Orbán Viktor már figyelmeztetett, most a vállalkozók is kongatják a vészharangot: súlyos bajban a magyar gazdaság

Egyre aggasztóbb képet mutat a magyar gazdaság: sorra jelentik be a gyárbezárásokat, visszaesnek a beruházások, az építőipari vállalkozások többsége bevételcsökkenésre számít, a kereskedelemben pedig már a munkanélküliség növekedésének jeleit látják. Orbán Viktor korábban arra figyelmeztetett, hogy néhány hónapon belül súlyos gazdasági válság alakulhat ki. A Világgazdaság által megkérdezett szakmai érdekképviseletek nyilatkozatai alapján a volt miniszterelnök aggodalmait egyre több kedvezőtlen gazdasági folyamat támasztja alá.

„Azt nem tudom, hogy most mi a helyzet, de azt tudom, hogy mi lesz három hónap múlva. Három hónap múlva helyzet lesz” – fogalmazott Orbán Viktor egy múlt heti interjúban. A volt kormányfő már szeptemberben arról beszélt, hogy a magyar gazdaság a falnak mehet, ha nem történik érdemi fordulat. Szerinte a vállalkozások jelentős része kivár, a beruházások leállnak, miközben a Tisza-kormány gazdaságpolitikája és a kedvezőtlen nemzetközi környezet együttesen súlyosbítja a helyzetet.

A Központi Statisztikai Hivatal október 30-án közzétett adatai sem adtak sok okot az ünneplésre. A magyar GDP a harmadik negyedévben mindössze 0,1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, az éves növekedés pedig 1,5 százalékra mérséklődött. Eközben több jelentős ipari vállalat, köztük az Electrolux, a Nestlé, a WKW Hungária, az EMA-Lion és az Accel Hunland magyarországi üzemének bezárását jelentette be, ami munkahelyek megszűnésével jár.

Az ipari termelés ugyan szeptemberben 8,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, de ebben már szerepet játszhatott a korábbi kormány idején megkezdett nagyberuházások, köztük a debreceni BMW-gyár és a kecskeméti Mercedes-üzem kapacitásainak felfutása. A gazdaság más területein jóval kedvezőtlenebb a helyzet. Az építőiparban visszaesnek a megrendelések, a turizmusban megtorpanás látható, a kiskereskedelem növekedése pedig továbbra is mérsékelt.

Az építőiparban már a 2008-as válságnál is súlyosabbnak látják a helyzetet

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége 400 vállalkozás bevonásával készített felmérést, amelynek eredményei komoly figyelmeztetést jelentenek. A megkérdezett cégek 60 százaléka árbevételének csökkenésére számít, 80 százalékuk pedig a kereslet hiányát tartja a legnagyobb problémának. A beruházások halasztása, az állami megrendelések visszafogása és a magánbefektetések elmaradása az ágazat egészét sújtja.

"Súlyosabb helyzetben van a magyar építőipar, mint a 2008-as pénzügyi válságot követő években" - jelentette ki a Világgazdaságnak Koji László, az ÉVOSZ főtitkára. Mint kifejtette, a korábbi pénzügyi nehézségek mellé most jelentős hatékonysági problémák is társulnak, miközben a beruházások körüli bizonytalanság az alvállalkozói és beszállítói hálózatokat is veszélyezteti.

A szakmai szervezet becslése szerint az építőipari lánctartozások összege már elérheti a 300 milliárd forintot. A helyzetet tovább rontja a V-híd közbeszerzésekből történő kizárása és a Déli Körvasút beruházásának leállítása. Az ilyen döntések következményei messze túlterjednek az érintett nagyvállalatokon, hiszen alvállalkozók és beszállítók százainak megélhetése függhet a munkálatok folytatásától.

A Tisza-kormány az Otthon Start megszüntetése után bevezetett Wekerle Plusz programtól várja az építőipar élénkülését. Koji László szerint a konstrukció négy év alatt akár 1200 milliárd forintnyi többletmegrendelést hozhat, éves szinten azonban ez nagyjából 300 milliárd forintot jelentene a várhatóan 8500 milliárdos ágazati teljesítményhez képest. A szakember úgy látja, az építőipar egészére kiterjedő fellendülés legkorábban 2028-ban kezdődhet.

Már a munkanélküliség növekedésének jeleit látják a kereskedelemben

A kereskedelmi vállalkozások helyzetét sem ítélik kedvezőnek a szakmai szervezetek. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy a gazdasági nehézségek már a munkaerőpiacon is érzékelhetők.

