Egyre látványosabban erősödnek az osztrák építőipari nagyvállalatok pozíciói Magyarországon. A Swietelsky ezúttal a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nyert el egy több mint 577 millió forintos beruházást, miközben három magyar versenytársának ajánlatát nem vonták részletes bírálat alá. A Strabag közben újabb százmilliós önkormányzati megbízásokhoz jutott, a Swietelsky pedig már korábban is jelentős vasúti beruházásokat szerzett meg. A Tisza-kormány hatalomra kerülése óta egyre több külföldi nagyvállalat jelenik meg a hazai fejlesztések nyertesei között, ami felveti a kérdést: lassan megkezdődik a magyar gazdasági pozíciók átengedése a külföldi szereplőknek?

A Budapest Airport által kiírt közbeszerzésen a Swietelsky nyerte el a repülőtér T2B termináljához kapcsolódó, forgalmas szervizút betonburkolatának felújítását. Az 1,58 millió eurós, mintegy 577 millió forintos beruházásra három magyar vállalat, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., a Magyar Aszfalt Kft. és a Bayer Construct Zrt. is ajánlatot tett. A Budapest Airport azonban a közbeszerzési törvény által lehetővé tett eljárásrendben a Swietelsky ajánlatát vizsgálta részletesen, a másik három pályázóét nem.

A beruházás eredményét már augusztusban közzétették, a történet azonban most ismét a figyelem középpontjába került. Az Ellenpólus.hu szerint ugyanis a Swietelsky az elmúlt hónapokban sorra nyerte el a jelentős magyarországi közbeszerzéseket, köztük több tízmilliárd forint értékű vasúti munkákat. Egy korábbi eljárásban ráadásul úgy jutott megbízáshoz, hogy egy magyar versenytárs körülbelül egymilliárd forinttal olcsóbb ajánlatot tett, de a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását követően végül mégis az osztrák társaság győzött.

A két osztrák építőipari óriás térnyerése különösen érdekes a kormányváltás után. Magyar Péter és a Tisza politikusai korábban rendszeresen bírálták az állami beruházások elosztását, a hazai vállalatokhoz kötődő közbeszerzéseket és a gazdasági szereplők politikai kapcsolatait. Most viszont azzal szembesülhetünk, hogy jelentős állami és önkormányzati megbízások kerülnek külföldi tulajdonú társaságokhoz, miközben a magyar versenytársak hoppon maradnak.

A Strabag sem marad ki a pénzosztásból

A Swietelsky mellett a Strabag is jelentős új szerződésekhez jutott. Győrben több mint 706 millió forintos útfenntartási, karbantartási és felújítási megbízást nyert el, Esztergomban pedig mintegy 56 millió forint értékű útépítési és közműépítési keretmegállapodást szerzett. A két osztrák hátterű vállalat így a repülőtéri, vasúti és önkormányzati beruházásokban egyaránt komoly szerepet vállalhat.

Az Ellenpólus összesítése szerint a Swietelsky néhány hónap alatt közel 46 milliárd forint értékű vasúti felújítási munkához jutott. A megbízások között szerepel az Almásfüzitő és Komárom közötti vasúti szakasz átépítése, valamint a Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vasútvonal egy részének felújítása. Ezek már nem kisebb helyi munkák, hanem a magyar közlekedési infrastruktúra jelentős fejlesztései.

Magyar beruházások, külföldi nyertesek

Az újabb közbeszerzések felidézik a 2010 előtti időszakot, amikor a Strabag és a Swietelsky szintén meghatározó szereplői voltak a magyar állami beruházásoknak. Az osztrák cégek most ismét egyre több jelentős szerződéshez jutnak, miközben a hazai vállalatok versenyhelyzete és a közbeszerzési döntések indokoltsága politikai viták tárgyává válhat.

A repülőtéri ügyben alkalmazott ajánlatbírálati eljárás jogszabály által megengedett, önmagában tehát nem bizonyít szabálytalanságot. A közpénzek felhasználásánál azonban a jogszerűség mellett az is fontos, hogy a magyar gazdaság milyen mértékben részesül a beruházásokból. Különösen akkor, amikor hazai vállalatok is jelentkeznek a munkákra, és az állam jelentős összegeket fordít fejlesztésekre.

A Tisza-kormány korábban tisztább, átláthatóbb és versenyképesebb közbeszerzési rendszert ígért. Ennek eredményességét azonban a magyar vállalkozások lehetőségein is érdemes lemérni. Ha a jelentős beruházásokból egyre nagyobb részt hasítanak ki külföldi építőipari konszernek, az óhatatlanul felveti a hazai gazdasági érdekek érvényesítésének kérdését.

Az ország kiárusításáról szóló politikai kritika ezekben az ügyekben elsősorban a magyar gazdasági lehetőségek külföldi vállalatokhoz kerülésére vonatkozik, nem állami vagyon értékesítésére. A Swietelsky és a Strabag újabb szerződései mindenesetre jól mutatják, hogy az osztrák építőipari óriások erős pozíciókat építenek a magyar közbeszerzési piacon. A kormányváltás után ezért a Tisza-kormánynak is számot kell adnia arról, hogyan kívánja biztosítani a hazai vállalkozások tényleges versenyesélyeit.