Az ENSZ Közgyűlése jelentős többséggel újabb négy évre megerősítette tisztségében Volker Türk emberi jogi főbiztost. A döntés ugyanakkor komoly politikai vitát váltott ki, mivel az Egyesült Államok, Izrael és Oroszország egyaránt ellenezte újraválasztását.
A 193 tagállamot tömörítő Közgyűlésben 144 ország támogatta, 10 ellenezte, míg 13 tartózkodott a szavazás során.
A szavazás előtt Washington azt javasolta, hogy a döntést halasszák el a következő hét végéig, mondván, nem volt elegendő idő a jelölés érdemi megvitatására. Az amerikai kezdeményezést azonban a tagállamok elutasították. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövet-helyettese, Jeff Bartos szerint a kinevezés folyamata nem volt kellően átlátható.
A diplomata arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az ENSZ továbbra is ilyen módon tölti be vezető tisztségeit, Washington felülvizsgálhatja szervezetben betöltött szerepét, részvételét és finanszírozását.
Oroszország is bírálta Türköt
Moszkva szintén ellenezte az újabb négyéves mandátumot. Az orosz küldöttség azt javasolta, hogy Volker Türk megbízatását csak az év végéig hosszabbítsák meg, ezt azonban szintén elutasította a Közgyűlés.
Oroszország azzal vádolta az emberi jogi főbiztost, hogy politikailag elfogult, és szerinte nyugati geopolitikai érdekeket képvisel az emberi jogok védelmének jelszava alatt.
Izrael is tiltakozott
Izrael külügyminisztériuma szintén bírálta az újraválasztást. A tárca szerint Volker Türk az elmúlt években következetesen elfogultan kezelte Izraelt, ezért úgy vélték, hogy utódjáról már az ENSZ következő főtitkárának kellene döntenie.
Az Európai Unió kiállt mellette
Ezzel szemben az Európai Unió teljes támogatásáról biztosította az osztrák jogászt. Az EU nevében felszólaló ír ENSZ-nagykövet, Fergal Mythen úgy fogalmazott, hogy Volker Türk az elmúlt négy évben szakmailag, pártatlanul és tisztességesen látta el feladatait, ezért indokolt a második mandátum.
Sok kritika érte munkáját
Volker Türk hivatali ideje alatt több nemzetközi konfliktus kapcsán is megszólalt. Élesen bírálta Oroszország Ukrajna elleni invázióját, ugyanakkor Izrael gázai hadműveleteivel kapcsolatban is többször fogalmazott meg kritikát.
Emberi jogi szervezetek ugyanakkor azt is felrótták neki, hogy szerintük nem lépett fel kellő határozottsággal a kínai ujgur kisebbség helyzetével kapcsolatban. Más bírálók viszont azt kifogásolták, hogy túl gyakran bírálja Izraelt.
Mindez jól mutatja, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosi tisztsége továbbra is a világszervezet egyik legmegosztóbb pozíciója.
