Súlyos politikai válság robbant ki Belgiumban, miután Bart De Wever miniszterelnök hétfőn benyújtotta kormánya lemondását Fülöp királynak. Az ötpárti koalíció képtelen volt megállapodni a 2027-es költségvetésről, pedig az országnak mintegy tízmilliárd eurós kiigazításra lenne szüksége az egyre súlyosabb államháztartási problémák kezeléséhez. Az uralkodó egyelőre nem fogadta el a lemondást, és péntekig adott lehetőséget a politikai patthelyzet feloldására.

A vasárnap esti, éjszakába nyúló kormányülés eredménytelenül zárult, miután a koalíciós pártok ismét összeütközésbe kerültek az adóemelések és a kiadáscsökkentések miatt. Bart De Wever hétfő reggel a királyi palotába ment, ahol hivatalosan felajánlotta kormánya lemondását. A több mint másfél órás találkozót követően azonban Fülöp király úgy döntött, egyelőre nem fogadja el azt, inkább újabb tárgyalásokra ösztönzi a koalíció szereplőit.

A helyzetet Belgium rendkívül súlyos pénzügyi állapota teszi különösen veszélyessé. Az ország államadóssága meghaladja a 735 milliárd eurót, ami a bruttó hazai termék több mint 110 százalékának felel meg. Az Európai Unió költségvetési szabályai ezzel szemben 60 százalékos államadósság-referenciaértéket és legfeljebb háromszázalékos hiányt határoznak meg.

Belgium költségvetési hiánya tavaly a GDP öt százaléka körül alakult, az Európai Bizottság pedig az idei évre már 5,2 százalékos deficittel számol. A kormány 2029-ig tízmilliárd eurós kiigazítással próbálná stabilizálni az államháztartást, a szükséges intézkedésekről azonban hónapok óta nem sikerül megegyezni.

Az áfaemelésen és a szociális megszorításokon bukott el a megállapodás

Az úgynevezett Arizona-koalíció öt pártja között alapvető gazdaságpolitikai nézetkülönbségek feszülnek. A flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) és a vallon liberális Reformmozgalom (MR) elsősorban az állami kiadások visszafogását támogatja, miközben a szocialista és centrista koalíciós partnerek nagyobb szerepet szánnának az adóbevételek növelésének.

A tárgyalások egyik legélesebb vitapontja az általános forgalmi adó egy százalékpontos emelése volt, amelyet az MR elutasított. Erre válaszul a flamand szociáldemokrata Vooruit megakadályozta az egészségügyi kiadásokat és a szociális ellátások inflációkövetését érintő megtakarításokat. A centrista Les Engagés szintén ellenezte ezeket a megszorításokat, helyettük a tőkenyereség, a tőzsdei tranzakciók és bizonyos vállalati konstrukciók szigorúbb adóztatását szorgalmazta.

A liberálisok viszont úgy vélik, hogy a tárgyalóasztalon szereplő adóemelések már jelentősen meghaladják a koalíciós megállapodásban vállaltakat. David Clarinval miniszterelnök-helyettes hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az állami kiadások érdemi csökkentése nélkül az újabb adók sem oldják meg Belgium pénzügyi problémáit.

A nézetkülönbségeket az sem tudta feloldani, hogy egyes koalíciós pártok a tervezett tízmilliárd euró helyett nyolcmilliárdos kiigazítást javasoltak. De Wever ezt elégtelennek tartotta, és ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány olyan költségvetést fogadjon el, amely hosszabb távon is csökkenti az államháztartás finanszírozási kockázatait.

Még a miniszteri fizetések csökkentésében sem tudtak megegyezni

A tárgyalások során a miniszterelnök több olyan javaslatot is előterjesztett, amelyekkel megpróbálta kompromisszumra bírni koalíciós partnereit. Felvetette például, hogy a költségvetési egyeztetések idejére csökkentsék a miniszteri fizetéseket, ám ehhez sem sikerült támogatást szereznie.

De Wever javasolta a bérek automatikus, inflációkövető emelésének átmeneti befagyasztását is. Belgiumban a bérek és számos szociális juttatás az infláció alakulásához igazodik, ezért a rendszer módosítása jelentős költségvetési megtakarítással járhatna, ugyanakkor komoly társadalmi ellenállást is kiválthatna.

