Rendkívüli parlamenti ülés jön: több mint 2000 milliárd forintos költségvetési kiigazítás előtt a Tisza-kormány

Háromnapos rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett a Tisza-kormány november 16-tól, hogy mielőbb elfogadtassa a 2027-es költségvetést. Magyar Péter kabinetjének komoly pénzügyi feladványt kell megoldania: az idén 7,5 százalékosra becsült költségvetési hiányt jövőre 4,9 százalékra szorítanák le, ami több mint 2000 milliárd forintos kiigazítást feltételez. A kormány közben jelentős béremeléseket és szociális intézkedéseket ígér, így a következő hetek egyik legfontosabb kérdése, miből teremtik elő a szükséges forrásokat.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter november 16-ra, 17-re és 18-ra kérte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását. A Forsthoffer Ágnes házelnöknek címzett indítvány szerint a cél a jövő évi költségvetés és az azt megalapozó törvényjavaslat mielőbbi megtárgyalása, illetve elfogadása. A parlamentnek így már a jövő héten meg kell kezdenie a Tisza-kormány első teljes éves büdzséjének részletes vitáját.

Az október végén benyújtott tervezetet Magyar Péter az igazságosság és fejlődés költségvetéseként mutatta be. A kabinet több társadalmi csoportnak ígért jövedelemnövelő intézkedéseket, köztük közszférabeli béremeléseket, a családi pótlék megduplázását és a nyugdíjminimum négyszeresére emelését. A vállalások azonban jelentős kiadásokkal járnak, miközben a költségvetési hiányt is érdemben csökkenteni kell.

A pénzügyi mozgástér szűkösségét jól mutatják a kormány saját számai. Az idei évre várt 7,5 százalékos GDP-arányos hiány után 2027-re már 4,9 százalékos deficittel számolnak, ami 2,6 százalékpontos javulást jelentene. A több mint 2000 milliárd forintos kiigazítás ugyanakkor nem feltétlenül ugyanekkora összegű megszorítást jelent, hiszen a hiány csökkenéséhez a gazdasági növekedés, a bevételek emelkedése és a kiadások átrendezése is hozzájárulhat.

Nagy ígéretek, szűk költségvetési mozgástér

A kormány tervei szerint 2027-ben 2,4 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, az államadósság pedig a GDP 77,2 százalékára mérséklődhet. A kabinet részben az állami működési és beruházási kiadások visszafogásával, valamint a remélt uniós forrásokkal kívánja megteremteni a költségvetési egyensúly javításának feltételeit. A pénzügyi terv teljesülése így a gazdaság tényleges teljesítményétől és a rendelkezésre álló bevételektől is függ.

A kormány középtávú programjában további hiánycsökkentést vállal: 2028-ra 4, 2029-re 3,4, 2030-ra pedig 2,8 százalékos GDP-arányos deficitet tervez. Ez utóbbi már teljesítené az euró bevezetéséhez szükséges egyik fontos maastrichti feltételt. Magyar Péter kabinetje 2032-es euróbevezetési céldátummal számol, amelyhez azonban az inflációs, kamat- és államadósság-követelményeket is teljesíteni kell.

A költségvetési vita során ezért különösen fontos lesz, hogy a kormány pontosan milyen kiadáscsökkentésekkel és bevételnövelő intézkedésekkel számol. A béremelések és támogatások fedezetét ugyanis tartósan biztosítani kell, miközben a hiány mérséklése és az államadósság kezelése is jelentős terhet ró az államháztartásra.

Atomenergetikai megállapodás és katonai misszió is napirenden

A rendkívüli ülésen a képviselők nem kizárólag a költségvetéssel foglalkoznak majd. A napirendi javaslat szerint megtárgyalják a Magyarország és az Egyesült Államok közötti, polgári célú atomenergetikai együttműködésről szóló megállapodás kihirdetését is. Emellett az Európai Unió irányítása alatt zajló balkáni ALTHEA békefenntartó műveletben vállalt magyar katonai szerepvállalásról is beszámolót hallgathatnak meg.

A parlament összehívását egyelőre kezdeményezte a kormány, a háromnapos rendkívüli tanácskozás végleges napirendjéről az Országgyűlés dönt. A költségvetés sürgetett elfogadása azonban jelzi, hogy a kabinet szeretné mielőbb lezárni a jövő évi gazdálkodás alapjait meghatározó vitát.

A Tisza-kormány első teljes éves költségvetése komoly próbatétel lesz Magyar Péter számára. A választási ígéretek jelentős részét most már konkrét számokkal kell alátámasztani, miközben több mint 2000 milliárd forintnak megfelelő hiánycsökkentést terveznek. A politikai vállalások és a költségvetési realitások közötti feszültség a parlamenti vita egyik központi témája lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük