Bár szeptemberben némileg csökkent a munkanélküliség Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai komoly problémára világítanak rá: egyre többen vannak, akik több mint egy éve hiába keresnek állást. A munkanélküliek közel harmada tartósan kiszorult a munkaerőpiacról, miközben a hazai vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma is csökkent. A szeptemberi javulás mögött tehát továbbra is kedvezőtlen folyamatok húzódnak meg.

A KSH október 22-én közzétett adatai szerint szeptemberben 4 millió 661 ezren dolgoztak Magyarországon, a munkanélküliek száma pedig 224 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta az augusztusi 4,7 százalékról 4,6 százalékra mérséklődött, ami első pillantásra kedvező fejlemény. Egy hónap alatt mintegy 7500 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben közel 4700-zal kevesebben voltak munka nélkül. Az előző év szeptemberéhez képest ugyanakkor mintegy nyolcezerrel kevesebben dolgoznak, a munkanélküliek száma pedig hétezerrel magasabb.

Minden harmadik munkanélküli több mint egy éve keres állást

A legaggasztóbb adat nem is a munkanélküliségi ráta, hanem az álláskeresés időtartama. A július és szeptember közötti időszakban a munkanélküliek átlagosan 11,6 hónapig kerestek munkát, a több mint egy éve állás nélkül lévők aránya pedig 32,5 százalékra emelkedett. Ez 3,3 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A tartós munkanélküliség különösen súlyos következményekkel járhat, hiszen az érintettek idővel felélik megtakarításaikat, elveszíthetik korábbi szakmai kapcsolataikat, és egyre nehezebben tudnak visszatérni a munka világába. Magyarországon ráadásul az álláskeresési járadék legfeljebb 90 napig folyósítható, így az átlagosan csaknem egyéves álláskeresés jelentős része már ilyen ellátás nélkül telhet.

Huszonkétezer munkahely tűnt el a hazai elsődleges munkaerőpiacról

A harmadik negyedévben a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 482 ezren dolgoztak, ami 22 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakában mértnél. A közfoglalkoztatottak száma 69 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 118 ezer volt. Az összesített foglalkoztatás viszonylagos stabilitása tehát elfedi, hogy a belföldi elsődleges munkaerőpiacon kevesebben dolgoznak.

A nők helyzete szintén figyelmet érdemel. A női munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 4,9 százalékra emelkedett, miközben a férfiaké 4,5 százalék volt. A KSH szerint a nők elhelyezkedési lehetőségeit az is nehezíti, hogy a munkaerő-kereslet csak bizonyos ágazatokban koncentrálódik.

A foglalkoztatási adatok mögött tartós problémák húzódnak

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szeptember végén 223 ezer nyilvántartott álláskeresőt tartott számon, 1,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok alapján a magyar munkaerőpiac nem került általános válságba, de a tartós munkanélküliség növekedése és a hazai elsődleges foglalkoztatás visszaesése kedvezőtlen jelzés.

A Tisza-kormány 2027-re béremeléseket, adócsökkentéseket és gazdasági élénkülést ígér, ezek sikerének azonban egyik fontos mércéje lesz, hogy képesek-e új munkahelyeket teremteni és javítani az elhelyezkedési lehetőségeket. A szeptemberi statisztika ugyanis arra figyelmeztet, hogy nem elegendő pusztán a munkanélküliségi ráta néhány tizedszázalékos változását figyelni. Az is számít, hogy aki elveszíti az állását, mennyi idő alatt találhat helyette másikat.