Mintegy húszezer támogató előtt hirdette meg elnökválasztási programját Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője szombaton, a Párizs melletti Le Bourget-ban. A politikus a hatodik köztársaság megteremtését, a választójogi korhatár 16 évre csökkentését, a nukleáris energia fokozatos felszámolását és jelentős állami kiadásnövelést ígér. Kampányának fontos célcsoportját a fiatalok és a bevándorló hátterű közösségek jelentik, miközben Franciaországban negyedik hétvégéje tartanak a megélhetési válság miatt kirobbant tüntetések.
Jean-Luc Mélenchon november 7-én a Le Bourget-i kiállítási központban mutatta be az L'Avenir en commun, vagyis a Közös jövő című elnökválasztási programjának új változatát. A rendezvényen a szervezők szerint húszezren vettek részt, a közönségben pedig feltűnően sok fiatal jelent meg. A baloldali politikus a társadalmi elégedetlenséget és a fennálló politikai rendszerrel szembeni bizalmatlanságot kívánja támogatottsággá alakítani a 2027-es elnökválasztás előtt.
Beszédében Mélenchon kijelentette, hogy nem kíván mérsékeltebb politikát folytatni pusztán azért, hogy szélesebb választói rétegek számára váljon elfogadhatóvá. A francia radikális baloldal vezetője továbbra is a jelenlegi intézményrendszer átalakítását, az állami újraelosztás növelését és az ökológiai szempontokra épülő gazdaságpolitikát tartja programja alapjának. A rendezvényt egy 26 éves, a beszédben rasszista támadás áldozataként említett férfi emlékére tartott gyászszünettel kezdte.
A politikus a Franciaországban zajló megélhetési tiltakozásokra is kitért, és üdvözölte a középiskolás diákok részvételét az utcai megmozdulásokban. A választás közeledtével a fiatalok politikai mozgósítása különösen fontos szerepet kap az Engedetlen Franciaország stratégiájában. Ennek egyik legvitatottabb eleme a szavazati korhatár 18-ról 16 évre történő csökkentése.

Hatodik köztársaság és szavazati jog 16 éves kortól
Mélenchon alkotmányos reformot sürget, amelynek keretében megszüntetné a jelenlegi, 1958-ban létrehozott ötödik köztársaság intézményi rendszerét. Az általa elképzelt hatodik köztársaságban nagyobb szerepet kapna a közvetlen állampolgári részvétel, a népszavazások rendszere és a választott tisztségviselők visszahívhatósága.
A politikus azt is szeretné, ha már a 16 évesek szavazhatnának a választásokon. A javaslat támogatói szerint a fiataloknak joguk lenne beleszólni azokba a döntésekbe, amelyek hosszú távon meghatározzák az életüket. Kritikusai viszont vitatják, hogy indokolt-e a választójog kiterjesztése a jelenlegi korhatár alá, különösen egy olyan politikai környezetben, ahol a középiskolásokat is egyre intenzívebben mozgósítják.
A kérdés Magyarországon sem ismeretlen. A Momentum korábban szintén felvetette a választójogi korhatár csökkentését, és Magyar Péter miniszterelnök is támogatóan nyilatkozott a 16 évesek szavazati jogának lehetőségéről. A két ország politikai és alkotmányos helyzete ugyan eltérő, a kezdeményezés mindkét esetben vitát váltott ki a választójog korhatáráról.
A bevándorló hátterű közösségekben is támogatást keres
Mélenchon politikájának másik meghatározó eleme a francia társadalom sokszínűségének hangsúlyozása. Az Engedetlen Franciaország különösen aktív a nagyvárosok és azok elővárosainak fiatal, gyakran bevándorló hátterű lakossága körében. A politikus a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés elleni fellépést és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését is központi kérdésként kezeli.
A radikális baloldali mozgalom stratégiája ugyanakkor jelentős politikai ellenállásba ütközik. A jobboldal képviselői szerint Mélenchon társadalompolitikai elképzelései háttérbe szorítják a francia nemzeti identitás és a közös kulturális hagyományok kérdését. Marine Le Pen és politikai szövetségesei rendszeresen bírálják az Engedetlen Franciaország bevándorláspolitikai és társadalmi elképzeléseit.
