A bejelentés túlmutat önmagán , hiszen nem csupán egy személyi kinevezésről szól, hanem arról is, milyen irányt vehet a rendőrség nyilvánossággal való kapcsolata.

Garamvölgyi már első nyilatkozatában világossá tette elképzeléseit. Szerinte a XXI. században nincs helye a hírzárlatnak, a kamerákkal, mobiltelefonokkal és közösségi médiával átszőtt világban egy eseményt már nem lehet egyszerűen elhallgatni. Éppen ezért a rendőrségnek nem a csenddel, hanem a gyors, pontos és hiteles tájékoztatással kell megőriznie a közbizalmat.

A korábbi szóvivő szerint a sajtó megkereséseire érdemben és késlekedés nélkül kell reagálni, természetesen úgy, hogy a folyamatban lévő nyomozások érdekei ne sérüljenek. Ez a szemlélet sokak számára ismerős lehet abból az időszakból, amikor a rendőrségi kommunikáció kiszámíthatóbbnak és közvetlenebbnek számított.

Különösen figyelemre méltó Garamvölgyi azon kijelentése, miszerint a jól működő, látható és emberközeli rendőrség a jogkövető állampolgárok egyik alapvető igénye. Megfogalmazása szerint a közbiztonság nem kiváltság, hanem az állam egyik legfontosabb szolgáltatása.

Az elkövetkező hónapokban kiderül, hogy a kinevezés valódi szemléletváltást is jelent-e. Ha a rendőrségi kommunikáció valóban gyorsabbá, nyitottabbá és átláthatóbbá válik, az nem csupán az újságírók munkáját könnyítheti meg, hanem a társadalom rendőrségbe vetett bizalmát is erősítheti.

A kérdés tehát már nem az, hogy ki lett a kommunikációs főtanácsadó. Sokkal inkább az, hogy sikerül-e a gyakorlatban is visszahozni azt a nyitottságot, amelyet Garamvölgyi László most célként fogalmazott meg.