"Már most is látható, érezhető a munkanélküliség növekedése" - fogalmazott. A szakember szerint a tervezett vagyonadó különösen súlyos terhet róhat a magyar tulajdonú vállalkozásokra, mivel a cégeknek olyan vagyonelemek után is fizetniük kellene, amelyek nem állnak rendelkezésükre készpénzben. Emiatt a nyereség egy részét fejlesztések és beruházások helyett adófizetésre fordíthatják.

Neubauer arra is figyelmeztetett, hogy a szabályozás a magyar tulajdonú vállalkozásokat versenyhátrányba hozhatja a külföldiekkel szemben. A hazai kis- és középvállalkozások több mint kétmillió embernek biztosítanak munkát, ezért az őket érintő többletterhek a foglalkoztatásra is komoly hatással lehetnek. Az adóemelések ráadásul a fogyasztói árakban is megjelenhetnek, tovább nehezítve a kereskedelem helyzetét.

A nagyberuházások leállításának következményeit szintén súlyosnak tartja. Egy-egy jelentős projekt megszűnése akár több száz kisebb vállalkozást is érinthet, és az egyes cégeknél 50–250 munkahely elvesztésével járhat. A beszállítói hálózatokon keresztül a gazdasági problémák gyorsan továbbgyűrűzhetnek.

A vállalkozók bizalma még kitart, de a beruházások továbbra is elmaradnak

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László szerint különös ellentmondás jellemzi a magyar gazdaságot. A vállalkozások üzleti bizalma továbbra is viszonylag magas, a tényleges gazdasági teljesítmény azonban elmarad a várakozásoktól.

"A gazdasági reáliák nem követték le a várakozásokat" - jelentette ki. A VOSZ Barométer adatai alapján a vállalkozások jelentős része továbbra is óvatos, a beruházások megindulását pedig a bizonytalan gazdasági környezet hátráltatja.

A jövő évre tervezett adóváltozások további kockázatot jelenthetnek. A vagyonadó mellett a nagyvállalatok társasági adójának emelése, valamint a cégautóadó, a rehabilitációs hozzájárulás, a reklámadó és az innovációs járulék növelése is többletköltségeket okozhat. Perlusz szerint különösen aggasztó, hogy az újabb terhek miatt a cégtulajdonosok kevesebb nyereséget forgathatnak vissza vállalkozásaikba, ami a későbbi fejlesztéseket is visszafoghatja.

A 2027-es költségvetés sem kínál egyértelmű megnyugvást. A tervezet több mint 900 milliárd forintnyi adóemeléssel és mintegy 1600 milliárdos minisztériumi kiadáscsökkentéssel számol. A Költségvetési Tanács szerint a felhalmozási kiadások 20 százalékos visszavágása különösen érzékenyen érintheti a beruházásoktól függő ágazatokat.

Az ING is visszavágta a növekedési várakozását

A kedvezőtlen folyamatok ellenére a teljes gazdasági összeomlás egyelőre nem következett be. Az ING Bank elemzői 2026-ra még 1,8 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, a 2027-es előrejelzésüket azonban a korábbi 3,1 százalékról 2,7 százalékra mérsékelték.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a lakossági fogyasztás és az új autóipari gyártókapacitások jelenthetik a növekedés legfontosabb támaszait. A BMW és a Mercedes beruházásainak termelési felfutása további lendületet adhat az iparnak, a beruházások tartós élénkülése azonban még nem látszik. A beruházási volumen az év első felében 3,8 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, és a harmadik negyedév sem hozott érdemi fordulatot.

Orbán Viktor korábbi figyelmeztetéseit a kormányoldal politikai riogatásként is értékelheti, a vállalkozói érdekképviseletek mostani nyilatkozatai azonban már kézzelfogható gazdasági problémákról szólnak. A megrendeléshiány, a beruházások elmaradása, a növekvő költségek és a munkahelyek megszűnésének veszélye egyre több ágazatban jelentkezik.

A Tisza-kormány gazdaságélénkítésről szóló ígéretei egyelőre nem hozták meg a várt fordulatot. A vállalkozások számára pedig egyre sürgetőbb lenne, hogy a politikai bejelentések helyett végre a megrendelésekben, a beruházásokban és a munkahelyek biztonságában is látható legyen a javulás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük