Új fordulat a rejtélyes 6,5 milliárd ügyében: a Fuzik-féle számlagyárhoz vezethetnek a szálak

Egészen más büntetőügyből származhat az a mintegy 6,5 milliárd forintnyi készpénz, amelyet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) a Seszták Miklóshoz kapcsolódó nyomozás során foglalt le. Galgóczy Ferenc vállalkozó szerint a Fuzik Zsolt nevével fémjelzett számlagyárból hatmilliárd forint kerülhetett Fabó György üzletemberhez, akinek neve a milliárdok feltételezett rejtekhelyeivel kapcsolatban is felmerült. A történet különösen érdekes annak fényében, hogy Unger Anna, az NVVH vezetője korábban elismerte: a hatóság egyelőre nem tudja, ki a lefoglalt pénz tulajdonosa. Az új információk így alapjaiban kérdőjelezhetik meg a készpénz eredetéről eddig kialakított feltételezéseket.

Újabb lehetséges magyarázat került nyilvánosságra a november közepén megtalált, több mint hatmilliárd forintnyi készpénz eredetével kapcsolatban. A Magyar Nemzet beszámolója szerint Galgóczy Ferenc, aki korábban a Volánbusz-ügy feltárásában is szerepet vállalt, Facebook-videójában arról beszélt, hogy a Fuzik Zsolt nevéhez kötődő számlagyárból jelentős készpénzösszegek kerültek különböző vállalkozókhoz. Állítása szerint az egyik üzletember hárommilliárd forintot, Fabó György pedig hatmilliárdot kapott a rendszerből.

Galgóczy arról is beszámolt, hogy jelentkezett nála egy tanú, aki állítólag bizonyítékokkal tudná alátámasztani a pénzmozgásokat. Elmondása szerint az illető korábban már a hatóságoknak is beszélt ezekről az információkról, a nyomozók azonban nem kívántak vele egyezséget kötni. A vállalkozó nyilatkozata önmagában még nem igazolja a készpénz eredetét, az általa említett hatmilliárdos összeg és a most lefoglalt 6,5 milliárd forint közötti hasonlóság azonban új vizsgálati irányt vethet fel.

A Fuzik-féle számlagyár nem ismeretlen a hatóságok előtt. Az ügyben korábban több tízmilliárd forintos nagyságrendű fiktív számlázás gyanúja miatt indult nyomozás, amely később politikai korrupciós ügyekkel is összekapcsolódott. A most felmerült információk alapján azt kellene tisztázni, hogy a számlagyárból származó készpénz egy része valóban Fabó Györgyhöz került-e, és ha igen, annak van-e köze az NVVH által megtalált milliárdokhoz.

Fabó Györgyhöz köthető helyszíneken találhatták meg a milliárdokat

Galgóczy Ferenc állítása azért kaphat különös jelentőséget, mert a TV2 Híradója korábban olyan Nógrád megyei ingatlanokat és területeket mutatott be, amelyek a televízió értesülései szerint Fabó Györgyhöz, illetve volt feleségéhez kapcsolódnak. Egy informátor úgy tudta, hogy a hatóságok egy erdős területen, egy elhagyatott pajtában és más rejtekhelyeken találták meg a több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt. A lefoglalás a Seszták Miklóssal összefüggésbe hozott Volánbusz-ügy keretében történt.

A két információ együttesen új megvilágításba helyezheti a történteket. Amennyiben valóban Fabóhoz köthető területeken találták meg a pénzt, és bizonyítható lenne, hogy a vállalkozó korábban hatmilliárd forint készpénzhez jutott egy számlagyárból, az a lefoglalt vagyon eredetének tisztázásában is fontos szerepet játszhatna. Jelenleg azonban sem a helyszínekre vonatkozó sajtóértesülések, sem Galgóczy állításai nem bizonyítják, hogy ugyanarról a pénzről van szó.

A Magyar Nemzet szerint sajtóinformációk alapján a közelmúltban házkutatás is történhetett Fabó György otthonában. A vállalkozó ellen a Győri Törvényszéken egy többmilliárdos számlagyár ügyében folyik büntetőeljárás, miközben a Fuzik Zsolthoz kapcsolódó ügyet is ugyanebben a térségben tárgyalják. Ez önmagában még nem bizonyít közvetlen kapcsolatot a két büntetőügy között, de további vizsgálatot indokolhat.

