Újabb jogi csatát indított az OTP Bank a lakossági hiteleseket védő kamatstop ellen. A pénzintézet több más piaci szereplővel közösen november 6-án alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mert szerintük a szabályozás aránytalanul korlátozza a bankok szerződéses jogait. Az intézkedés jelenleg mintegy 216–220 ezer hitelszerződést érint, a megszüntetése pedig számos család havi törlesztőrészletét emelhetné meg. A Tisza-kormány korábban már napirendre tűzte a kamatstop kivezetését, az egyeztetések azonban egyelőre nem vezettek megállapodáshoz.
Elfogyott az OTP Bank türelme a 2022 óta működő lakossági kamatstoppal szemben. A pénzintézet pénteken több más hitelezővel közösen az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint a kamatstopot törvényi szintre emelő szabályozás sérti az Alaptörvényben rögzített jogbiztonság követelményét. A bankok azt kifogásolják, hogy az állam utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be a korábban megkötött magánjogi szerződésekbe.
Az OTP és társai a 2026. évi XIV. törvény 1. paragrafusának alaptörvény-ellenességét szeretnék kimondatni. Ez a rendelkezés emelte át a rendes jogrendbe az eredetileg az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzethez kapcsolódó kamatstopot. A szabályozás így a veszélyhelyzet megszűnését követően is hatályban maradt.
A mostani már a negyedik alkotmányjogi panasz, amelyet az OTP más pénzügyi szereplőkkel közösen kezdeményezett az intézkedés miatt. A korábbi három beadvány ügyében az Alkotmánybíróság még nem hozott érdemi döntést, miközben a bankok továbbra is kénytelenek alkalmazni a korlátozást.
Több mint kétszázezer családot érinthet a döntés
A kamatstopot még 2022 januárjában vezették be, amikor az emelkedő piaci kamatok miatt jelentősen megdrágulhattak volna a változó kamatozású lakáshitelek. A szabályozás a 2021. október 27-én érvényes szinten maximálta az érintett hitelek referencia-kamatlábát, így korlátozta a törlesztőrészletek növekedését.
Az intézkedés jelenleg mintegy 216–220 ezer hitelszerződésre terjed ki, ami a magyarországi jelzáloghitelek körülbelül 26 százalékát jelenti. Ezeknél a szerződéseknél a bankok nem érvényesíthetik teljes egészében a piaci kamatok emelkedését, a különbözetet pedig saját eredményük terhére viselik.
A kamatstop megszüntetése ugyanakkor nem minden adós számára jelentene azonos mértékű drágulást. A törlesztőrészletek változása a hitel típusától, a fennálló tartozástól, a kamatperiódustól és az aktuális piaci kamatoktól függ. Az érintett családok számára azonban a kiszámítható havi kiadások elvesztése komoly pénzügyi bizonytalanságot okozhat.
A Tisza-kormány már korábban kivezetette volna
A kamatstop jövője a Magyar Péter vezette kormány hivatalba lépése óta is napirenden van. Kármán András pénzügyminiszter júniusban már jelezte, hogy a kabinet szeptember 30-i hatállyal megszüntetné az intézkedést jelenlegi formájában. A javaslatot társadalmi egyeztetésre is bocsátották, a tervezett kivezetésből azonban végül nem lett kormányzati döntés.
A Pénzügyminisztérium legutóbbi tájékoztatása szerint tovább folynak az egyeztetések a Magyar Bankszövetséggel. A kabinet olyan megoldást keres, amely a kamatstop megszűnése esetén a leginkább érintett adósok számára is kezelhetővé tenné a törlesztőrészletek emelkedését.
Az OTP újabb alkotmányjogi panasza azonban egyértelművé teszi, hogy a bankszektor nem kíván határozatlan ideig várni a kormányzati megállapodásra. A pénzintézetek jogi úton próbálják elérni a jelenlegi szabályozás megsemmisítését, ami új helyzetet teremthet a kamatstop jövőjéről folytatott tárgyalásokon.
A bankok vesztesége vagy a családok biztonsága?
A vita középpontjában két eltérő érdek áll. A bankok a szerződéses jogaik és a jogbiztonság sérelmére hivatkoznak, az érintett hiteleseknek viszont a kamatstop évek óta védelmet jelent a magasabb törlesztőrészletekkel szemben. A pénzintézetek pénzügyi terheinek csökkentése így könnyen a lakossági adósok kiadásainak növekedésével járhat.
A Tisza-kormánynak most arra kell választ adnia, milyen védelmet kíván biztosítani annak a több mint kétszázezer hitelesnek, akinek a pénzügyi helyzetét a kamatstop megszüntetése érintheti. A korábbi kivezetési terv és a bankok újabb jogi fellépése után aligha lehet tovább halogatni a világos döntést.
Az OTP immár negyedszer fordult az Alkotmánybírósághoz a kamatstop miatt, miközben a Tisza-kormány továbbra sem állapodott meg a bankokkal a szabályozás jövőjéről. A pénzintézetek a saját veszteségeiket szeretnék mérsékelni, a hiteleseknek viszont a családi költségvetésük biztonsága forog kockán. A kérdés most az, hogy Magyar Péterék milyen árat hajlandók megfizettetni a lakossággal a kamatstop kivezetéséért.



