Nem valósul meg a világ első ipari méretű polipfarmja Spanyolországban. A projektet jegyző Nueva Pescanova végül visszavonta a Kanári-szigetekre tervezett beruházást, amely évek óta heves viták kereszttüzében állt.

A vállalat még 2019-ben jelentette be, hogy a Las Palmas kikötőjében olyan létesítményt építene, ahol évente akár egymillió polipot nevelnének mesterséges körülmények között. A terv azonban komoly ellenállást váltott ki állatvédő és környezetvédő szervezetek részéről.

Az állatvédők győzelemként ünneplik a döntést

A projekt ellenzői évek óta azzal érveltek, hogy a polipok rendkívül intelligens, magányosan élő állatok, amelyek természetes viselkedése összeegyeztethetetlen az ipari tenyésztéssel.

A környezetvédők emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a polip ragadozó faj, ezért tenyésztéséhez jelentős mennyiségű hallisztet és halalapú takarmányt kellene felhasználni, ami tovább növelné a tengeri ökoszisztémák terhelését.

Az egyik állatvédő szervezet szerint a beruházás leállítása fontos lépés, ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy a jövőben jogszabály tiltsa meg a polipok ipari tenyésztését.

A cég szerint nem az ellenállás döntött

A Nueva Pescanova ugyanakkor azt közölte, hogy a projekt feladását nem a tiltakozások, hanem üzleti és szabályozási okok indokolták.

A vállalat részleteket nem közölt, de a döntés lezár egy közel hét éve tartó vitát, amely világszerte felhívta a figyelmet az akvakultúra etikai kérdéseire.

Az EU továbbra is növelné a haltenyésztést

Miközben a polipfarm terve meghiúsult, az Európai Unió továbbra is az akvakultúra fejlesztését támogatja. Brüsszel célja, hogy csökkentse a tengeri halak importját, hiszen az unióban elfogyasztott halak mintegy 60 százaléka külföldről érkezik.

Ez azonban újabb konfliktusokat vetít előre. Franciaországban például már előrehaladott állapotban van egy nagyszabású lazactelep előkészítése, amely évente akár 10 ezer tonna halat termelhetne. A beruházás hasonló környezetvédelmi és állatjóléti vitákat váltott ki, mint a spanyol polipfarm terve.

A mostani döntés így nemcsak egy beruházás végét jelenti, hanem újabb fejezetet nyit abban a vitában is, hogy meddig terjedhet az élelmiszer-termelés iparosítása az állatjólét és a természetvédelem szempontjainak figyelembevételével.