A vagyonvisszaszerzési hivatal vezetője sem tudja, kié a készpénz

A milliárdok lefoglalását követően komoly kérdéseket vetett fel a hatósági kommunikáció. Az NVVH a Seszták Miklóshoz kapcsolódó büntetőeljárás keretében számolt be a pénz megtalálásáról, ám Unger Anna, a hivatal vezetője november 15-én az RTL Házon kívül című műsorában elismerte, hogy egyelőre nem ismerik a készpénz tulajdonosát.

Seszták Miklós védője, Papp Gábor már a lefoglalást követően kijelentette, hogy a megtalált milliárdok nem az ügyfeléhez tartoznak. Az ügyvéd az NVVH vezetőjének nyilatkozata után azt is megkérdőjelezte, milyen alapon kapcsolják a készpénzt a volt miniszter ügyéhez, ha még annak tulajdonosát sem sikerült azonosítani. Papp hangsúlyozta, hogy megalapozott következtetéseket csak a nyomozati iratok és a tényleges bizonyítékok megismerése után lehet levonni.

A kérdésnek komoly jelentősége van, hiszen a pénz lefoglalása és annak eredete két különböző bizonyítási kérdés. A hatóságoknak nem elegendő pusztán a készpénz megtalálásának körülményeit feltárniuk, hanem azt is tisztázniuk kell, honnan származik a vagyon, ki rendelkezett felette, és milyen kapcsolatban állhat a folyamatban lévő büntetőeljárással. Galgóczy mostani állításai egy másik lehetséges eredetre irányítják a figyelmet.

A Fuzik-féle számlagyár: 19 milliárd forintnyi fiktív számla

A történet megértéséhez érdemes felidézni a Fuzik Zsolthoz kötődő büntetőeljárás előzményeit. Fuzik korábban a SYS IT Services Kft. befolyásos munkatársa volt, emellett a zuglói parkolásüzemeltetésben érdekelt SIS Parking Kft. projektmenedzsereként is dolgozott. Neve 2021 nyarán került a szélesebb nyilvánosság elé, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával intézkedtek ellene.

A nyomozás során felmerült gyanú szerint Fuzik és társai olyan számlagyárat működtettek, amelynek keretében összesen mintegy 19 milliárd forint értékben állíthattak ki fiktív számlákat. A rendszerben több gazdasági társaság vett részt, amelyek egymás között olyan szolgáltatásokról állítottak ki bizonylatokat, amelyek mögött a gyanú szerint nem történt valós teljesítés. A számlák felhasználása jelentős pénzmozgásokat tett lehetővé, miközben a konstrukció adóelkerülésre és készpénz előállítására is alkalmas lehetett.

Az ilyen típusú számlagyárak működése jellemzően arra épül, hogy a számlabefogadó társaságok papíron szolgáltatásokért fizetnek, az átutalt összegek pedig közvetítő cégeken keresztül haladnak tovább. A pénz egy részét készpénzben vehetik fel, amelyet később különböző célokra használhatnak fel, akár vissza is juttathatnak az eredeti megrendelőkhöz. A Fuzik-ügyben a hatóságok szerint ilyen jellegű, jelentős összegű fiktív számlázási rendszer működhetett.

A mostani fejlemények szempontjából különösen fontos, hogy Galgóczy Ferenc éppen ebből a számlagyárból származó, többmilliárdos készpénzkifizetésekről beszél. Ha állításait megfelelő dokumentumok vagy tanúvallomások támasztják alá, az új nyomozati szálat nyithat a novemberben lefoglalt vagyon eredetének vizsgálatában.

A számlagyár ügye politikai korrupciós botrányba torkollott

A Fuzik Zsolthoz kapcsolódó nyomozás idővel messze túlnőtt az eredeti költségvetési csalási ügyön. A hatóságok kiterjedt céghálózat működését vizsgálták, az ügyészség pedig több tucat emberrel szemben emelt vádat. A fiktív számlázással előállított készpénzek egy részét a gyanú szerint korrupciós kifizetésekre is felhasználhatták, így a gazdasági bűncselekmények vizsgálata politikai szereplőkig vezetett.

