Tegyük tisztába, mi történik a Ferencváros körül, mert amit a Tisza-kormány összeférhetetlenségi szabálynak nevez, az valójában egy újabb, általánosnak álcázott, személyre szabott törvény.

A neve: Lex Kubatov.

Az új szabály szerint politikai és bizonyos állami tisztségek betöltői nem vezethetnének ötszáznál több igazolt sportolóval rendelkező sportszervezetet. A tilalom ráadásul a politikai tisztség megszűnése után további négy évig fennmaradna, a jelenlegi érintetteknek pedig a törvény hatálybalépését követően harminc napon belül kellene rendezniük az összeférhetetlenséget.

Nem kell különösebben nagy nyomozónak lenni ahhoz, hogy felismerjük, kire szabták ezt a törvényt.

A rendelkezés egyik legnyilvánvalóbb célpontja Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke. Amennyiben a tiszás parlamenti többség elfogadja a javaslatot, Kubatov eltávolításáról nem az FTC közgyűlése, nem a klub tagsága és nem a Fradi közössége döntene, hanem Magyar Péter kormánya. Az a politikai erő, amely azzal kampányolt, hogy véget vet a személyre szabott jogalkotásnak, a politikai tisztogatásnak és a rendeleti kormányzásnak, most törvényi úton zárná ki azt az embert, akit az egyesület saját szabályai szerint választottak meg.

Az FTC nem a Tisza Párt egyik alapszervezete, nem minisztériumi háttérintézmény, és nem Magyar Péter személyes játszótere.

Klasszikus tagalapú sportegyesület, amelynek legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A Ferencváros elnökét a Fradi közösségének kell megválasztania vagy leváltania, nem a miniszterelnöknek és nem a parlamenti többségnek.

A Fradi egyszer már átélte a politikai kiszolgáltatottságot

A Fradi közössége pontosan tudja, milyen következményekkel jár, amikor a klub sorsáról nem a pályán és nem az egyesület saját fórumain döntenek. 2006-ban az MLSZ kizárta a Ferencvárost az NB I-ből, a klub súlyos pénzügyi válságban volt, működése is veszélybe került, a kizárás alapjául szolgáló döntésekről azonban később jogerősen kimondta a bíróság, hogy jogellenesek voltak.

Mire megszületett az ítélet, a kárt már nem lehetett meg nem történtté tenni. Magyarország legeredményesebb klubját három idényre száműzték az élvonalból, miközben hosszú ideig az egész Ferencváros jövője bizonytalanná vált.

Ezért különösen visszataszító, hogy húsz évvel később ismét politikai és jogi eszközökkel próbálnak belenyúlni a klub életébe.

Kubatov Gábor 2011-ben vette át az FTC vezetését. Lehet vitatkozni a politikai szerepével, lehet bírálni a magyar sportfinanszírozás rendszerét, de azt nem lehet elvitatni, hogy elnöksége alatt a Ferencváros pénzügyi és sportszakmai értelemben is újjáépült. A klub gazdálkodása rendeződött, modern stadion épült, a Ferencváros sorra nyerte a bajnokságokat, visszatért az európai kupaporondra, eljutott a Bajnokok Ligája és az Európa-liga csoportkörébe, és ismét nemzetközileg jegyzett, stabil sportegyesületté vált.

A Fradi ma bajnokcsapat, rendszeres résztvevője a nemzetközi kupáknak, és Magyarország egyik legerősebb sportmárkája.

Kubatov munkájáról ezért mindenekelőtt a Fradi tagságának kell ítéletet mondania, nem Magyar Péternek.

Ha bizonyítható a Fradiváros-ügy, miért kell külön Lex Kubatov?

A kormány a Fradiváros-ügyben súlyos vádakat fogalmazott meg, feljelentést tett, és támogatási pénzeket követel vissza. Jogerős bírósági döntés azonban nincs, Kubatov Gábort nem ítélték el, személyes büntetőjogi felelősségét pedig bíróság nem állapította meg.

Különösen árulkodó, hogy a kormány két külön szabályt jelentett be.

Az egyik négy évre kizárná a sportvezetésből azt, akinek felelősségét támogatási szabálytalanság miatt megállapították, a másik viszont ettől teljesen függetlenül, pusztán politikai tisztsége alapján távolítaná el Kubatovot az FTC éléről.

Amennyiben a Fradiváros-ügyben már bizonyított lenne Kubatov személyes felelőssége, nem lenne szükség a második megoldásra. Ha a kormánynak valóban megdönthetetlen bizonyítékai vannak, vigye végig a törvényes eljárást, mutassa be azokat, nevezze meg a felelősöket, és várja meg a jogerős döntést.

