Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva betiltotta a Telegram üzenetküldő alkalmazást Jordánia. A hatóságok szerint a platformot szélsőséges propaganda terjesztésére, radikalizálódás elősegítésére és különféle internetes bűncselekmények elkövetésére is felhasználják. A döntés egy rendkívül feszült időszakban született: októberben kilenc ember vesztette életét egy templom elleni támadásban, november elején pedig újabb halálos terrorcselekmény történt Ammánban.
A jordán közbiztonsági igazgatóság november 16-án jelentette be, hogy országszerte blokkolják a Telegram elérését. A hivatalos indoklás szerint az intézkedés célja a digitális biztonság erősítése, a felhasználók védelme és az internetes platformokon elkövetett jogsértések visszaszorítása. A hatóságok külön kiemelték a szélsőséges tartalmak terjedését, a fenyegetéseket, a zsarolásokat és a radikalizálódás veszélyét.
A döntés közvetlen előzménye egy október 23-i támadás volt, amikor fegyveresek egy görög ortodox templomnál nyitottak tüzet Jordánia déli részén. A merényletben kilenc ember meghalt, több tucatnyian pedig megsebesültek. A támadás után Jordánia légicsapásokat hajtott végre Szíriában, ahol állítása szerint az Iszlám Állam húsz fegyveresével végzett.
November 5-én újabb súlyos incidens történt a fővárosban. Ammánban egy késes támadás során egy biztonsági tiszt életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. A jordán hatóságok ezt az esetet is terrortámadásnak minősítették.
A Telegramot korábban az Iszlám Állam is használta
A Pavel Durov által alapított Telegram világszerte több mint egymilliárd felhasználóval rendelkezik. Az alkalmazás különösen népszerű Oroszországban, Ukrajnában és a volt szovjet tagköztársaságokban, de a Közel-Keleten is jelentős felhasználói bázist épített ki.
A platformot az elmúlt években szélsőséges szervezetek is használták közleményeik és propagandatartalmaik terjesztésére. Az Iszlám Állam korábban rendszeresen jelentetett meg üzeneteket Telegram-csatornákon, ami több országban is felvetette az alkalmazás tartalomellenőrzésének kérdését.
Az alapító Pavel Durov ellen több államban is folytak vagy folynak hatósági eljárások. Franciaországban 2024-ben vették őrizetbe, miután a hatóságok szerint a platform moderációjának hiányosságai hozzájárulhattak különféle bűncselekmények elkövetéséhez. Oroszország idén júliusban terrorcselekmények elősegítésével vádolta meg, arra hivatkozva, hogy ukrán ügynökök az alkalmazáson keresztül szerveztek támadásokat.
Durov visszautasítja a vádakat, és állítása szerint a Telegram teljesíti, sőt több esetben túl is teljesíti a tartalommoderálással és a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködéssel kapcsolatos kötelezettségeit.
Egyelőre nem tudni, meddig marad érvényben a tiltás
A jordán hatóságok nem közölték, hogy a Telegram blokkolása meddig tart, és a hivatalos tájékoztatásban konkrét olyan esetet sem neveztek meg, amely bizonyítaná az alkalmazás közvetlen szerepét a közelmúlt terrortámadásaiban.
A közbiztonsági igazgatóság ugyanakkor arra figyelmeztette a lakosságot, hogy az internetes felületeken kerüljék az ismeretlen eredetű hivatkozásokat és gyanús felhasználói fiókokat. Külön hangsúlyozták a szülők felelősségét a gyermekek online tevékenységének felügyeletében.
Jordánia a Telegram betiltásával újabb szigorú intézkedést vezetett be a digitális tér ellenőrzésére. A hatóságok nemzetbiztonsági érdekekkel indokolják a döntést, miközben a teljes platformtilalom a jogszerűen kommunikáló felhasználókat is érinti. Az alkalmazás újraengedélyezésének feltételeiről egyelőre nem érkezett hivatalos tájékoztatás.


