Újabb kellemetlen fordulat érte Magyarország legnagyobb bankját: az orosz hatóságok nem engedélyezték az OTP legutóbbi osztalékkifizetési kérelmét, így a pénz egyelőre Oroszországban marad. Csányi Péter, az OTP Csoport vezérigazgatója szerint 2022 óta több mint 800 millió dollárnyi nyereséget sikerült hazahozniuk, az utóbbi időben azonban egyre nehezebbé vált a pénzek kivitele. A bank ezért már a teljes oroszországi kivonulás lehetőségét is vizsgálja. A fejlemény különösen érdekes a magyar kormányváltás után, amikor Budapest és Moszkva politikai kapcsolatai is új helyzetbe kerültek.

Csányi Péter a Forbesnak adott interjújában beszélt az OTP oroszországi működésének egyre súlyosabb nehézségeiről. A bankvezér közlése szerint a korábbi években sikerült megállapodni az orosz hatóságokkal a nyereség egy részének hazautalásáról, a legutóbbi kérelmüket azonban már elutasították. Ráadásul Moszkvából nem kaptak egyértelmű jelzést arra, hogy a korlátozások a közeljövőben enyhülnének.

Az OTP korábban az oroszországi leánybank eredményének mintegy felét fizette ki osztalékként a magyar anyavállalatnak. A mostani elutasítás azonban megakasztotta ezt a gyakorlatot, miközben az orosz érdekeltség továbbra is nyereségesen működik. A helyzet azért különösen kellemetlen, mert egy külföldi leánybank nyeresége önmagában keveset ér a tulajdonos számára, ha a megtermelt pénzhez nem tud hozzáférni.

Az orosz intézkedések jogi háttere 2022-re nyúlik vissza. A háború kitörése és a nyugati szankciók bevezetése után Moszkva korlátozta a barátságtalannak minősített országokhoz kötődő vállalatok pénzügyi tranzakcióit. A külföldi tulajdonosoknak járó osztalékok kiviteléhez külön orosz hatósági jóváhagyás szükséges, amelyet korábban az OTP több alkalommal is megszerzett.

A kormányváltás után már nem jött az engedély

A fejlemény magyar politikai szempontból is figyelmet érdemel. Az Orbán-kormány éveken át arra törekedett, hogy a háború és az európai szankciók ellenére fenntartsa a működő gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal. A Tisza-kormány külpolitikai irányváltása után azonban az OTP éppen arról számol be, hogy Moszkva már nem járult hozzá a legutóbbi nyereségkivitelhez.

A bank már szeptemberben jelezte, hogy az osztalékokhoz való hozzáférés az előző egy évben is egyre nehezebbé vált. A helyzet ugyanakkor rámutat arra, hogy az államközi kapcsolatok megváltozása komoly gazdasági kockázatokat is felvethet a nemzetközi piacokon jelen lévő magyar vállalatok számára.

Az OTP számára ráadásul nem kizárólag az orosz osztalék jelenti a problémát. A bank júliusban megállapodást kötött a balti országokban működő Luminor pénzintézet megvásárlásáról, az ügylet azonban hatósági jóváhagyásokhoz kötött. A balti pénzügyi felügyeletek számára különösen érzékeny kérdés, hogy a leendő tulajdonos továbbra is jelen van az orosz bankpiacon.

Csányi Péter: nem akarják ajándékba odaadni a bankot Moszkvának

Az OTP vezetése szerint az oroszországi maradás eddig gazdaságilag indokolható stratégia volt. A bank jelentősen visszafogta helyi tevékenységét, megszüntette a vállalati hitelezést, fiókokat zárt be és alkalmazottakat bocsátott el. Csányi Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz leánybank továbbra is jól működő, értékes pénzügyi intézmény.

A vezérigazgató szerint az OTP korábban is keresett olyan vevőt, aki elfogadható árat fizetne a leánybankért, és az orosz hatóságok engedélyét is megszerezhetné. Ilyen ajánlatot azonban nem kaptak, ezért egy jelentős veszteséggel járó kivonulást nem tartottak megfelelő megoldásnak. Csányi arra is emlékeztetett, hogy a francia Société Générale korábbi oroszországi távozása mintegy hárommilliárd eurós veszteséggel járt.

Az OTP helyzetét tovább bonyolítja, hogy az oroszországi leánybank betétállományának több mint 80 százaléka jelenleg is Oroszországban működő európai és amerikai vállalatokhoz kötődik. Vagyis a nyugati gazdasági jelenlét a szankciók ellenére sem szűnt meg teljesen az orosz piacon. A bankvezetés most azt mérlegeli, hogy az orosz érdekeltség fenntartása továbbra is szolgálja-e a részvényesek érdekeit, vagy inkább a balti terjeszkedésre kellene összpontosítani.

Az oroszországi nyereség már nem jelent szabadon felhasználható pénzt

A magyar bankcsoport számára a jelenlegi helyzet azt jelenti, hogy a leánybank megtermelheti ugyan a nyereséget, de annak hazautalása az orosz hatóságok döntésétől függ. Ez a bizonytalanság a részvényesi értékelésben is megjelent: az OTP oroszországi stratégiájának felülvizsgálatáról szóló hírek szeptemberben komoly árfolyamingadozást váltottak ki. A befektetőknek azt is mérlegelniük kell, hogy az orosz érdekeltségben felhalmozott vagyon mekkora része válhat ténylegesen hozzáférhetővé.

Az ügy jól mutatja az orosz piacon maradó külföldi vállalatok kiszolgáltatottságát. A nyereséges működés és a pénz hazautalása két külön kérdéssé vált, miközben a kivonulás is jelentős veszteséget okozhat. Az OTP döntése ezért a következő időszak egyik fontos magyar vállalati stratégiai kérdése lehet.

A bank 2022 óta több mint 800 millió dollárt tudott hazahozni Oroszországból, a legutóbbi osztalékkifizetéshez azonban már nem kapott engedélyt. Az OTP most a teljes kivonulást is mérlegeli, miközben a balti terjeszkedés szempontjából is egyre kellemetlenebbé válik az oroszországi jelenlét. A kormányváltás utáni külpolitikai környezetben különösen figyelemre méltó, hogy a magyar bank egyik legfontosabb külföldi érdekeltségének nyeresége egyelőre Moszkvában ragadt.