Nemzetközi politikai botránnyá dagad a Kijev közelében feltárt, az ukrán Nemzeti Gárda Azov-alakulatához köthető katonai épület ügye. A francia Florian Philippot után már Alice Weidel, a német Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke is megszólalt, és felszólította a német szövetségi kormányt, hogy kérjen magyarázatot Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől. Az ügy különösen kellemetlen időpontban került napirendre, ugyanis Zelenszkij kedden Berlinbe érkezett, ahol Friedrich Merz kancellárral tárgyal Ukrajna további támogatásáról és a háború lezárásának lehetőségeiről.
A botrány november 2-án robbant ki a Kijev melletti Petropavlivszka Borscsahivkában, ahol civilek gyűltek össze egy magánházként használt katonai létesítménynél. Az épületben az ukrán Nemzeti Gárda katonái tartózkodtak, köztük korábban engedély nélkül eltávozott, majd visszavitt szolgálatosokkal és frissen mozgósított férfiakkal. A helyszínről olyan beszámolók terjedtek el, amelyek jogellenes fogva tartásról és bántalmazásokról szóltak, az eset nyomán pedig az ukrán hatóságok vizsgálatot indítottak.
Az ügyre elsőként több, az ukrajnai háború nyugati támogatását régóta bíráló közéleti szereplő reagált. Glenn Diesen norvég politológus az X közösségi oldalon azt állította, hogy több mint negyven mozgósított férfit tartottak fogva az épületben, és a legfiatalabb érintett mindössze tizennégy éves volt. Bejegyzésében kínzókamrának nevezte a helyszínt, és az ukrán vezetést tette felelőssé a történtekért.
Diesen bejegyzése néhány óra alatt több millió megtekintést ért el, majd Alice Weidel is továbbosztotta. Az AfD társelnöke nem elégedett meg az ügy nyilvánosságra hozatalával, hanem közvetlenül a német kormányhoz fordult. Azt követelte, hogy a berlini tárgyalásokon Zelenszkijnek is számot kelljen adnia a történtekről.
Weidel: ezt ma Berlinben szóba kell hozni Zelenszkijnél
"Elvárom a szövetségi kormánytól, hogy ezt a kérdést a mai berlini Zelenszkij-látogatás során felvessék" - írta Alice Weidel az X-en.
A német politikus követelése közvetlenül Zelenszkij berlini látogatásához kapcsolódik. Az ukrán elnök kedden érkezett a német fővárosba, ahol Friedrich Merz kancellár katonai tiszteletadás mellett fogadta. A két vezető megbeszéléseinek középpontjában Ukrajna támogatása, a biztonsági együttműködés és a közelgő béketárgyalások állnak. <Cite refs={["turn645904search0","turn645904news34"]}/>
Németország az Egyesült Államok pénzügyi támogatásának visszafogása óta Ukrajna egyik legfontosabb nyugati támogatója. Berlin jelentős katonai és pénzügyi segítséget nyújt Kijevnek, miközben Merz kormánya következetesen kiáll az ukrán vezetés mellett. Weidel éppen ezért tartja fontosnak, hogy a német vezetés a támogatások mellett az ukrán fegyveres szervezeteknél felmerülő jogsértésekről is kérdezze Zelenszkijt.
Franciaország után Németországban is politikai ügy lett a történtekből
A németországi reakció előtt Florian Philippot francia politikus már teljes támogatási stopot követelt Ukrajnával szemben. A Patrióták párt vezetője szintén horrorháznak nevezte a Kijev közelében található épületet, és kijelentette, hogy Franciaországnak egyetlen eurót és egyetlen fegyvert sem szabadna tovább küldenie Ukrajnába.
A két politikus megszólalása azt mutatja, hogy a Kijev környéki incidens gyorsan bekerült az európai támogatáspolitikáról szóló vitákba. A nyugati kormányok továbbra is jelentős forrásokat fordítanak Ukrajna védelmére, miközben az ukrán katonai szervezetek működésével kapcsolatos súlyos vádak tisztázása az ottani hatóságokra vár.
Az Azov vezetése vitatja az illegális fogva tartásról és kínzásokról szóló állításokat, az épületet ideiglenes katonai elhelyezési pontként jellemezte. Az ukrán nyomozóhatóságok azonban vizsgálják az esetleges hatalommal való visszaéléseket, így az ügy korántsem tekinthető lezártnak. A tizennégy éves fiú jelenlétével kapcsolatos beszámolók is további tisztázásra szorulnak.
Kényelmetlen kérdések Zelenszkij berlini látogatásának napján
Zelenszkij németországi látogatása diplomáciai szempontból is jelentős, hiszen november 10–11-én Abu-Dzabiban újabb, amerikai közvetítéssel szervezett orosz–ukrán tárgyalásokat terveznek. Berlin számára kiemelt cél, hogy az ukrán vezetés támogatását a következő időszakban is fenntartsa, miközben az európai országok egyre nagyobb részt vállalnak a háború finanszírozásából.
Alice Weidel fellépése azonban arra irányítja a figyelmet, hogy a nyugati támogatások mellett az ukrán katonai szervezetek elszámoltathatóságának is helye lenne a diplomáciai napirenden. A Kijev melletti épület ügyében indított vizsgálat eredménye alapvetően meghatározhatja, milyen felelősség terheli az érintett katonai vezetőket. A német kormány részéről egyelőre nem ismert olyan nyilatkozat, amely szerint Merz a keddi találkozón valóban felvetette volna az incidenst.
A Kijev környéki botrányt már francia és német politikusok is számonkérési ügyként kezelik. Alice Weidel most azt várja Friedrich Merztől, hogy Zelenszkij berlini látogatása ne kizárólag újabb támogatási ígéretekről szóljon, hanem az ukrán fegyveres szervezeteknél felmerült súlyos vádakról is. A kérdés jogos: ha Európa milliárdokkal támogatja Ukrajnát, az elszámoltathatóságot sem hagyhatja figyelmen kívül.