Fuzik később egyezséget kötött az ügyészséggel, és vallomásában több olyan korrupciós ügyletről is beszámolt, amelyek során állítása szerint politikusoknak adott át kenőpénzt. A Magyar Nemzet beszámolója szerint vallomását hazugságvizsgálatnak is alávetették, amelyen megfelelt. Ez azonban önmagában nem helyettesíti az állítások büntetőeljárásban történő bizonyítását.

Az ügyben több ismert szocialista politikus ellen is vádat emeltek, köztük Horváth Csaba volt zuglói polgármester, Tóth Csaba korábbi országgyűlési képviselő, Molnár Zsolt MSZP-s politikus és Baja Ferenc volt miniszter ellen. A vádak többek között a zuglói parkolásüzemeltetéshez és más önkormányzati gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó feltételezett korrupciós kifizetéseket érintik. A vádemelés ugyanakkor nem jelent jogerős bűnösségmegállapítást, az egyes érintettek felelősségéről a bíróságnak kell döntenie.

A számlagyárból származó készpénzek felhasználásának kérdése ezért különösen fontos lehet. A nyomozás során feltárt pénzmozgások és az esetleges korrupciós kifizetések közötti kapcsolat ugyanis hozzájárulhat annak tisztázásához, hogy a rendszerből kikerült jelentős összegek végül kinél és milyen formában kötöttek ki.

A "láthatatlan ember" és a parkfenntartási botrány

A Fuzik-ügyhöz kapcsolódó korrupciós történetekben egy további, kevésbé ismert vállalkozó neve is felmerült. A Magyar Nemzet korábbi beszámolói szerint Fuzik vallomásában megemlített egy Z. Zsoltként azonosított, a parkfenntartási üzletágban érdekelt üzletembert is, akit a sajtóban a „láthatatlan emberként” emlegettek.

Z. Zsolt később maga is fontos szereplőjévé vált egy másik korrupciós nyomozásnak. Vallomásai alapján több baloldali és fideszes politikussal szemben is gyanú merült fel az úgynevezett parkfenntartási botrányban. Ez az ügy szintén azt mutatja, hogy a közbeszerzésekhez, önkormányzati szolgáltatásokhoz és vállalkozói kapcsolatrendszerekhez kötődő büntetőeljárások olykor egymással is összefüggő gazdasági szereplőkhöz vezethetnek.

A Fuzik-féle számlagyár, a zuglói korrupciós ügy és a parkfenntartási nyomozás több szereplőjének neve már korábban is megjelent egymással összefüggésben. Ez azonban nem bizonyítja automatikusan, hogy a novemberben lefoglalt készpénz ugyanezekből az ügyletekből származik. Ennek megállapításához a konkrét pénzmozgások, a készpénzfelvételek, az érintett vállalkozások és a lefoglalt vagyon közötti kapcsolatot kellene bizonyítani.

Továbbra is tisztázatlan a 6,5 milliárd forint eredete

A most napvilágra került információk alapján tehát egy újabb, figyelemre méltó lehetőség merült fel a november közepén lefoglalt készpénz eredetével kapcsolatban. Galgóczy Ferenc szerint a Fuzik-féle számlagyárból hatmilliárd forint kerülhetett Fabó Györgyhöz, miközben a sajtóértesülések szerint a Seszták-ügyben lefoglalt 6,5 milliárdot részben Fabóhoz köthető nógrádi helyszíneken találták meg. A két információ közötti összefüggés egyelőre feltételezés, ám olyan körülmény, amelynek tisztázása a nyomozás szempontjából jelentős lehet.

A kérdés annál is fontosabb, mert Unger Anna korábbi nyilatkozata szerint az NVVH még nem tudta megállapítani, ki a megtalált milliárdok tulajdonosa. Seszták Miklós ügyvédje kezdettől vitatja, hogy a pénznek köze lenne ügyfeléhez, a most megjelent beszámoló pedig egy másik, többmilliárdos számlagyárügy felé tereli a figyelmet.

A 6,5 milliárd forint eredete továbbra is bizonyításra vár. Amennyiben Galgóczy Ferenc állításait dokumentumok vagy hiteles tanúvallomások is megerősítik, az alapvetően befolyásolhatja a lefoglalt vagyonról kialakult képet. Addig azonban sem Seszták Miklós, sem Fabó György, sem a Fuzik-féle számlagyár esetében nem lehet bizonyítottként kezelni a készpénz eredetére vonatkozó feltételezéseket.

(MNO nyomán)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük