Hiába hirdetett meg a Tisza-kormány több mint 510 milliárd forintos egészségügyi forrásbővítést 2027-re, az Állami Számvevőszék vizsgálata komoly hiányosságokat tárt fel a jövő évi költségvetésben. Az állami kórházak eszközeinek több mint 60 százaléka már teljesen leírt állapotban van, az elhasználódott műszaki berendezések pótlására mégis alig jut pénz. A számvevők emellett a gyógyszerfinanszírozásnál, a népegészségügyi termékadónál és a táppénzkasszánál is jelentős tervezési kockázatokat azonosítottak.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a parlament szerdai költségvetési vitájában áttörésként beszélt a 2027-re tervezett egészségügyi többletforrásokról. A kormány az ágazat egyik legnagyobb költségvetési bővítését ígéri, amelynek részeként az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 11,2 százalékkal, 5686,1 milliárd forintra emelkednének. A fekvőbeteg-ellátásra 836,3 milliárd, a járóbeteg-szakellátásra 276,8 milliárd, a háziorvosi rendszerre pedig 311,6 milliárd forintot irányoztak elő.
A tárca korábban közel 20 milliárd forintos CT- és MR-beszerzést, 10 milliárdos betegélelmezési programot és csaknem 192 milliárd forintos szakdolgozói béremelést is bejelentett. A számvevőszéki vizsgálat azonban arra figyelmeztet, hogy a működési kiadások növelése mellett a kórházak elhasználódott infrastruktúrájának megújítására továbbra sem biztosítanak elegendő fedezetet. Ez különösen az épületgépészeti rendszerek, a közművek és a műszaki berendezések esetében jelent komoly problémát.
Az ÁSZ adatai szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság alá tartozó intézmények eszközállományának több mint 60 százalékát már 2025-ben nullára írták le. Ez számviteli értelemben teljesen leamortizálódott eszközöket jelent, amelyek egy része továbbra is használatban lehet. A magas arány ugyanakkor jelentős felhalmozódott pótlási igényt jelez, amelynek kezelése évről évre sürgetőbbé válik.

14,3 milliárdos amortizációra mindössze 1,1 milliárd jut
A számvevőszék becslése szerint az állami kórházak eszközeinek értékcsökkenése 2027-ben eléri a 14,3 milliárd forintot. Ezzel szemben az elavult műszaki berendezések cseréjére mindössze 1,1 milliárd forint felhasználását tervezik, ami az éves amortizáció kevesebb mint nyolc százaléka. A kórházak meglévő műszaki állományának megőrzéséhez tehát a tervezett pótlási keret messze nem elegendő.
Az ÁSZ arra figyelmeztetett, hogy a fenntartók költségvetésében sem az éves, sem a korábbi évekből felhalmozódott amortizáció pótlása nem jelenik meg teljes egészében. Ennek következménye további állapotromlás, költséges kényszerfelújítás, illetve váratlan műszaki meghibásodás lehet. Az elmaradó beruházások ráadásul később nagyobb pénzügyi terhet róhatnak az államra, miközben az ellátás biztonságát is veszélyeztethetik.
A gyógyszerkasszánál és az adóbevételeknél is hiányoznak a számítások
A vizsgálat a nagyértékű gyógyszerfinanszírozás tervezésénél is hiányosságokat talált. A kormány 2027-re 330 milliárd forintot különített el erre a célra, ami 86,7 milliárddal, vagyis 35,7 százalékkal több az idei előirányzatnál. Az ÁSZ azonban nem kapott megfelelő részletezettségű háttérszámításokat az egyes kiadási csoportok megalapozottságának ellenőrzéséhez.
A népegészségügyi termékadóból származó bevételeknél további 20 milliárd forintos kockázatot azonosítottak. A kabinet a 2026-os 91,7 milliárd után jövőre 113,3 milliárd forint bevétellel számol, amelyből 20 milliárdot tervezett adóemelések és szabálymódosítások biztosítanának. Csakhogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tájékoztatása szerint ezek pontos szabályain még dolgoznak, így a számvevőszék nem tudta ellenőrizni a várt többletbevétel megalapozottságát.
A táppénzkasszából közel kilencmilliárd forint hiányozhat
A táppénzkiadásoknál szintén eltérést talált az ÁSZ a kormányzati előirányzat és a várható tényleges igény között. A 2027-es költségvetés 286,7 milliárd forintot szán erre a célra, miközben az idei módosított keret már 281,7 milliárd forint. Október végéig ebből 232,9 milliárd forintot használtak fel, a számvevők pedig a korábbi adatok alapján magasabb jövő évi kiadással számolnak.
A kormány az alacsonyabb előirányzatot részben azzal indokolta, hogy a 2026 elején kifizetett fegyverpénz átmenetileg megemelte bizonyos pénzbeli ellátások összegét. Az ÁSZ számításai szerint azonban ez legfeljebb hétmilliárd forintos korrekciót indokolna, miközben az eredeti és a módosított idei előirányzat között 15,1 milliárd forint az eltérés. A számvevőszék ezért 2027-re 295,4 milliárd forintos táppénzkiadást valószínűsít, ami 8,7 milliárddal haladja meg a kormány által betervezett összeget.
A több mint 510 milliárdos egészségügyi forrásbővítés tehát valódi költségvetési növekedést jelent, az ÁSZ megállapításai alapján azonban több lényeges területen továbbra is hiányzik a megfelelő pénzügyi fedezet vagy annak részletes alátámasztása. A kórházi műszaki eszközök elöregedése, a gyógyszerfinanszírozás bizonytalanságai és a táppénzkassza alultervezésének kockázata egyaránt azt mutatják, hogy a többletforrások önmagukban nem rendezik az egészségügy felhalmozódott problémáit.





