Az államfő megálljt parancsolt a Tisza-kormánynak: veszélybe kerülhet a befektetők pénze és a jogbiztonság

Nem írta alá Baka András köztársasági elnök a Tisza-kormány által kezdeményezett, az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvényt. Az államfő az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a jogszabály több rendelkezése sértheti a tulajdonhoz való jogot, a kisbefektetők érdekeit és a jogbiztonságot. A Sándor-palota arra is figyelmeztetett, hogy a pénzpiaci szabályok kiszámíthatatlan átalakítása megingathatja a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, és elriaszthatja a külföldi befektetőket.

Újabb komoly akadályba ütközött a Tisza-kormány egyik vitatott gazdasági intézkedése. Az Országgyűlés múlt héten kivételes eljárásban fogadta el az állami vagyon védelmére hivatkozó törvénymódosítást, amely többek között a befektetési alapok működését és a részvénytársaságok tulajdonosi viszonyait szabályozná át. A jogszabályt azonban a köztársasági elnök alkotmányossági aggályok miatt nem hirdetteti ki.

Baka András a Sándor-palota tájékoztatása szerint két területen tartja különösen problémásnak a módosításokat. Az egyik a zártkörű befektetési alapok kezelőinek leváltását érinti, a másik pedig a részvénytársaságok kisebbségi tulajdonosait védő szabályok gyengítésének lehetőségét. Az államfő szerint a rendelkezések a már fennálló befektetési és szerződéses viszonyokba is beavatkozhatnak.

A kormány azzal indokolta a változtatásokat, hogy meg kell akadályozni az állami hátterű finanszírozáshoz kapcsolódó vagyon esetleges kimentését, és biztosítani kell az állami érdekek érvényesítését. A szabályozás azonban olyan magánbefektetőket és vállalkozásokat is érinthet, amelyekben nincs, vagy csak korlátozott mértékben van jelen állami vagyon. Ez pedig már jóval szélesebb körű beavatkozást jelentene a pénzpiac működésébe.

Akár 60 százalékos tulajdonnal is leváltható lenne az alapkezelő

A törvény egyik legfontosabb rendelkezése lehetővé tenné, hogy a zártkörű befektetési alapok befektetési jegyeinek legalább 60 százalékát birtokló tulajdonosok kezdeményezésére kötelezővé váljon az alapkezelő leváltása. A szabály ráadásul a már működő alapokra is kiterjedne, vagyis utólag változtatná meg a korábban kialakult befektetési feltételeket.

Az államfő szerint ez sértheti a kisebbségi befektetők vagyoni érdekeit, valamint a szerződéses kapcsolatokhoz fűződő jogos elvárásokat. A szabályozás egyes részeit hiányosnak és nem kellően egyértelműnek tartja, ami a jogbiztonság és a hatékony jogorvoslat szempontjából is aggályokat vet fel.

Hasonló kifogást fogalmazott meg a részvénytársaságokban jelentős tulajdonosi befolyást szerző befektetőkre vonatkozó módosításokkal kapcsolatban. A törvény bizonyos esetekben felmentést adna a kötelező nyilvános vételi ajánlat megtétele alól, amely jelenleg a kisebbségi részvényesek védelmének egyik fontos garanciája. Így előfordulhatna, hogy egy meghatározó tulajdonos úgy szerez jelentős befolyást egy vállalat felett, hogy nem kell a korábbi szabályok szerint vételi ajánlatot tennie a többi részvényesnek.

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége már korábban tiltakozott a módosítás ellen. A szervezet szerint az új rendelkezések súlyosan gyengíthetik a kisbefektetői jogokat, és olyan lehetőségeket teremthetnek, amelyek a kisebb tulajdonosokat kiszolgáltatott helyzetbe hozzák.

Huszonhat óra alatt fogadták el a vitatott törvényt

A köztársasági elnök nem kizárólag a jogszabály tartalmát kifogásolta, hanem az elfogadás körülményeit is. A parlament kivételes eljárásban, mindössze 26 órával a törvényjavaslat benyújtása után szavazta meg a rendelkezéseket, miközben sem érdemi szakmai, sem társadalmi egyeztetés nem előzte meg a döntést.

A Sándor-palota szerint a rendkívüli sürgősség indokai sem voltak kellően világosak. Ez különösen érzékeny kérdés egy olyan törvénynél, amely a befektetési piac működését, a tulajdonosi jogokat és a már fennálló szerződéses viszonyokat is befolyásolhatja.

A gyorsított törvényalkotás azért is kockázatos, mert a pénzpiac működésének egyik alapfeltétele a kiszámíthatóság. A befektetők hosszú távú döntéseiket az érvényes szabályozásra építik, ezért a lényeges garanciák előzetes egyeztetés nélküli megváltoztatása a magyar piac megítélését is ronthatja.

Az államfő figyelmeztetése ebből a szempontból különösen súlyos: a pénzpiaci működés állami eszközökkel történő befolyásolása vagy torzítása hosszabb távon a teljes magyar pénzügyi rendszer hitelességére hatással lehet. Ha a befektetők elbizonytalanodnak abban, hogy a tulajdonosi jogaikat a magyar állam következetesen tiszteletben tartja, annak a hazai vállalkozások finanszírozása is kárát láthatja.

Az Alkotmánybíróság dönthet a törvény sorsáról

Baka András a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszüntetését érintő rendelkezéseket is megvizsgálta, ezekkel kapcsolatban azonban nem talált olyan alkotmányossági problémát, amely indokolta volna a normakontroll kezdeményezését.

Az Alkotmánybíróságnak most azt kell eldöntenie, hogy az államfő által kifogásolt rendelkezések összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel. A törvény az előzetes alkotmányossági vizsgálat lezárásáig nem hirdethető ki.

A történtek politikai szempontból is kellemetlenek a Tisza-kormánynak. A kabinet az állami vagyon védelmére hivatkozva kívánt gyorsan átírni fontos pénzpiaci szabályokat, a köztársasági elnök azonban éppen a befektetői tulajdonjogok és a jogbiztonság védelmében avatkozott közbe.

A magyar gazdaságnak a beruházások visszaesése és a vállalkozói bizonytalanság közepette különösen nagy szüksége lenne a kiszámítható jogi környezetre. A Tisza-kormány most olyan törvényt próbált rekordgyorsasággal elfogadtatni, amelynek egyes rendelkezései az államfő szerint éppen ezt a bizalmat veszélyeztethetik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük