Már a vasárnapi evangélium sem maradhatott ki Magyar Péter politikai üzengetéséből. A miniszterelnök a földbe ásott talentumokról szóló bibliai példázatot használta fel arra, hogy ismét Seszták Miklós ügyére célozzon, majd a KDNP politikusainak is odaszúrjon. A keresztény tanításból így néhány mondat alatt újabb közösségi médiás politikai támadás lett, miközben az elásott milliárdok tulajdonjogával kapcsolatos kérdések továbbra sem tisztázottak.
Magyar Péter vasárnap délelőtt a Facebookon idézte fel Máté evangéliumának a talentumokról szóló példabeszédét. A történetben egy szolga félelmében elássa a rábízott pénzt, ura pedig később számon kéri rajta, hogy nem gazdálkodott megfelelően azzal. A miniszterelnök a bibliai szövegnek azt a részét emelte ki, amelyben az úr gonosznak és lustának nevezi a szolgát, majd a külső sötétségbe küldi. A bejegyzést azzal vezette fel, hogy szerinte az élet nagy rendező.
Az utalás célpontja aligha volt kétséges, hiszen Magyar Péter napok óta Seszták Miklós és az állítólag hozzá köthető, több milliárd forintnyi elrejtett készpénz ügyével foglalkozik. A kormányfő a hozzászólások között külön megjegyezte, hogy reméli, a KDNP politikusai is hallották a vasárnapi evangéliumot. Arra is célzott, hogy Seszták Miklós korábban bizonyára többször találkozott már az idézett bibliai szöveggel.
A politikai célzás mellett ugyanakkor érdemes felidézni, miről szól valójában a példabeszéd. Jézus a rábízott javakkal való felelősségről, a tétlenségről és az ember kötelességeiről tanít, a történetben pedig az elásott pénz nem lopott vagyon, hanem a gazdától megőrzésre kapott érték. Az evangélium tehát nem egy korrupciós ügy példázata, még akkor sem, ha a földbe ásott pénz képe alkalmasnak tűnik egy aktuálpolitikai párhuzam megrajzolására.

A vallási tanítás politikai felhasználása újabb vitát kelthet
Magyar Péter természetesen ugyanúgy idézhet a Bibliából, mint bárki más, azonban a miniszterelnöki tisztséggel különös felelősség is jár, főként akkor, amikor egy vallási szöveget folyamatban lévő büntetőügyhöz és politikai ellenfelekhez kapcsol. A bibliai példázat ilyen felhasználása könnyen azt a benyomást keltheti, mintha az evangélium maga igazolná a kormányfő politikai álláspontját.
A történet különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy Magyar Péter rendszeresen erős kifejezésekkel illeti ellenfeleit, és a Seszták-ügyben már a teljes ellenzéki képviselőcsoport politikai felelősségét is felvetette. A vasárnapi bejegyzés ezt a kommunikációt folytatja, ezúttal vallási idézettel. Az viszont, hogy egy politikus találó párhuzamot vél felfedezni egy bibliai történet és egy aktuális ügy között, nem helyettesíti sem a bizonyítékokat, sem a jogszerű eljárást.
A vasárnapi evangélium a rábízott értékekkel való felelős gazdálkodásról szól, Magyar Péter azonban ismét politikai ellenfeleinek üzent vele. A földbe ásott talentum és a Seszták-ügyben előkerült készpénz között lehet szójátékra alkalmas hasonlóságot találni, a két történet tartalma és jelentése azonban alapvetően különbözik. A keresztény tanításból kiragadott mondatokkal lehet politikai bejegyzéseket írni, a büntetőeljárás nyitott kérdéseit viszont ettől még nem lehet lezártnak tekinteni.





