Újabb megdöbbentő részletek derültek ki a krakkói tömeggyilkosságról. A lengyel hatóságok a 24 éves támadó otthonában három holttestet találtak, akikről kiderült, hogy a férfi szülei és 21 éves húga voltak. A lakásban hét lőfegyvert is lefoglaltak, a nyomozás pedig már arra is kiterjed, hogy az elkövető a saját családjával is végezhetett, mielőtt Krakkóba indult. Közben a lengyel belügyminiszter már a vizsgálat kezdetén szélsőjobboldali kapcsolatok lehetőségét emlegette, ám az interneten előkerült, a gyanúsítottnak tulajdonított fényképek és bejegyzések jóval ellentmondásosabb képet mutatnak.
Szombat délután egy katonai jellegű felszerelést viselő, felfegyverzett férfi autóval hajtott Krakkó történelmi belvárosába, ahol válogatás nélkül tüzet nyitott a járókelőkre. A vérengzésben hat ember meghalt, legalább tizenöten megsérültek, a támadót pedig a rendőrökkel vívott tűzharc után elfogták.
A tragédia után a lengyel hatóságok a támadó lakóhelyén, a Krakkótól mintegy kétszáz kilométerre található Ostrowiec Świętokrzyskiben is vizsgálatot indítottak. A házkutatás során olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek alapján a krakkói lövöldözés egy jóval súlyosabb bűncselekmény-sorozat része lehetett. A nyomozók az elkövető családtagjainak halálát, fegyvereinek eredetét és esetleges szélsőséges kapcsolatait is vizsgálják.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombat este már arról beszélt, hogy a támadó otthonában drónnal végzett felderítés során feltehetően holttesteket észleltek. A későbbi rendőrségi közlések megerősítették a három halálesetet, és az áldozatok személyazonosságát is tisztázták. A történtek miatt Lengyelországban kétnapos nemzeti gyászt hirdettek, miközben több európai vezető is részvétét fejezte ki.
Szülei és húga holttestét találták meg a lakásában
A rendőrök szombat este, különleges biztonsági intézkedések mellett jutottak be a 24 éves Michał O. otthonába. A lakásban egy 53 éves férfi, egy 52 éves nő és egy 21 éves nő holttestét találták meg. A vasárnap reggeli tájékoztatás szerint az áldozatok az elkövető édesapja, édesanyja és húga voltak.
A holttesteken feltehetően lőfegyvertől származó sérüléseket fedeztek fel. A nyomozás egyik legfontosabb kérdése, hogy a három családtaggal is a krakkói támadó végzett-e, illetve haláluk mikor és milyen körülmények között következett be. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a férfi már a főtéri vérengzés előtt megölte hozzátartozóit, a támadássorozat összesen kilenc ember életét követelhette.
A lakásban hét lőfegyvert foglaltak le. Korábbi lengyel sajtóértesülések szerint a támadó édesapjának nevén tizenegy, hivatalosan nyilvántartott fegyver szerepelt, ám egyelőre nem tisztázott, hogy a lefoglalt eszközök közül melyek tartoztak hozzá. A fegyverek ballisztikai vizsgálata segíthet megállapítani, hogy ugyanazokat az eszközöket használták-e a családtagok halálát okozó cselekmény és a krakkói lövöldözés során.
A hatóságok a lakás átvizsgálása előtt a társasház lakóit is kitelepítették. A helyszínen terrorelhárító egységek, műszaki szakemberek és helyszínelők dolgoztak, a rendőrség pedig lezárta az épület környékét. A lakásba emelőkosaras jármű segítségével jutottak be, majd drónnal is átvizsgálták a helyiségeket.
Sportlövő volt, de katonai múltját nem igazolták
A 24 éves férfi a lengyel sajtó értesülései szerint esztergályosként dolgozott, és korábban nem volt büntetett előéletű. Sportcélú fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, valamint tagja volt egy Starachowicében működő lövészklubnak. Édesapját szintén kapcsolatba hozták a sportlövészettel.
A támadó katonai jellegű ruházata, golyóálló mellénye és fegyverhasználata miatt korábban több szakértő is felvetette, hogy katonai kiképzésben részesülhetett, azonban Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter közölte, hogy a férfi nem szolgált a lengyel hadseregben. A lövészklubtagság és a sportlövői múlt magyarázatot adhat fegyverismeretére, de a pontos felkészültségét továbbra is vizsgálják.
A rendőrség szerint az elkövető egyedül hajtotta végre a krakkói támadást, és jelenleg nem keresnek további fegyverest. Az autójában és lakásában talált eszközök, valamint az internetes tevékenysége alapján igyekeznek feltárni, mennyi ideig készülhetett a vérengzésre, és előre kiválasztotta-e a helyszínt.
Máris szélsőjobboldali szálat emlegettek, de a tények makacs dolgok
Marcin Kierwiński lengyel belügyminiszter már a nyomozás kezdeti szakaszában arról beszélt, hogy az elkövetőt szélsőjobboldali ideológiák foglalkoztathatták. A politikus ugyanakkor maga is elismerte, hogy ezt a feltételezést még ellenőrizni kell. A kijelentés ellenére a támadás politikai indítékát egyelőre nem bizonyították, és a gyanúsítottnak tulajdonított internetes bejegyzések sem mutatnak egységes ideológiai képet.
Az interneten terjedő egyik összeállításon egy Michał Oksiński nevű Facebook-profil látható, amelynek fényképén egy katonai barettet és gázálarcot viselő személy szivárványzászlót tart. Egy másik, 2019 decemberéből származó bejegyzésen a pápával kapcsolatos gúnyos jelenet szerepel, a hozzászólásokban pedig a kommunizmusra utaló ironikus megjegyzések olvashatók.

Az egyik kommentelő a fényképet "a kommunizmus vörös fényében" készült felvételnek nevezte, amire a profil tulajdonosa a tudatalatti üzenetre utaló tréfás választ adott. Egy másik hozzászólásban arra a kérdésre, hogy ki készítette a fényképet, a "Jézus úr" válasz érkezett. Ezek a megnyilvánulások önmagukban természetesen nem bizonyítanak sem kommunista, sem más politikai meggyőződést, és azt sem, hogy a férfi bármilyen vallási vagy társadalmi csoporthoz tartozott volna.
A képek és a profil hitelességét, valamint a krakkói támadóhoz való kapcsolatukat egyelőre nem sikerült függetlenül igazolni. Ráadásul más felvételeken a lengyel radikális nacionalista körökben is használt Falanga-jelkép látható a támadó ruházatán. Ezt a jelképet az ONR nevű nacionalista szervezet is használja, a viselése azonban nem bizonyít szervezeti tagságot, és önmagában a bűncselekmény indítékát sem igazolja.
A rendelkezésre álló információkból tehát egymásnak látszólag ellentmondó utalások rajzolódnak ki. A szivárványzászlóval készült fénykép és a vallási, kommunista jelképekkel való tréfálkozás nem illik egy egyszerű politikai besorolásba, de a nacionalista szimbólum jelenlétét sem lehet figyelmen kívül hagyni.
A különböző jelképek használata mögött személyes provokáció, ironikus önkifejezés vagy valódi politikai érdeklődés egyaránt állhatott, ezek között pedig jelenleg nem lehet bizonyítékok alapján választani.
A belügyminiszter korai kijelentése ezért joggal vet fel kérdéseket. Egy kilenc lehetséges áldozattal járó bűncselekmény-sorozat esetében különösen fontos, hogy a hatóságok a bizonyítékok alapján állapítsák meg az indítékot, és ne előzetes politikai feltételezések határozzák meg a nyilvános értelmezést.
Internetes kapcsolatait és esetleges radikalizálódását is vizsgálják
A nyomozásba a lengyel belbiztonsági szolgálat, az ABW, valamint a kiberbűnözés elleni központi egység munkatársai is bekapcsolódtak. A szakemberek azt vizsgálják, hogy a férfi tagja volt-e valamilyen internetes csoportnak, tett-e közzé erőszakos vagy radikális tartalmakat, illetve utalt-e korábban arra, hogy támadásra készül.
Egyelőre nem került elő hitelesen azonosított, a vérengzéshez köthető kiáltvány, és a hatóságok sem számoltak be bizonyított szervezeti kapcsolatról. A nyomozók számára ezért a családi körülmények, a fegyverek eredete és a támadás előkészítése legalább olyan fontos vizsgálati terület, mint az elkövető esetleges politikai nézetei. A három családtag halála különösen jelentős fejlemény, mert felveti, hogy a krakkói lövöldözést közvetlenül megelőzően már súlyos erőszakos cselekmény történhetett a férfi otthonában.
Európai vezetők sora fejezte ki részvétét a krakkói vérengzés után
A krakkói tömeggyilkosság egész Európában megdöbbenést váltott ki. Donald Tusk lengyel miniszterelnök közösségi oldalán fejezte ki együttérzését az áldozatok családtagjaival és szeretteivel, valamint köszönetet mondott a támadó megfékezésében részt vevő rendőröknek. Hangsúlyozta, hogy az egyenruhások saját életüket kockáztatva mentettek meg másokat, és arra szólította fel valamennyi politikai párt képviselőit, hogy ne használják fel politikai célokra a tragédiát. Egyúttal teljes körű vizsgálatot ígért a történtek feltárására.
Karol Nawrocki lengyel köztársasági elnök szintén megrendülten reagált a hírekre. Közölte, hogy gondolatai az áldozatokkal, a sérültekkel és hozzátartozóikkal vannak, miközben folyamatos kapcsolatban áll az illetékes biztonsági szervekkel. Az államfő a Nemzetbiztonsági Iroda vezetőjét is Krakkóba küldte, és hangsúlyozta, hogy a lengyel állampolgárok biztonsága elsődleges fontosságú. Nawrocki kezdeményezésére november 8-át és 9-ét nemzeti gyásznappá nyilvánították, Krakkóban pedig november 11-ig tartanak a megemlékezések.