Mélenchon a Le Bourget-i rendezvényen a szélsőjobboldal előretörésével szembeni kulturális és politikai küzdelemről beszélt. Kampányának egyik visszatérő eleme, hogy a társadalmi tiltakozó mozgalmakat és a baloldali politikai szerveződést egymást erősítő folyamatként mutatja be.
Atomerőművek helyett megújuló energia, nyugdíj 60 éves kortól
A program gazdasági elemei is jelentős változtatásokat tartalmaznak. Mélenchon a jelenlegi mintegy 1480 euróról 1700 euróra emelné a nettó minimálbért, befagyasztaná egyes alapvető termékek árait, és az inflációhoz igazítaná a bérek alakulását. Emellett magasabb adókat vetne ki a nagy vagyonnal és kiemelkedő jövedelemmel rendelkezőkre.
A nyugdíjrendszerben visszafordítaná Emmanuel Macron korábbi reformját, és ismét lehetővé tenné a 60 éves kori nyugdíjba vonulást azoknak, akik legalább negyven év szolgálati idővel rendelkeznek. A többletkiadások finanszírozását adóemelésekkel és a gazdasági növekedésből származó bevételekkel indokolja.
Az energetikai elképzelések különösen vitatottak Franciaországban, ahol az áramtermelés jelentős része atomerőművekre épül. Mélenchon fokozatosan megszüntetné a nukleáris energiatermelést, leállítaná a tervezett új EPR2-reaktorok építését, és a megújuló energiaforrásokra helyezné át a hangsúlyt. A terv ellenzői szerint ez veszélyeztetheti a francia villamosenergia-rendszer stabilitását, és jelentős beruházási költségekkel járhat.
A külpolitikában ugyancsak alapvető változásokat sürget. Mélenchon ismét megerősítette, hogy Franciaországot fokozatosan kivonná a NATO katonai struktúráiból, és önállóbb külpolitikai irányvonalat követne. A francia-amerikai kapcsolatok, valamint az európai biztonságpolitikai együttműködés szempontjából ez érzékeny változást jelentene.

Marine Le Pen élesen támadja Mélenchon elképzeléseit
A jövő tavasszal esedékes francia elnökválasztás előtt a politikai mezőny erősen megosztott. A november eleji közvélemény-kutatásokban Marine Le Pen 35–37 százalék körüli, Mélenchon pedig nagyjából 18 százalékos támogatottsággal szerepelt az idézett felmérésekben. Az elnökválasztás kétfordulós, ezért a különböző politikai táborok közötti együttműködés és a második fordulós szavazói átrendeződés is fontos tényező.
Marine Le Pen szerint Mélenchon programja a francia társadalom megosztottságának elmélyüléséhez vezetne. A jobboldali politikus különösen a bevándorláspolitikai, gazdasági és energetikai elképzeléseket kifogásolja, amelyek megvalósítását a francia nemzeti érdekekkel ellentétesnek tartja.
Mélenchon ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy radikális társadalmi változásokra van szükség az ország gazdasági és politikai problémáinak kezeléséhez. A szombati rendezvényen ismét megerősítette, hogy nem kíván visszalépni korábbi álláspontjától, és a baloldali társadalmi mozgalmak támogatására épít.
A francia elnökválasztási kampány egyik meghatározó vitája így a társadalompolitikai és gazdasági átalakítások körül bontakozik ki. Mélenchon a fiatalok politikai részvételének növelésével, a nagyobb állami újraelosztással és az intézményrendszer átalakításával kíván támogatást szerezni. Ellenfelei szerint programja súlyos gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz. A november 7-i Le Bourget-i nagygyűlés pedig jelezte, hogy az Engedetlen Franciaország továbbra is a radikális változások ígéretével kíván részt venni a 2027-es elnökválasztási küzdelemben.