Ehelyett inkább megalkotják a Lex Kubatovot, ez pedig azt az erős gyanút kelti, hogy a koncepciós eljárás önmagában nem bizonyult elegendőnek Kubatov eltávolításához. Ha nem sikerül gyorsan bizonyítani a bűnösséget, majd létrehoznak egy összeférhetetlenséget.

A kormány tehát nem bizonyít, hanem kizár; nem ítéletet vár, hanem menet közben átírja a feltételeket. Régi módszer, új elvtársak.

Kinek készítik elő a Ferencvárost?

Az FTC elnöki posztjával kapcsolatban közben már felvetődött Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatójának neve is. Nyilvánosan ellenőrizhető bizonyíték egyelőre nincs arra, hogy hivatalosan elindulna az FTC elnöki tisztségéért, vagy hogy mögötte a Tisza-kormány állna, ezért ezt jelenleg csak felvetésként lehet kezelni.

De éppen ezért kell feltenni a kérdéseket.

Valóban pusztán elvi összeférhetetlenségi szabályról van szó, vagy már azt is eldöntötték, kit szeretnének látni Kubatov helyén? Miért éppen most jelenik meg ez a törvény, amikor a Ferencváros elnöki posztjának lehetséges új várományosáról is találgatások kezdődtek? Létezik-e olyan politikai terv, amely előbb törvénnyel eltávolítja a jelenlegi elnököt, majd egy, a kormány számára elfogadhatóbb jelölt előtt nyitja meg az utat?

Nem állítjuk, hogy Rékasi Tibor a Tisza jelöltje, azt viszont igen, hogy a Lex Kubatov elfogadása után minden lehetséges utód kiválasztása politikai gyanú árnyékába kerülne. Egy ilyen helyzetben még az sem lenne elegendő, ha az új elnököt formálisan az FTC közgyűlése választaná meg, ha ugyanis a regnáló elnököt előbb egy rá szabott törvénnyel kizárják a versenyből, akkor a választás szabadsága már eleve sérült.

A tisztességes megoldás egyszerű volna: induljon el mindenki, aki megfelel az FTC alapszabályának, mutassa be a programját, és döntsön a Fradi közgyűlése. Ha Rékasi Tibor (vagy bárki más) valóban elnök szeretne lenni, álljon ki Kubatov Gábor ellen, és győzze meg a tagságot. Ne a kormány takarítsa el előle törvénnyel az ellenfelét.

A magyar sport mélyrepülése vagy felemelkedése?

A magyar sport történetéből már ismerjük, milyen az, amikor politikai döntések, kiszámíthatatlanság és hatalmi leszámolások telepednek rá az egyesületekre.

A 2008-as pekingi olimpián Magyarország három aranyérmet és összesen tíz érmet szerzett. Az aranyérmek számát tekintve 1924, az összes érem alapján pedig 1928 óta ez volt a leggyengébb magyar nyári olimpiai szereplés. A Fradi eközben éppen a jogellenes kizárás következményeivel küzdött a másodosztályban.

2010 után stadionok, utánpótlásközpontok és sportlétesítmények épültek, a magyar klubok ismét megjelentek a nemzetközi porondon, az olimpiai sportágak pedig jelentős fejlesztési forrásokat kaptak. Ebben a rendszerben természetesen lehetett hibákat, aránytalanságokat és pazarlást találni. Ezeket fel kell tárni, és ahol valóban történt visszaélés, ott felelősségre kell vonni az elkövetőket.

A válasz azonban nem lehet az, hogy a politika közvetlenül eldönti, ki vezetheti a sportegyesületeket.

Magyar Péter és a Tisza nem megtisztítja a sportot a politikától, hanem a saját politikai akaratát helyezi a klubok tagságának döntése fölé. Nem megszünteti a politikai beavatkozást, hanem átveszi annak irányítását.

A kérdés tehát egyértelműen nem az, hogy Kubatov Gábor fideszes politikus-e. Az. Sokkal fontosabb felmérni, hogy elfogadható-e egy konkrét személy törvényi úton történő eltávolítása egy olyan civil sportegyesület éléről, amelynek tagsága elégedett a munkájával. Szerintünk nem.

Ma Kubatovot írják ki a törvényből. Holnap egy másik klub, egy másik egyesület vagy egy másik, politikailag kellemetlenné vált ember következik.

A Fradi már egyszer túlélte, amikor kívülről próbálták padlóra küldeni. Most sem fogják átnevelni, kisajátítani vagy valamelyik kormányzati kedvenc kezére játszani.

A Ferencváros elnökét a Fradi válassza meg - ne Magyar Péter, ne a Tisza parlamenti többsége, és ne egy személyre szabott törvény. A Fradi nem Magyar Péteré. A Fradi a fradistáké.

🟢⚪ A Fradi volt, a Fradi lesz, míg a földön ember lesz!