Az erdészek tették helyre Gajdos Lászlót: száz év munkáját minősítette le egyetlen kijelentéssel a miniszter

Nyílt levélben cáfolta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter kijelentését az Országos Erdészeti Egyesület. A tárcavezető egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt száz évben „ész nélkül” vágták ki az erdőket. Csakhogy a szakmai szervezet szerint a számok éppen az ellenkezőjét mutatják: a magyar erdőterület száz év alatt csaknem 80 százalékkal növekedett, a faállomány mennyisége pedig jelentősen gyarapodott. Az erdészek szerint a miniszter kijelentése hamis képet fest a magyar erdőgazdálkodásról, és méltatlan azokhoz a szakemberekhez, akik nemzedékeken át dolgoztak az ország erdeinek megőrzésén és gyarapításán.

Gajdos László november 11-én, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a kormány környezetvédelmi elképzeléseiről. Az erdőgazdálkodás kapcsán azt állította, hogy az elmúlt 16, 30, sőt száz évben "ész nélkül vágtuk ki az erdőket Magyarországon". A kijelentés komoly felháborodást váltott ki az erdészeti szakmában, ezért az Országos Erdészeti Egyesület másnap nyílt levélben fordult a miniszterhez.

Az 1866 óta működő szakmai szervezet közölte, hogy a televíziós interjút követően számos tagja és erdész kolléga kereste meg őket, választ várva a miniszter szavaira. Az egyesület végül konkrét adatokkal reagált, amelyek szerint a magyar erdőgazdálkodás elmúlt évszázada egyáltalán nem írható le az erdők általános pusztításaként. A szervezet álláspontja szerint Gajdos olyan munkát minősített le, amelynek eredményei ma is mérhetők.

A szakmai tiltakozásnak különös súlyt ad, hogy az egyesület nem utasítja el az erdőgazdálkodás korszerűsítését. Korábban maga is elismerte, hogy több területen szükség van változtatásokra, és számos környezetvédelmi célkitűzést támogat. A miniszter általánosító kijelentését azonban szakmailag megalapozatlannak és az erdésztársadalommal szemben méltatlannak tartja.

Száz év alatt csaknem megduplázódott Magyarország erdőterülete

Az Országos Erdészeti Egyesület nyílt levelében részletesen ismertette azokat az adatokat, amelyekkel cáfolja a tárcavezető állítását. Magyarország erdőterülete 1921-ben 1,1 millió hektár volt, 2024-re azonban elérte az 1,96 millió hektárt. Ez közel 80 százalékos növekedést jelent, amely mögött az erdőtelepítések és az erdőgazdálkodás hosszú évtizedes munkája áll.

A hazai erdőkben található faállomány mennyisége ma már meghaladja a 400 millió köbmétert, ami több mint másfélszerese a negyven évvel korábbinak. Az egyesület szerint 2000 óta a fakitermelés minden évben az éves fanövedék kétharmada alatt maradt, 2025-ben pedig annak mindössze 58 százalékát érte el. A száz évnél idősebb erdők területe az elmúlt két évtizedben 71 ezer hektárról 140 ezer hektárra emelkedett.

A szervezet szerint ezek az adatok világosan mutatják, hogy a magyar erdők összességében gyarapodtak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden erdészeti beavatkozás kifogástalan volt, vagy hogy ne lennének természetvédelmi problémák. Az országos erdőterület és a faállomány növekedése azonban nehezen egyeztethető össze azzal a képpel, amelyet a miniszter az elmúlt száz év gazdálkodásáról felvázolt.

Kaán Károly és Roth Gyula munkásságára is emlékeztették a tárcavezetőt

Az egyesület külön kitért azokra a szakemberekre, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar erdők gyarapításában és a természetvédelem fejlődésében. Kaán Károly erdőmérnök a trianoni békeszerződés után az Alföld fásítását szorgalmazta, szakmai elképzelései pedig az 1923-as alföldfásítási törvényben és az 1935-ös erdő- és természetvédelmi szabályozásban is megjelentek.

Roth Gyula soproni professzor már 1936-ban olyan erdőgazdálkodási kísérleteket folytatott, amelyek a folyamatos erdőborítás biztosítását szolgálták. Az egyesület emlékeztetett arra, hogy ez éppen annak a szemléletnek az előzménye, amelyet a jelenlegi miniszter is támogatni kíván.

Az erdészek szerint az elmúlt évszázad eredményeit nem lehet egyetlen általánosító kijelentéssel félresöpörni. A szakmai szervezet hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi szempontok erősítése és az erdészeti múlt elismerése összeegyeztethető egymással.

Az erdészeket kihagyták a partnerek közül?

A nyílt levél másik fontos kifogása, hogy Gajdos László az interjúban a civil természetvédő szervezetekkel való együttműködést hangsúlyozta, az erdészeket azonban nem említette a szakmai partnerek között. Az egyesület emlékeztette a minisztert saját augusztusi kijelentésére, amikor az erdészek vándorgyűlésén még arról beszélt, hogy az erdők ügyében tartós eredmény nem érhető el az erdészek nélkül.

A szervezet több kormányzati célkitűzéssel is egyetért, így a tűzifával fűtő családok biztonságos ellátásával, a hazai faipar támogatásával, az erdőtelepítésekkel és az erőművi faégetés felülvizsgálatával. Azt ugyanakkor elvárja, hogy az erdőgazdálkodást érintő döntések előtt a természetvédő civilek mellett az erdészeti szakma véleményét is meghallgassák.

Az egyesület személyes egyeztetést kezdeményezett Gajdos Lászlóval, akinek még egy félnapos erdei sétát is felajánlottak. Ennek során bemutatnák, hogyan dolgoznak az erdészek, és miért igényelnek egyes változtatások évtizedeket. A szervezet szerint az erdőgazdálkodás átalakítása hosszú távú szakmai munkát követel, amelyet nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani.

Gajdos László kijelentésére az erdészek ezúttal számokkal és történelmi tényekkel válaszoltak. A miniszternek most arra is reagálnia kellene, hogyan kívánja bevonni a szakmát a tervezett átalakításokba, és miként egyezteti össze az elmúlt száz év erdőgazdálkodását elítélő szavait a magyar erdőterület dokumentált gyarapodásával.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük