A nemzetiségi biztoshelyettes állásfoglalása szerint a rendőrségnek minden esetben kötelessége megvizsgálni, történt-e jogellenes cselekmény, így például magánlaksértés, garázdaság vagy más bűncselekmény. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az állami szervek nem válhatnak olyan helyzetek részesévé, amelyek akár közvetetten is hozzájárulhatnak egyes személyek megfélemlítéséhez.

A Bűnvadászok az elmúlt időszakban jelentős ismertségre tett szert az interneten. Videóikban rendszeresen olyan ügyekkel foglalkoznak, amelyek sokak szerint hosszabb ideje megoldatlan közbiztonsági problémákra hívják fel a figyelmet. Akcióik között szerepeltek feltételezett lakásfoglalók elleni fellépések, csalók leleplezései, valamint gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények gyanújának bemutatása is.

Támogatóik szerint a csoport olyan helyzetekben lép fel, ahol a lakosság úgy érzi, hogy a hivatalos szervek lassan vagy nem kellő hatékonysággal reagálnak. Kritikusai ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jogállamiság alapelveit nem írhatja felül a társadalmi felháborodás, és a bűncselekmények felderítése, illetve az intézkedések végrehajtása kizárólag az arra felhatalmazott hatóságok feladata.

Az ombudsmani vizsgálat éppen ezt a kényes egyensúlyt kívánja megvizsgálni. Nem azt dönti el, hogy a Bűnvadászok által felvetett problémák valósak-e, hanem azt, hogy az alkalmazott módszerek és a rendőrségi fellépés megfeleltek-e a jogállami követelményeknek.

Az ügy túlmutat egyetlen szervezet működésén. A kérdés valójában az, hogy meddig terjedhet a civil kezdeményezések mozgástere a közbiztonság javítása érdekében, és hol kezdődik az a határ, amelyet már kizárólag a törvényes állami szervek léphetnek át.