A miniszterelnök az ideiglenes költségvetési megoldást is elutasította. Ez lehetővé tenné, hogy Belgium a korábbi év kiadási előirányzatainak havi egytizenketted részéből működjön tovább, amíg a parlament nem fogad el új költségvetést. De Wever szerint azonban ez csak elodázná a szükséges döntéseket, miközben az ország pénzügyi helyzete tovább romlana.

A koalíciós partnerek többsége ugyanakkor nem akarja a kormány bukását. A hétfői nyilatkozatokból az derült ki, hogy a pártok továbbra is tárgyalnának, és a király közvetítésétől újabb lehetőséget remélnek a megállapodásra.

Fülöp király péntekig adott lehetőséget a kompromisszumra

A belga uralkodó hétfőn úgy döntött, függőben tartja a miniszterelnök lemondásának elfogadását. A királyi palota közleménye szerint Fülöp sajnálatát fejezte ki a költségvetési tárgyalások kudarca miatt, és hangsúlyozta, hogy Belgium a jelenlegi geopolitikai és gazdasági körülmények között nem engedhet meg magának elhúzódó politikai válságot.

A király kedden megkezdi egyeztetéseit a koalíciós pártok vezetőivel, Bart De Wevert pedig november 6-án, pénteken ismét fogadja. Addig a miniszterelnöknek lehetősége marad újabb kompromisszumos javaslatot kidolgozni, és megpróbálni egyben tartani az ötpárti kormányt.

Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, az uralkodó elfogadhatja a lemondást, ami új kormányalakítási kísérletekhez vagy akár előrehozott választásokhoz is vezethet. Egyelőre azonban a kabinet hivatalban marad, így Belgiumban sajátos helyzet alakult ki: a miniszterelnök már felajánlotta távozását, de továbbra is ő vezeti az országot.

Egyre drágább Belgium adósságának finanszírozása

A politikai válság különösen kedvezőtlen időszakban érte Belgiumot. Az államadósság magas szintje miatt az ország érzékenyen reagál a pénzügyi piacok változásaira, az államkötvények hozamának emelkedése pedig egyre nagyobb terhet jelent a költségvetés számára.

De Wever korábban többször figyelmeztetett az adósságspirál veszélyére. Amennyiben az államnak újabb hiteleket kell felvennie a korábbi tartozásai kamatainak finanszírozására, a költségvetés mozgástere tovább szűkülhet. A bizonytalan politikai helyzet ráadásul hitelminősítői leértékeléshez is vezethet, ami még drágábbá tenné Belgium finanszírozását.

A nehézségeket a növekvő védelmi kiadások, az egészségügyi rendszer finanszírozási igényei és a szociális ellátások költségei is fokozzák. A kormánynak ezért egyszerre kellene visszafognia a hiányt és biztosítania a társadalmi szolgáltatások működését, miközben a koalíciós pártok eltérően ítélik meg, kinek kellene viselnie a kiigazítás terheit.

Brüsszelben szigorú költségvetési szabályokat követelnek, Belgiumban azonban nincs megállapodás

A belga kormányválság európai szempontból is figyelemre méltó. Az Európai Unió intézményeinek otthont adó ország államadóssága már a GDP 110 százaléka fölött jár, költségvetési hiánya pedig jelentősen meghaladja a közösségi szabályokban meghatározott háromszázalékos határt.

Az Európai Bizottság más tagállamoktól is megköveteli az államháztartási hiányok fokozatos mérséklését, miközben Belgiumban a kormánykoalíció saját költségvetési vállalásairól sem tud megállapodni. A helyzet jól érzékelteti, milyen politikai nehézségekkel járhatnak a korábban felhalmozott adósságok csökkentéséhez szükséges intézkedések.

A kormány bukása ráadásul a belga gazdaságon túl az európai pénzügyi piacokra is hatással lehet. Egy hosszabb politikai patthelyzet tovább növelheti a bizonytalanságot, különösen akkor, ha a kormánynak nem sikerül hiteles tervet bemutatnia az államadósság és a hiány mérséklésére.

Bart De Wever tehát benyújtotta lemondását, de Belgium egyelőre nem maradt kormány nélkül. Fülöp király péntekig lehetőséget adott a koalíciós pártoknak a megállapodásra, miközben a költségvetési válságot kiváltó politikai ellentétek továbbra is fennállnak. A miniszterelnöknek most arról kell meggyőznie partnereit, hogy az ország pénzügyi helyzete már nem engedi meg a döntések további halogatását.