A szomszédos Csehországból Andrej Babiš miniszterelnök üzent a lengyeleknek. Megdöbbentőnek nevezte a krakkói belvárosból érkező híreket, részvétét fejezte ki az elhunytak családtagjainak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánt. Bejegyzésében Donald Tuskot és Lengyelországot is támogatásáról biztosította a tragédia után.
Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök ugyancsak együttérzését fejezte ki. Közösségi oldalán arról írt, hogy lesújtották a Krakkóban történtek, és legmélyebb részvétét küldi az áldozatok hozzátartozóinak, valamint barátainak. A sérülteknek gyors felépülést kívánt, és hangsúlyozta, hogy Ausztria ezekben a nehéz órákban lengyel barátai mellett áll.
A magyar Külügyminisztérium már szombat délután jelezte, hogy Magyarország krakkói főkonzulátusa folyamatos kapcsolatban áll a lengyel hatóságokkal. A tárca korábbi tájékoztatása szerint magyar halálos áldozatról vagy sérültről nem érkezett információ. Az áldozatok állampolgárságának végleges tisztázását a lengyel hatóságok vizsgálatától várják.
Kétnapos nemzeti gyász, súlyosan sérült rendőrök
A krakkói vérengzés után Donald Tusk miniszterelnök részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és elismerően beszélt a rendőrök gyors beavatkozásáról. A lengyel belügyminiszter szerint az első bejelentést követően három percen belül megkezdődött a fegyveres feltartóztatása. Az elkövető a rendőri intézkedés során is folytatta a lövöldözést, két egyenruhást pedig eltalált.
Az egyik rendőr három lövést kapott, állapotát rendkívül súlyosnak minősítették. A lengyel rendőrség cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint rendőr is lenne a halálos áldozatok között. A sérültek egy részének állapota továbbra is súlyos, az orvosok több ember életéért küzdenek.
Karol Nawrocki köztársasági elnök november 8-ra és 9-re nemzeti gyászt hirdetett, Krakkóban pedig november 11-ig tartanak a megemlékezések. Donald Tusk arra kérte a politikai szereplőket, hogy ne használják fel pártpolitikai célokra a tragédiát. Andrej Babiš cseh miniszterelnök és Alexander Van der Bellen osztrák államfő szintén együttérzéséről biztosította Lengyelországot.
A családi gyilkosságok gyanúja alapvetően megváltoztathatja az ügy megítélését
A három családtag holttestének megtalálása a krakkói nyomozás eddigi legjelentősebb fordulata. Ha a vizsgálat igazolja, hogy a férfi saját szüleivel és húgával is végzett, akkor egy olyan, több helyszínen elkövetett gyilkosságsorozat képe rajzolódhat ki, amelynek hátterét nem feltétlenül lehet egyetlen politikai vagy ideológiai magyarázattal leírni. A családi kapcsolatok, az esetleges korábbi konfliktusok és az elkövető személyes élethelyzete ebben az esetben különösen fontos vizsgálati szempontokká válhatnak.
A fegyvertartási engedély, a sportlövészeti múlt és a katonai jellegű felszerelés arra utal, hogy a férfi rendelkezett a támadás végrehajtásához szükséges eszközökkel és gyakorlattal. Ezek azonban nem árulják el, miért döntött az erőszak mellett. Ugyanez igaz az internetes bejegyzésekre is: a szivárványzászlóval készült kép, a kommunizmussal kapcsolatos ironikus megjegyzések vagy a nacionalista jelkép külön-külön sem elegendők az indíték meghatározásához.
A történtek komoly kérdéseket vetnek fel a lengyel fegyvertartási ellenőrzések működéséről is. A támadó legálisan rendelkezett sportlövői engedéllyel, büntetett előélete pedig nem volt. A nyomozásnak ezért arra is választ kell adnia, hogy voltak-e korábban felismerhető figyelmeztető jelek, illetve a lefoglalt fegyvereket minden esetben jogszerűen szerezték-e meg és tárolták-e.
A krakkói vérengzésnek hat halálos áldozata van, további három ember halálát pedig a támadó otthonában vizsgálják. A kilenc haláleset közötti kapcsolat, az elkövető motivációja és esetleges ideológiai kötődése még tisztázásra vár. A szélsőjobboldali szálat a lengyel belügyminiszter már a nyomozás kezdetén felvetette, a most előkerült információk azonban azt mutatják, hogy a történet jóval összetettebb lehet. Egy ilyen súlyú bűncselekmény megítélésében a bizonyítékoknak kell dönteniük, nem a politikai címkéknek.


























