Szerdán benyújtották az Országgyűlésnek az egészségügyi szakdolgozók bérezésének átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A Tisza-kormány a jelenlegi sávos bértáblát új, végzettségre és szakmai gyakorlatra épülő rendszerrel váltaná fel, amely 2027 januárjától léphet életbe. Bár a bérrendezésre csaknem 192 milliárd forintot különítenének el, a tervek több pontja máris komoly kritikákat váltott ki. Egyes dolgozóknak továbbra sem garantált a 7,5 százalékos emelés, az intenzív és sürgősségi osztályokra újonnan érkező ápolók pedig elveszíthetik az eddig automatikusan járó kiemelt bérbesorolást.
A november 18-án benyújtott előterjesztés alapján az egészségügyi szakdolgozókat a jövőben A-tól J-ig terjedő fizetési osztályokba sorolnák. A besorolás alapját a munkavállalók iskolai végzettsége, szakképesítése és szakmai gyakorlati ideje jelentené. A minisztérium szerint az új rendszer célja a kiszámíthatóbb szakmai előmenetel, a megfelelő képzettség elismerése és a dolgozók megtartása.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter korábbi tájékoztatása szerint a kormány összesen 510 milliárd forintos többletforrást irányoz elő az egészségügyi ágazat számára. Ennek legnagyobb tétele a csaknem 192 milliárd forintos szakdolgozói bérrendezés lenne, amely mintegy 123 500 munkavállalót érinthet. A bejelentett összeg azonban nem minden dolgozó számára jelent azonos mértékű vagy automatikusan járó fizetésemelést.
A tervek különösen az egészségügyi háttérmunkát végzők és az intenzív osztályokon dolgozók körében váltottak ki aggodalmat. Az "1001 nővér - Felmondjuk a csendet" Facebook-csoportban egy intenzív osztályon dolgozó szakember részletesen bírálta a bérrendezés egyes elemeit. Szerinte a kormányzati bejelentésekben szereplő milliárdok önmagukban nem biztosítják, hogy a pénz minden érintetthez eljusson.
A 192 milliárdból nem mindenkinek jut garantált emelés
A bérrendezésre szánt összegből 144,3 milliárd forintot az állami egészségügyi szakdolgozók alapbérének és az ahhoz kapcsolódó pótlékoknak az emelésére fordítanának. A kórházak működését biztosító háttérdolgozók, köztük az informatikusok, pénzügyi és műszaki munkatársak, betegszállítók és hospice-dolgozók bérrendezésére ugyanakkor 24,5 milliárd forint maradna.
Az utóbbi körben a legnagyobb bizonytalanságot az okozza, hogy a forrásokat a munkáltatók működési finanszírozásába építenék be. Emiatt a kritikus bejegyzés szerint a 7,5 százalékos emelés nem minden érintett számára válna automatikus jogosultsággá. Az elosztás részletes szabályai és az intézmények mozgástere körül továbbra is kérdések maradtak.
Az egészségügyi szakember attól tart, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő kórházak más működési kiadások fedezésére használhatják fel a rendelkezésükre bocsátott összegeket. Keserű iróniával vetette fel, hogy a dolgozók béremelésére szánt pénzből akár a kórházi fűtésszámlákat is kifizethetik. Erre nincs bizonyíték, a felvetés azonban jól érzékelteti a munkavállalók bizalmatlanságát.
Ugyanazon az osztályon, ugyanazért a munkáért eltérő fizetés járhat
Az intenzív és sürgősségi osztályok bérezésének átalakítása szintén vitát váltott ki. A jelenleg ott dolgozók megtarthatnák magasabb alapbérüket, és a tervezett emelésben is részesülnének. A 2027-től érkező új munkatársak viszont már nem kapnák meg automatikusan a korábbi kiemelt besorolást.
A változtatás következtében előfordulhat, hogy két azonos munkakörben, ugyanolyan feladatokat ellátó szakápoló eltérő alapbért kap pusztán azért, mert más időpontban lépett munkába. Ez különösen azokon az osztályokon okozhat feszültséget, ahol a szakemberhiány miatt már most is jelentős a dolgozók terhelése.
A minisztérium azzal indokolja az új megközelítést, hogy a munkaterhelés intézményenként eltérő. Ahol kevesebb az ápoló, ott a meglévő dolgozókra nagyobb feladatmennyiség hárul, amit a juttatások meghatározásakor is figyelembe kívánnak venni. A bírálók szerint azonban ez visszás érdekeltségi helyzetet teremthet, ha egy új kolléga érkezésével csökkenő túlterheltség a korábbi többletjuttatás elvesztésével jár.
A tervek szerint országosan 10,5 milliárd forintot különítenének el az ilyen kiegészítő juttatásokra. Elosztásukban a kórházigazgatók egyéni mérlegelése is szerepet kapna, miközben a kritikusok szerint az ellenőrzés részletes szabályai még nem ismertek.
A parlament dönthet a bérezés új szabályairól
Az Egészségügyi Minisztérium szerint az új bértábla a végzettség és a szakmai tapasztalat nagyobb elismerésével javíthatja a dolgozók anyagi helyzetét és pályán maradásának feltételeit. A kormány az alacsonyabb keresetű szakdolgozók egy részénél az átlagosnál jelentősebb emelésre is számít.
Az egészségügyi dolgozók részéről megfogalmazott kifogások ugyanakkor azt mutatják, hogy a bérrendezés elfogadásához az összegek bejelentése önmagában kevés. A munkavállalók számára az is lényeges, hogy az új besorolás alapján mennyi lesz a tényleges alapbérük, milyen pótlékokra jogosultak, és a juttatások elosztása milyen ellenőrizhető szabályok szerint történik.
A törvényjavaslat benyújtásával a bérrendezés a parlamenti döntéshozatal szakaszába lépett. Az új rendszer tervezett indulása 2027. január 1-je, addig azonban még tisztázni kell azokat a részleteket, amelyek miatt az egészségügyi dolgozók egy része már most hátrányos megkülönböztetéstől és újabb bérfeszültségektől tart.




