Kémkedési botrány körvonalazódik a világ egyik legértékesebb technológiai vállalata, az Nvidia körül. Amerikai hírszerzési értesülések szerint egy kínai üzletasszony szoros kapcsolatot alakított ki Jensen Huanggal, a mesterséges intelligencia fejlődésében kulcsszerepet játszó chipgyártó vezérigazgatójával, miközben bizalmas üzleti információkat továbbíthatott Pekingnek. A New York Times beszámolója szerint Alice Huangot az amerikai hatóságok már korábban megfigyelés alá helyezték az exportkorlátozás alá eső Nvidia-chipek feltételezett kínai továbbítása miatt. A történetről Donald Trump amerikai elnököt is tájékoztatták, ám a Fehér Ház akkor nem tett nyilvánosan ismert lépéseket az ügyben.

Az Alice Huang, más néven Huang Le néven ismert kínai állampolgár a szingapúri Megaspeed International adatközpont-üzemeltető vállalat vezető munkatársaként került kapcsolatba az Nvidiával. A cég nagy teljesítményű, mesterségesintelligencia-rendszerek működtetésére alkalmas chipeket vásárol, amelyek egy része amerikai exportkorlátozás alá esik. Az amerikai hatóságok azt gyanították, hogy a vállalat közreműködhetett az ilyen eszközök Kínába történő továbbításában, ezért kezdték vizsgálni Huang üzleti kapcsolatait. A megfigyelés során azonban a hírszerzés állítólag arra is jutott, hogy a nő a kínai állam számára gyűjthetett információkat.

A New York Times névtelenséget kérő amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Huang az Nvidia vezérigazgatójával is közvetlen kapcsolatot épített ki. Közös üzleti rendezvényeken és vacsorákon jelent meg Jensennel, aki az elmúlt években a technológiai ipar egyik legbefolyásosabb vezetőjévé vált. A hírszerzés számára különösen aggasztó lehetett, hogy az Nvidia vezetője Donald Trump elnökkel is szoros kapcsolatot ápol, és aktívan részt vesz az amerikai chipipar exportpolitikájáról folyó egyeztetésekben.

Milliárdos chipvásárlások és az amerikai exporttilalom megkerülésének gyanúja

Az Egyesült Államok évek óta korlátozza a legfejlettebb mesterségesintelligencia-chipek Kínába történő exportját. Washington attól tart, hogy Peking az amerikai technológiát katonai és hírszerzési célokra is felhasználhatja, ezért a legnagyobb számítási teljesítményű eszközök értékesítését külön engedélyekhez köti. Az Nvidia számára ugyanakkor Kína rendkívül fontos piac, ezért Jensen Huang többször is az exportkorlátozások enyhítése mellett érvelt.

A Megaspeed körüli gyanút jelentős üzleti tranzakciók is erősítették. A New York Times által ismertetett kereskedelmi adatok szerint a vállalat egyik malajziai testvércége 2024 júniusa és 2026 februárja között legalább 4,8 milliárd dollár értékben vásárolt Nvidia-technológiát tartalmazó mesterségesintelligencia-berendezéseket. Az amerikai hatóságok azt vizsgálták, hogy ezekből az eszközökből kerülhetett-e Kínába, illetve kínai ügyfelek hozzáférhettek-e külföldi adatközpontokon keresztül a korlátozott technológiához. A vásárlások nagysága önmagában nem bizonyít jogsértést, és a feltételezett csempészet ügyében sem ismert elmarasztaló bírósági döntés.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hírszerzési információkról Donald Trumpot állítólag már körülbelül egy évvel ezelőtt tájékoztatták. Az amerikai elnök ennek ellenére nem rendelt el nyilvánosan ismert intézkedést Jensen Huang vagy az Nvidia ellen. A lap forrásai szerint a kormányzat egyes szereplői attól tartottak, hogy a botrány kezelése befolyásolhatja az amerikai technológiai ipar és Kína közötti, gazdaságilag rendkívül érzékeny kapcsolatokat.

Az Nvidia visszautasítja a gyanúsításokat, Peking tagadja a kémkedést

Az Nvidia határozottan vitatja, hogy a vezérigazgató és Alice Huang kapcsolata bármilyen rendkívüli vagy szabálytalan elemet tartalmazott volna. A vállalat közlése szerint Jensen Huang évente több ezer üzleti partnerrel találkozik, így a Megaspeed képviselőivel folytatott egyeztetések is a szokásos üzleti kapcsolattartás részét képezték. A cég hangsúlyozta, hogy regionális felhőszolgáltató ügyfelei nem férnek hozzá érzékeny Nvidia-üzleti titkokhoz vagy nemzetbiztonsági jelentőségű információkhoz. Az exportkorlátozások kijátszására vonatkozó korábbi gyanúsításokat a vállalat szerint már megvizsgálták, és azok megalapozatlannak bizonyultak.

Peking szintén visszautasította a kémkedési állításokat. A kínai külügyminisztérium szóvivője megalapozatlan találgatásnak és Kína lejáratására irányuló kísérletnek nevezte az amerikai sajtóban megjelent értesüléseket. Alice Huang ellen a nyilvánosságra került információk alapján nem ismert büntetőjogi vádemelés, Jensen Huangot pedig az amerikai hatóságok nem vádolták azzal, hogy tudatosan segített volna kínai hírszerzési tevékenységet.

Az Nvidia körül kibontakozó ügy jól mutatja, milyen szorosan összefonódik a mesterséges intelligencia fejlesztése a nagyhatalmi hírszerzéssel és a gazdasági versennyel. Az amerikai hatóságok szerint egy kínai üzletasszony a világ egyik legbefolyásosabb technológiai vezetőjének közelébe kerülhetett, miközben Peking számára gyűjthetett információkat. A kémkedés és a chipcsempészet gyanúját azonban egyelőre nem igazolta nyilvános bírósági eljárás. Washington számára a történet így is érzékeny kérdést jelent: hogyan lehet megvédeni az amerikai technológiai fölényt, miközben a legnagyobb vállalatok üzleti érdekei szorosan kötődnek a kínai piachoz?