Már az óvodások játékait is nemi szerepek szerint vizsgálnák: felháborodást váltott ki az oviKRÉTA új kérdőíve

Már a három-hat éves gyermekek játék közbeni viselkedését is nemi szerepek alapján értékelték volna az oviKRÉTA rendszerében megjelent, 229 kérdésből álló fejlődési kérdőívvel. A dokumentum egyik pontja arra kérte az óvodapedagógusokat, hogy minősítsék, mennyire jelenik meg a gyermek nemi hovatartozása az általa választott játékokban és viselkedésében. A kezdeményezés szakmai és politikai vitát váltott ki, a kérdőív pedig rövid időn belül elérhetetlenné vált. Rétvári Bence szerint a Tisza-kormány már az óvodákba is beviszi a genderszemléletet, Lannert Judit oktatási miniszter viszont fejlődéspszichológiai érvekkel védi a kifogásolt kérdést.

Az oviKRÉTA rendszerében megjelent új értékelőlap összesen 229 kérdésből állt, amelyekre a pedagógusoknak gyermekenként kellett volna válaszolniuk. A vitát elsősorban a 194. kérdés robbantotta ki, amely arra vonatkozott, hogy a gyermek játékában mennyire fejeződik ki a nemi hovatartozása, például a fiúsnak vagy lányosnak tekintett játékok választásában. A válaszlehetőségek között a "soha", "néha", "gyakran" és "nem tudom" szerepelt.

A kérdőív nemcsak politikai körökben váltott ki ellenérzéseket. A megszólaló óvodapedagógusok a dokumentum terjedelmét, a kérdések értelmezhetőségét és a kitöltés gyakorlati nehézségeit is kifogásolták. Egy 25 fős csoport esetében a 229 kérdés gyermekenkénti megválaszolása összesen 5725 értékelést jelentett volna, ami önmagában is jelentős adminisztratív terhet róhatott az óvodákra.

A pedagógusok beszámolói szerint a kérdőív csütörtökön még hozzáférhető volt, péntek reggelre azonban eltűnt a rendszerből. Rétvári Bence ezt az óvónők tiltakozásának tulajdonította, és azt állította, hogy a minisztérium kénytelen volt visszavonni a dokumentumot. A kérdőív elérhetetlenné válásának pontos technikai és szakmai körülményei ugyanakkor nem tisztázottak.

Rétvári Bence: milyen felhatalmazással gyűjtenek ilyen adatokat?

A KDNP frakcióvezetője közösségi oldalán élesen bírálta a kezdeményezést. Rétvári szerint az új kérdőív azt vizsgálta volna, hogy az óvodás kisfiúk és kislányok mennyire követik a nemükhöz társított viselkedési mintákat játék közben. A politikus ezt a genderszemlélet óvodai megjelenésének nevezte, és különösen azt kifogásolta, hogy állítása szerint a szülőket előzetesen nem tájékoztatták megfelelően.

Rétvári az adatgyűjtés jogalapjára is rákérdezett, hiszen az oviKRÉTA országos állami informatikai rendszer. Azt szeretné tudni, milyen felhatalmazással kerülhetnek a gyermekek nemi szerepekhez kapcsolódó viselkedéséről szóló értékelések egy központi nyilvántartásba, és pontosan kik férhetnek hozzá ezekhez az információkhoz. A politikus szerint a gyermekek fejlődésének megfigyelése nem szolgálhat ürügyül ideológiai szempontú adatgyűjtésre.

A felvetésnek van egy lényeges gyermekvédelmi oldala is. A szülők számára alapvető kérdés, hogy milyen adatokat rögzítenek gyermekükről, azok milyen pedagógiai célt szolgálnak, meddig tárolják őket, és milyen következtetéseket vonhatnak le belőlük. A pedagógiai értékelés indokoltsága önmagában nem teszi szükségtelenné az adatkezelés átláthatóságát.

Lannert Judit fejlődéspszichológiával magyarázza a kérdést

Lannert Judit oktatási miniszter Facebook-bejegyzésben reagált Rétvári Bence bírálatára. Álláspontja szerint a gyermek nemi identitásának játékban történő kifejeződése a fejlődéspszichológiai megfigyelés fontos területe, amely visszajelzést adhat az óvodapedagógusnak a gyermek fejlődéséről. A miniszter arra is hivatkozott, hogy a korábbi kormány idején már alkalmaztak hasonló témájú kérdőívet.

A hasonlóság azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a korábbi dokumentumban ugyanilyen megfogalmazású kérdés szerepelt, és azt sem, hogy az adatgyűjtés célja, módszertana és felhasználása megegyezett a mostanival. A korábbi és a jelenlegi kérdőív pontos összehasonlítása nélkül félrevezető lenne azzal elintézni a vitát, hogy ilyen már régen is volt. A jelenlegi minisztériumnak a most alkalmazni kívánt kérdéseket, azok szakmai indokoltságát és adatkezelési feltételeit kell megmagyaráznia.

A vita középpontjában ráadásul kisgyermekek állnak, akiknek természetes fejlődését nem lehet merev, előre meghatározott nemi szerepek alapján megítélni. Az, hogy egy kisfiú babával, egy kislány pedig játékautóval játszik, önmagában semmiféle fejlődési problémát nem jelez. Éppen ezért különösen indokolt tisztázni, miért szükséges a gyermek játékait ilyen szempontból minősíteni, és milyen következtetéseket kívánnak levonni az eredményekből.

A pedagógusok is vitatják a módszert

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szintén kifogásolta a kérdőív egyes elemeit. A szervezet szerint a fiúsnak és lányosnak tekintett játékok választása nem feltétlenül alkalmas arra, hogy abból megbízható következtetéseket vonjanak le egy gyermek nemi identitására vagy fejlődésére. Azt is felvetették, mi indokolja, hogy ugyanazt a kérdéssort alkalmazzák egészen eltérő életkorú, hároméves és akár hat-hét éves gyermekeknél.

A szakmai aggályok között az értékelés szubjektivitása is megjelenik. Egy gyermek játékpreferenciáit számos tényező befolyásolhatja, a családi környezettől kezdve az éppen rendelkezésre álló játékokon át a baráti kapcsolatokig. Ha az ilyen megfigyelések országos digitális nyilvántartásba kerülnek, különösen fontos lenne pontosan meghatározni, milyen célból történik az adatgyűjtés, kik férhetnek hozzá az eredményekhez, és milyen garanciák akadályozzák meg a félreértelmezésüket.

A gyermekek fejlődése nem lehet politikai vagy ideológiai kísérletezés terepe

Az óvodai nevelés feladata a gyermekek természetes fejlődésének támogatása, nem pedig az, hogy a játékok alapján vitatható kategóriákba sorolja őket. A pedagógusoknak természetesen figyelemmel kell kísérniük a kicsik értelmi, érzelmi és szociális fejlődését, ehhez azonban világos, szakmailag megalapozott és életkorhoz igazodó módszerek szükségesek. A szülők tájékoztatása és a gyermekekre vonatkozó adatok védelme ugyancsak alapvető követelmény.

A Tisza-kormány oktatási tárcájának ezért részletes magyarázattal kellene szolgálnia arra, mi indokolta a kifogásolt kérdés alkalmazását, hogyan kívánták értelmezni az eredményeket, és miért nem előzte meg az új kérdőív bevezetését szélesebb körű szakmai egyeztetés. A korábbi kormány által alkalmazott, állítólag hasonló kérdésekre való hivatkozás nem helyettesíti a mostani döntés indoklását.

A három-hat éves gyermekek nem politikai viták és ideológiai elképzelések kísérleti alanyai. A szülők joggal várhatnak választ arra, miért kívánták nemi szerepekkel kapcsolatos szempontok alapján értékelni gyermekeik játékát egy országos állami rendszerben. Lannert Judit fejlődéspszichológiai magyarázata mellett a minisztériumnak azt is tisztáznia kellene, milyen szakmai és adatvédelmi garanciák álltak a kérdőív mögött. A gyermekek érdekeinek minden más szempontot meg kell előzniük.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük