Az ukrajnai háború lezárását követő biztonsági garanciák kerülnek a november 10–11-i abu-dzabi béketárgyalások középpontjába. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint Washington már előrelépést ért el egy olyan rendszer kidolgozásában, amely Ukrajna mellett egész Európa biztonságát érintheti. Donald Trump korábban nagyszabású megállapodást helyezett kilátásba, az európai vezetők egy része azonban attól tart, hogy az Egyesült Államok Moszkvával egyeztetve alakíthatja át a kontinens biztonsági viszonyait.
Marco Rubio újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy az ukrajnai rendezésről folytatott egyeztetéseken visszatérő kérdés, milyen garanciák akadályozhatják meg egy újabb háború kitörését. Az amerikai külügyminiszter szerint az elmúlt időszakban már körvonalazódtak bizonyos elképzelések a háború utáni biztonsági rendszerről, de végleges megállapodás még nem született.
Rubio arról is beszámolt, hogy Donald Trump a múlt héten tájékoztatást kapott az előzetes javaslatokról. A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az Abu-Dzabiba utazó amerikai tárgyalók, Steve Witkoff és Jared Kushner további előrelépést érhetnek el az orosz és az ukrán delegációval folytatott egyeztetéseken.
Trump korábban úgy fogalmazott, hogy a készülő megállapodás jóval szélesebb körű lehet egy kizárólag Ukrajnára vonatkozó rendezésnél. Az amerikai elnök szerint akár egész Európát érintő biztonsági egyezmény is létrejöhet, amely hosszabb távon meghatározhatja a kontinens viszonyát Oroszországgal.
Moszkva kölcsönös garanciákat követel
Az orosz vezetés szintén a biztonsági kérdéseket tartja a tárgyalások egyik meghatározó témájának. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban arról beszélt, hogy a leendő megállapodásnak Oroszország és Ukrajna biztonsági érdekeit egyaránt figyelembe kell vennie. Ugyanakkor jelezte, hogy Trump egész Európára kiterjedő megállapodásról szóló kijelentésének részleteit Moszkva sem ismeri.
Az orosz külügyminisztérium korábbi álláspontja szerint a rendezésnek ki kellene zárnia Ukrajna NATO-csatlakozását, valamint a külföldi katonai erők ukrán területen történő állomásoztatását. Kijev ezzel szemben olyan garanciákat követel, amelyek tényleges védelmet nyújtanának egy későbbi orosz támadással szemben. A két fél álláspontja között tehát továbbra is jelentős különbségek vannak.
Az oslói egyeztetésekről szóló sajtóértesülések szerint az ukrán fél már az orosz biztonsági igények megvitatását sem zárja ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Kijev elfogadta volna Moszkva követeléseit, vagy engedményeket tett volna a NATO-tagság kérdésében.
Európa attól tart, hogy nélküle alakítják át a biztonsági rendszert
Washington kezdeményezése több európai fővárosban bizalmatlanságot váltott ki. A Politico NATO-forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az uniós vezetők egy része attól tart, az Egyesült Államok az európai szövetségesek megfelelő bevonása nélkül állapodhat meg Oroszországgal a kontinens jövőbeli biztonsági rendszeréről.
Franciaország már jelezte, hogy részt kíván venni az abu-dzabi egyeztetéseken. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint az európai érdekeket is képviselni kell a tárgyalóasztalnál, bár azt egyelőre nem közölték, ki utazik a francia delegáció tagjaként az Egyesült Arab Emírségekbe.
A november 10–11-re tervezett háromoldalú találkozón az amerikai delegációt Steve Witkoff és Jared Kushner képviseli, az orosz küldöttséget várhatóan Vlagyimir Medinszkij vezeti, az ukrán tárgyalódelegáció élén pedig Rusztem Umerov állhat. A napirenden a biztonsági garanciák mellett a háború lezárásának lehetőségei, a feszültség csökkentése és humanitárius kérdések is szerepelnek.
Marco Rubio nyilatkozata alapján Washington már dolgozik a háború utáni európai biztonsági rendszer alapjain, ám a legfontosabb kérdésekben továbbra sincs megállapodás. A közelgő abu-dzabi tárgyalások jelentőségét éppen az adja, hogy az amerikai, az orosz és az ukrán fél immár a lehetséges rendezés konkrét feltételeiről egyeztethet. Európa számára pedig különösen nagy a tét: sikerül-e beleszólnia a saját biztonságát évtizedekre meghatározó döntésekbe?





