Több száz dolgozót érintett az átrendeződés a Tisza-kormány minisztériumaiban, az új emberek jóval többet keresnek

Jelentős személyi átalakítások zajlottak a Tisza-kormány két minisztériumában a májusi kormányváltás óta. A közérdekű adatigénylésekre adott hivatalos válaszok szerint több száz munkatársat érintettek a felvételek, a távozások és a tárcák közötti áthelyezések. Különösen figyelemre méltó azonban a fizetések alakulása: a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumban az újonnan érkező ügyintézők átlagosan több mint 300 ezer forinttal keresnek többet havonta, mint a korábbi állományból átvett kollégáik.

A kormányváltást követően megindult minisztériumi átszervezések személyi és pénzügyi következményeiről két tárca szolgáltatott adatokat a KiMitTud közérdekűadat-igénylő felületén. A dokumentumok a 2026. május 13. és október közepe közötti időszakot vizsgálják, és részletesen bemutatják, hány munkavállaló érkezett az intézményekhez, illetve hányan kerültek ki azok állományából. A nyilvánosságra került számok jelentős mozgást mutatnak a közigazgatásban.

A személycserék mellett az illetmények különbsége is szembetűnő. Az újonnan felvett dolgozók mindkét minisztériumban magasabb átlagfizetést kaptak, mint azok, akik a korábbi szervezeti struktúrából, jogutódlással kerültek át. A különbség az ügyintézői munkakörökben különösen jelentős, és felveti a kérdést, milyen szempontok alapján állapították meg az új belépők javadalmazását.

A minisztériumi átszervezések természetesen nem minden esetben jelentenek tényleges elbocsátást. A dolgozók egy részét más tárcákhoz helyezték át, miközben jogviszonyuk jogutódlással folytatódott. A rendelkezésre álló adatok ugyanakkor nem teszik lehetővé valamennyi távozás körülményeinek pontos megállapítását.

Több mint 300 ezer forintos különbség az ügyintézők fizetésében

A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium hivatalos tájékoztatása szerint május 13. és október 13. között összesen 113 munkatárs került a tárcához. Közülük 69-en jogutódlással érkeztek, míg 44-en olyan új belépők voltak, akik korábban nem a jogelőd intézménynél dolgoztak. Ugyanezen időszakban 67 munkatárs jogviszonya szűnt meg a minisztériumnál.

A fizetési adatok ennél is érdekesebb képet mutatnak. A jogutódlással átvett ügyintézők havi átlagos bruttó illetménye 859 702 forint volt, ezzel szemben az újonnan érkezők átlagosan 1 160 243 forintot kaptak. A különbség 300 541 forint havonta, ami csaknem 35 százalékos eltérést jelent.

Ez éves szinten több mint 3,6 millió forintos bruttó különbségnek felel meg egy-egy ügyintéző esetében, amennyiben az átlagilletmények egész évben változatlanok maradnának. A hivatalos válaszból nem derül ki, hogy az újonnan felvett munkatársak milyen szakmai tapasztalattal, végzettséggel vagy konkrét feladatkörrel rendelkeznek. Ezek ismerete nélkül a jelentős bérkülönbség indokai sem ítélhetők meg pontosan.

A vezetői beosztásoknál kisebb az eltérés. A korábbi állományból átvett vezetők átlagosan bruttó 1 411 483 forintot, az újonnan érkezők pedig 1 453 333 forintot kerestek havonta. Ez mintegy 42 ezer forintos különbséget jelent.

Az agrártárcánál még magasabbak az új belépők illetményei

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumban szintén jelentős személyi átrendeződés történt. A tárca közérdekű adatigénylésre adott válasza szerint május 13. és október 14. között 67 munkatárs érkezett, közülük 58-an új jogviszonnyal, kilencen pedig jogutódlással kerültek az intézményhez.

Az újonnan felvett 58 dolgozó átlagos havi bruttó illetménye 1 547 019 forint volt. A jogutódlással átvett kilenc munkatárs ezzel szemben átlagosan bruttó 1 039 850 forintot kapott. A két csoport között tehát több mint félmillió forintos havi különbség mutatkozik, ami közel 49 százalékos eltérést jelent.

A különbség nagysága különösen figyelemre méltó, bár az adatszolgáltatás itt sem részletezi a munkakörök és a szakmai tapasztalat szerinti összetételt. A minisztériumi illetmények megállapítása során a munkakör, a felelősség és a szakmai felkészültség is szerepet játszhat, a nyilvánosságra hozott adatokból azonban nem látható, pontosan milyen tényezők indokolják az eltérést.

352 távozó az agrártárcánál, de a többségüket áthelyezték

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium nyilvántartása szerint a vizsgált öt hónapban 352 munkatárs jogviszonya szűnt meg a tárcánál. Ez első pillantásra rendkívül magas szám, a minisztérium azonban pontosította, hogy közülük 297 fő jogutódlással másik minisztériumhoz került. Esetükben tehát a tárcaváltás nem jelentette automatikusan a közszolgálati jogviszony megszűnését.

A fennmaradó 55 munkatárs távozásának pontos körülményeit a hivatalos válasz nem részletezte. Nem ismert, hányan távoztak saját döntésükből, hány esetben történt felmentés, illetve volt-e olyan dolgozó, akinek közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonya.

A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium esetében szintén hiányzik a távozók részletes bontása. A 67 megszűnt jogviszonyról közölt adatból nem állapítható meg, hogy a dolgozók közül hányan kerültek más közigazgatási szervhez, illetve hányan hagyták el ténylegesen az államigazgatást.

Kormányváltás után milliós fizetések az új munkatársaknak

A két minisztérium adatai alapján az újonnan érkezők illetményei mindkét tárcánál lényegesen meghaladják a jogutódlással átvett dolgozók átlagfizetését. A Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumban az ügyintézők között közel 35 százalékos, az agrártárcánál az összehasonlított munkatársi csoportok között pedig csaknem 49 százalékos a különbség.

A kormányváltást követő személyi átalakításokkal kapcsolatban különösen indokolt lenne a kiválasztási és bérezési szempontok nyilvánosságra hozatala. A közigazgatás működését ugyanis alapvetően befolyásolja, hogy a szakmai tapasztalatot és az intézményi folytonosságot mennyire veszik figyelembe a személyi döntések során. Az sem mellékes, hogy a jelentősen magasabb új illetmények mekkora többletkiadást jelentenek az állami költségvetésnek.

A nyilvánosságra került dokumentumok több száz munkatársat érintő minisztériumi átrendeződést és jelentős illetménykülönbségeket tártak fel a Tisza-kormány első hónapjaiban. A személycserék teljes háttere és az új belépők kiemelkedő fizetésének indokolása azonban továbbra sem ismert. A számok alapján különösen a bérezési döntések és a tényleges elbocsátások körülményei érdemelnének részletesebb kormányzati magyarázatot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük