gazdálkodásának áttekintése, valamint a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumában bekövetkezett esetleges személyi változások vizsgálata. Ezekből derülhetne ki, hogy a minisztériumi vezetők korábbi civil kapcsolatrendszere milyen módon találkozik az új támogatási rendszerrel. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy bármely szervezet jogtalan előnyben részesülne, de a közpénzek elosztásának átláthatóságát nem utólag, a botrányok kirobbanása után kellene megteremteni.

A támogatások eredményességét ráadásul nem a kiosztott összegek, hanem az állatok ellátásában elért tényleges javulás mutatja majd meg. A férőhelyek száma, az állatorvosi ellátás színvonala, az ivartalanítások, az örökbeadások és a tartási körülmények mind olyan szempontok, amelyek alapján megítélhető, hogy egy szervezet valóban megfelelően használja-e fel a kapott támogatást.

A 2,1 milliárd forintból sok valóban rászoruló menhely helyzetén lehetne javítani. Ehhez azonban a támogatottak névsorának, a megítélt összegeknek és a felhasználás eredményeinek is nyilvánosnak kell lenniük. Az állatvédelmi támogatások elosztásánál nem lehet döntő szempont, ki melyik szakmai szervezethez tartozik, kivel egyeztet rendszeresen, vagy milyen kapcsolatokkal rendelkezik a minisztériumban.

Kíváncsian várjuk, kikhez kerülnek az állatvédelemre szánt milliárdok. Remélhetőleg azok a szervezetek jutnak valódi segítséghez, amelyek nap mint nap bizonyítják, hogy számukra az állatmentés munka és felelősség, nem pedig jól hangzó pályázati tevékenység. A mentett állatoknak ugyanis teljesen mindegy, ki kivel ül egy kuratóriumban. Nekik élelemre, állatorvosi ellátásra és biztonságos férőhelyre van szükségük.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük