Összehangolt külföldi akció állhat az európai bombafenyegetések mögött: Ruszin-Szendi Romulusz szerint a légvédelmi rendszereket tesztelhetik

Szervezett, akár külföldről irányított akció részei is lehetnek azok a bombafenyegetések, amelyek az elmúlt napokban sorra bénították meg az európai légi közlekedést. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter vasárnap arra figyelmeztetett, hogy a riasztások szokatlan gyakorisága, földrajzi kiterjedése és időbeli egybeesése összehangolt műveletre utalhat. Magyarországon egyetlen délelőtt három utasszállító miatt kellett intézkedniük a Gripen vadászgépeknek. Franciaországban már azt is vizsgálják, hogy a fenyegetések mögött külföldi hatalmak állhatnak-e.

Az európai légi közlekedésben november első hetében egymást érték a bombafenyegetések. Több országban utasszállító repülőgépeket térítettek el eredeti útvonalukról, katonai vadászgépeket riasztottak, repülőtereken pedig rendkívüli biztonsági ellenőrzéseket rendeltek el. A fenyegetések között számos hasonlóság mutatkozott, ezért a hatóságok már azt is vizsgálják, hogy az esetek összefügghetnek-e egymással.

Ruszin-Szendi Romulusz vasárnapi Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen akciók célja nem feltétlenül tényleges robbantás. A tömeges riasztások önmagukban is jelentős zavart okozhatnak a légi közlekedésben, megterhelhetik a rendvédelmi és katonai szervezeteket, valamint bizonytalanságot kelthetnek az utasokban.

A honvédelmi miniszter szerint a fenyegetések alkalmasak lehetnek arra is, hogy az elkövetők felmérjék az európai országok és a NATO reagálóképességét. Ilyen helyzetekben ugyanis megfigyelhető, milyen gyorsan emelkednek a levegőbe a készenléti vadászgépek, miként működik a nemzetközi együttműködés, és hogyan reagálnak a polgári légiforgalmi irányítás szereplői.

Egyetlen délelőtt három utasszállítóhoz riasztották a magyar Gripeneket

November 6-án, pénteken néhány órán belül három bombafenyegetéssel érintett utasszállító miatt rendelt el intézkedést a NATO. A Magyar Honvédség Gripenjei mindhárom esetben részt vettek a szükséges légvédelmi feladatok végrehajtásában. Az első riasztás 9 óra 48 perckor érkezett a Brüsszelből Szófiába tartó Airbus A321-es miatt. A magyar vadászgépek Kaposvár térségében kezdték meg az utasszállító kísérését, majd a gép a szerb határ irányában elhagyta Magyarország légterét. A NATO ezt követően légi járőrözést rendelt el.

Nem sokkal később, 10 óra 33 perckor újabb riasztás érkezett. Ezúttal két, Prágából induló repülőgépet fenyegettek meg, amelyek közül az egyik Ciprusra, a másik Bukarestbe tartott. A gépek 10 óra 45 perc körül Románia irányában hagyták el a magyar légteret, a Gripenek pedig a magyar–román határ közelében folytatták a járőrözést.

Néhány nappal korábban, november 2-án egy Londonból Szófiába tartó Wizz Air-járatot kellett Budapestre irányítani bombafenyegetés miatt. A NATO ALPHA-riasztást adott ki, a Magyar Honvédség egyik Gripenje pedig biztosította az utasszállító leszállását a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A gép és az utasok átvizsgálásakor nem találtak fenyegetést jelentő tárgyat.

Franciaország már külföldi hatalmak esetleges szerepét vizsgálja

A fenyegetéshullám nem korlátozódott Magyarországra. Franciaországban, Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban és több más európai államban is rendkívüli intézkedésekre volt szükség az elmúlt napokban. Az Európai Bizottság közlekedési biztosa, Apostolos Tzitzikostas szerint november 3-án hét, november 5-én tizennégy, november 6-án pedig tizenegy bombafenyegetést regisztráltak az európai légi közlekedésben. A riasztások nyomán több járat útvonalát módosították, repülőgépeket vizsgáltak át, és különböző országok katonai légvédelmi egységeit is mozgósították.

A párizsi ügyészség vizsgálatot indított az e-mailben küldött fenyegetések ügyében. A nyomozás célja az üzenetek szerzőinek azonosítása és annak megállapítása, hogy állhat-e mögöttük külföldi állami szereplő. A francia hatóságok egyelőre nem neveztek meg bizonyított felelőst. Európai biztonságpolitikai körökben felmerült a hibrid hadviselés lehetősége, de a vizsgálatoknak azt is tisztázniuk kell, hogy valóban központilag szervezett akcióról, egymást utánzó elkövetőkről vagy egymástól független fenyegetésekről van-e szó.

Mi történik, amikor egy Gripen elfog egy utasszállítót?

Ruszin-Szendi Romulusz bejegyzésében részletesen ismertette a magyar vadászgépek feladatait is. Hangsúlyozta, hogy a Gripenek ilyen helyzetekben jóval többet tesznek annál, mint hogy egyszerűen az utasszállítók mellett repülnek. A katonai gépek azonosítják az érintett repülőgépet, ellenőrzik annak helyzetét, követik a mozgását, és szükség esetén segítséget nyújtanak a biztonságos útvonal fenntartásában. Különösen fontos az intézkedés akkor, ha egy repülőgép váratlanul eltér a kijelölt útvonalától, nem követi a légiforgalmi irányítás utasításait, vagy olyan mozgást végez, amely veszélyt jelenthet a lakosságra.

A miniszter arra is kitért, hogy a Gripenek fegyverzettel felszerelt harci repülőgépek, ezért meghatározott körülmények között fegyverhasználatra is képesek. Ez azonban rendkívüli intézkedésnek számít, amelynek szigorú jogi, katonai és parancsnoki feltételei vannak. Önmagában egy bombafenyegetés vagy útvonaleltérés nem jogosítja fel a vadászgépek személyzetét a fegyverhasználatra. A döntéshez közvetlen és megfelelően értékelt fenyegetésre, valamint az előírt felhatalmazásra lenne szükség.

A szeptember 11-i terrortámadások tanulságaira figyelmeztetett a miniszter

Ruszin-Szendi Romulusz a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokat is felidézte. Az akkori események megmutatták, hogy eltérített polgári repülőgépek önmagukban is pusztító fegyverré válhatnak, ezért a légvédelmi rendszereknek a rendkívüli forgatókönyvekre is fel kell készülniük.

A NATO integrált lég- és rakétavédelmi rendszere éppen ezért folyamatos készenlétet tart fenn. A magyar Gripenek kecskeméti bázisukról szükség esetén rövid idő alatt felszállhatnak, és a szövetségi légvédelmi irányítás utasításai szerint hajtják végre feladataikat.

A magyar légvédelem működése tehát nem kizárólag hazai feladat, hanem a NATO közös biztonsági rendszerének része. Egy nemzetközi utasszállító fenyegetése esetén az érintett országok légvédelmi és légiforgalmi irányítási szervezeteinek összehangoltan kell intézkedniük.

A bombafenyegetések mögött állók kiléte továbbra sem ismert

Bár az európai hatóságok egyre több jelét vizsgálják az esetleges összehangoltságnak, a fenyegetéshullám elkövetőit egyelőre nem sikerült egyértelműen azonosítani. Az eddigi ellenőrzések során a megfenyegetett repülőgépeken nem találtak robbanószerkezetet, és a rendelkezésre álló információk szerint egyik incidens sem követelt sérülteket.

Az Európai Unió biztonsági és közlekedési szakemberei a következő napokban egyeztetnek a lehetséges közös válaszlépésekről. A vizsgálatok egyik fontos kérdése az lesz, hogy a riasztások mögött valóban állami támogatású destabilizációs művelet húzódik-e meg.

A magyar honvédelmi miniszter szerint a mostani események ismét rámutattak a folyamatos légvédelmi készenlét jelentőségére. Magyarországon az elmúlt napokban több alkalommal is szükség volt a Gripenek bevetésére, miközben a NATO más tagállamai is hasonló feladatokat hajtottak végre.

Az európai bombafenyegetések háttere egyelőre tisztázatlan, de a riasztások gyakorisága és földrajzi kiterjedése már nemzetközi biztonsági vizsgálatokat indokolt. Ruszin-Szendi Romulusz szerint összehangolt akció sem zárható ki, amelynek célja a légi közlekedés megzavarása és a védelmi rendszerek tesztelése lehet. A magyar Gripenek az elmúlt napokban több alkalommal is bizonyították, hogy a légvédelmi készenlét nem elméleti feladat, hanem szükség esetén azonnali intézkedést követel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük