Újabb példátlan fordulatot vett a lengyel alkotmányos válság: megfosztották mentelmi jogától Bogdan Święczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartłomiej Sochańskit. A döntést Waldemar Żurek igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére az Anna Korwin-Piotrowska vezette, vitatott jogállású bírói testület hozta meg. A két vezetőt alkotmánybírói feladataik ellátásától is felfüggesztették, fizetésüket csökkentették, Święczkowski előzetes letartóztatásához azonban nem járultak hozzá. Donald Tusk kormánya szerint az alkotmánybíróság törvényes működésének helyreállítása zajlik, az államfő és az ellenzék viszont súlyos jogsértésekről beszél.
A november 17-én megtartott ülés döntéseit november 18-án hozták nyilvánosságra a lengyel alkotmánybíróság honlapján. Az Anna Korwin-Piotrowska által vezetett nyolctagú bírói csoport hozzájárult ahhoz, hogy büntetőeljárást indíthassanak az intézmény elnöke és alelnöke ellen. A döntés jogszerűségét azonban az érintettek vitatják, mivel nem ismerik el a jelenleg az alkotmánybíróságot irányító csoport felhatalmazását.
Święczkowski és Sochański nem jelentek meg személyesen a mentelmi jogukról szóló ülésen, ügyvédeik képviselték őket. A védők kifogásolták, hogy az eljárás zárt ajtók mögött zajlott, és állításuk szerint sem nekik, sem ügyfeleiknek nem biztosítottak megfelelő hozzáférést az ügyiratokhoz. A védelem így magának az eljárásnak a tisztességességét is megkérdőjelezte.
A lengyel igazságügyi miniszter és főügyész több büntetőjogi eljárást is kezdeményezett az alkotmánybírósági vezetőkkel szemben. Az egyik központi kifogás szerint Święczkowski és Sochański akadályozták azoknak a bíráknak a munkába állását, akiket a jelenlegi parlamenti többség választott meg, de Karol Nawrocki köztársasági elnök nem iktatott be.
Rendőri segítséggel vették át az alkotmánybíróság székházát
A mostani döntés egy hónapok óta tartó intézményi konfliktus újabb állomása. A lengyel alkotmánybíróság 15 tagból áll, a jelenlegi parlamenti többség pedig március óta nyolc új bírót választott meg. Karol Nawrocki államfő közülük hármat iktatott be, öt bíró azonban a parlamentben tett esküt, amelyet a köztársasági elnök nem ismer el.
Anna Korwin-Piotrowska az utóbbi öt bíró közé tartozik. Október végén bejelentette, hogy ideiglenesen átveszi az alkotmánybíróság irányítását, és felfüggesztette Święczkowskit, valamint Sochańskit vezetői feladataik ellátásából.
A konfliktus október 30-án tovább éleződött, amikor a Korwin-Piotrowska által vezetett bírói csoport rendőri biztosítás mellett átvette a varsói alkotmánybírósági székház ellenőrzését. A korábbi vezetőket és a korábbi kormány idején kinevezett bírákat nem engedték be az épületbe. Az intézmény működéséért így két, egymás felhatalmazását vitató bírói oldal került szembe egymással.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság a múlt héten érvénytelennek nyilvánította Korwin-Piotrowska október végi, az elnök és az alelnök felfüggesztéséről szóló intézkedését. Korwin-Piotrowska azonban nem ismerte el a legfelsőbb bíróság végzését, és az általa vezetett csoport folytatta az alkotmánybíróság irányítását.
Donald Tusk törvényesnek tartja az új vezetést, az államfő tiltakozik
Donald Tusk miniszterelnök a Korwin-Piotrowska vezette testületet tekinti szabályosan működő alkotmánybíróságnak. A kormány álláspontja szerint a jelenlegi intézkedések az intézmény jogszerű működésének helyreállítását szolgálják, miután az előző, Jog és Igazságosság vezette kormány időszakában kialakult bírói kinevezési gyakorlatot régóta vitatják.
Karol Nawrocki államfő és az ellenzéki pártok ezzel szemben jogellenesnek tartják a kormány támogatását élvező bírói csoport lépéseit. Álláspontjuk szerint a vitatott eskütétellel hivatalba lépő bírák nem jogosultak arra, hogy az alkotmánybíróság törvényes vezetőit leváltsák, mentelmi jogukról döntsenek vagy kizárják őket az intézményből.
A kormányzati intézkedésekkel szemben több jogászszervezet és a Lengyel Helsinki Bizottság is kifogásokat fogalmazott meg. Nawrocki ezért a parlamenti pártok közötti egyeztetést kezdeményezett, hogy kompromisszumos megoldást találjanak az egyre súlyosabb alkotmányos konfliktusra.
Már a bírói mentelmi jog sem jelent védelmet az eljárásokkal szemben
A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntés következtében a lengyel ügyészség lehetőséget kaphat arra, hogy büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezzen Święczkowski és Sochański ellen. Ez azonban nem jelenti bűnösségük megállapítását, és a döntés joghatásai is további viták tárgyát képezhetik az eljáró testület elismertsége miatt.
A lengyelországi események súlyát az adja, hogy immár az alkotmányosság őrzésére létrehozott intézmény vezetése és működése is nyílt hatalmi konfliktus tárgyává vált. Az alkotmánybíróság egyik bírói csoportja leváltja a másikat, a legfelsőbb bíróság döntését nem fogadják el, a kormány és az államfő pedig egymással ellentétes jogértelmezést képvisel.
A Tusk-kormány az igazságszolgáltatás helyreállításáról beszél, miközben a vele szemben álló oldal az alkotmányos intézmények politikai elfoglalását látja a történtekben. A mostani mentelmijog-megvonás tovább mélyíti a konfliktust, amelyben már az is vitatott, kinek van joga törvényes döntést hozni az ország legfontosabb alkotmányos kérdéseiben.





