Új lendületet kapott a 2022-es Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának ügye, miután Németország kormánya nem kívánt érdemi választ adni arra, érkezett-e előzetes figyelmeztetés külföldi titkosszolgálatoktól a készülő szabotázsakcióról.

A vita egy parlamenti kérdés nyomán bontakozott ki, amelyben Anna Rathert, az AfD képviselője arra keresett választ, hogy a német kancellária még a robbantások előtt kapott-e hírszerzési információkat, és ha igen, miért nem történtek megelőző biztonsági intézkedések.

Az államérdekre hivatkozva utasították el a választ

A kancellária a megkeresésre nem adott érdemi tájékoztatást. Indoklásában arra hivatkozott, hogy az ügy érzékenyen érinti Németország biztonsági érdekeit, valamint a külföldi hírszerző szolgálatokkal folytatott együttműködést.

A hivatalos válasz szerint az esetleges információk nyilvánosságra hozatala még zárt parlamenti eljárás keretében is veszélyeztethetné a nemzetbiztonsági érdekeket, ezért azokat nem kívánják ismertetni.

A kormány ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a válaszmegtagadás nem tekinthető sem megerősítésnek, sem cáfolatnak.

Korábbi sajtóértesülésekre épül a vita

A parlamenti kérdés hátterében olyan korábbi sajtóbeszámolók állnak, amelyek szerint nyugati hírszerző szervek már a robbantások előtt értesülhettek egy lehetséges támadási tervről.

Ezek az értesülések azt állították, hogy az információ több hírszerző szolgálaton keresztül Berlinbe is eljuthatott. A német kormány azonban ezeknek a híreknek a tartalmát sem kívánta kommentálni.

Politikai vita Németországban

Az ellenzék szerint a hallgatás újabb kérdéseket vet fel arról, hogy a német vezetés pontosan milyen információkkal rendelkezett a robbantások előtt, és történt-e bármilyen előkészítő intézkedés.

A kormány ezzel szemben kitart amellett, hogy az ügy nemzetbiztonsági jellege miatt nem adhat részletes tájékoztatást.

Továbbra sincs végleges válasz

Az Északi Áramlat vezetékek felrobbantása továbbra is az elmúlt évek egyik legtöbb vitát kiváltó nemzetközi ügye. Bár több ország folytat nyomozást, a történtek minden részletére máig nem született hivatalosan elfogadott, minden fél által elismert magyarázat.

A mostani német döntés várhatóan tovább erősíti a politikai vitákat arról, hogy meddig indokolt a nemzetbiztonsági titkosítás, és hol kezdődik a közvélemény tájékoztatásához fűződő érdek.