Újabb fordulatot vett a Seszták Miklós nevével összekapcsolt, mintegy 6,5 milliárd forintos készpénzlelet ügye. Miközben a nyilvánosságban napokig a volt miniszter elrejtett milliárdjairól beszéltek, a TV2 által bemutatott lehetséges nógrádi rejtekhelyek Fabó György vállalkozó érdekeltségeihez vezetnek. Ráadásul Fabó Budapest környéki otthonánál már a pénzlefoglalást megelőző napokban jelentős rendőri intézkedés történhetett. A vagyonvisszaszerzési hivatal vezetője közben elismerte, hogy nem tudják, kié a pénz. A történtek nyomán egyre hangsúlyosabb kérdés, milyen információk birtokában kapcsolták a lefoglalt milliárdokat Seszták Miklóshoz, és a politikai kommunikációban miért jelent meg ennél jóval határozottabb állítás.
November közepén látványos felvételek járták be a magyar sajtót. Nyomozók erdőkben elásott pénzkötegeket emeltek ki a földből, különböző épületekben és széfekben pedig további hatalmas mennyiségű készpénzt találtak. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal november 12-én és 13-án végrehajtott akciója során összesen 5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró és 1 257 100 amerikai dollár került elő, együttesen mintegy 6,5 milliárd forintnak megfelelő összeg.
A lefoglalást a Seszták Miklóst is érintő büntetőeljáráshoz kapcsolták, a politikai nyilvánosságban pedig gyorsan kialakult az a kép, hogy a hatóságok a volt nemzeti fejlesztési miniszter elrejtett vagyonára bukkantak. A pénzkötegekről készült felvételek és a milliárdos nagyságrendű összeg különösen alkalmasnak bizonyultak arra, hogy az ügy a közéleti viták középpontjába kerüljön. Csakhogy a nyomozás tényleges eredménye és a nyilvánosságban kialakult történet között kezdettől fogva volt egy alapvető különbség: a pénz tulajdonosát nem azonosították.
Azóta újabb információk kerültek elő. A TV2 olyan nógrádi területeket mutatott be, amelyek Fabó György vállalkozóhoz, illetve korábbi feleségéhez és jelenlegi üzlettársához köthetők.
A Blikk pedig egy szomszéd beszámolója alapján arról írt, hogy Fabó otthonánál már a milliárdos lefoglalás előtt több rendőrautó jelent meg. A két értesülés együtt új megvilágításba helyezi az események időrendjét, és különösen fontossá teszi annak tisztázását, mit tudtak a hatóságok a kutatások megkezdése előtt.
Kilencmilliárdos híresztelés, két üres páncélszekrény
A történet előzménye a Volánbusz beszerzéseihez és szerződéseihez kapcsolódó büntetőeljárás. A hatóságok a 2015 és 2018 közötti ügyleteket vizsgálják, a nyomozás során pedig Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter érintettsége is felmerült. A gyanú szerint Seszták és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyhöz juthatott. A büntetőeljárás folyamatban van, Seszták tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.
A nyomozás egyik korábbi, nagy visszhangot kiváltó részlete az volt, hogy Sesztákhoz köthető kisvárdai ingatlanban állítólag kilencmilliárd forint készpénzt tárolhattak. A hatóságok két, egyenként 1660 kilogrammos Wertheim-páncélszekrényt találtak, amelyek azonban üresek voltak. A feltételezett készpénz nem került elő, így a korábbi állításokat a kutatás eredménye nem támasztotta alá.
Amikor november 12-én és 13-án más helyszíneken valóban milliárdokat találtak, a korábbi kilencmilliárdos történet és az új pénzlelet hamar összekapcsolódott a közbeszédben. Pedig a két összeg azonosságára vagy közös eredetére nem állt rendelkezésre nyilvánosan bemutatott bizonyíték. Ezt később maga Unger Anna, a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke is világossá tette.
A hivatalvezető elismerte: nem tudják, kié a pénz
November 15-én az RTL Házon kívül című műsorában Unger Annát arról kérdezték, Seszták Miklós pénzéről van-e szó. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke ekkor egy meglehetősen sajátos hasonlattal válaszolt:
"Nincs rajta senkinek az óvodai jele. Majd eldől, hogy kié."
A kijelentés világossá tette, hogy a hatóság akkor még nem tudta megnevezni a lefoglalt készpénz tényleges tulajdonosát. Unger azt is elmondta, hogy a nyomozók pontosan tudták, hol kell keresniük a pénzt, és célzottan haladtak egyik helyszínről a másikra. Arról azonban nem kívánt részleteket közölni, milyen információk alapján jutottak el a rejtekhelyekhez.
A hivatalvezető azt sem erősítette meg, hogy a megtalált 6,5 milliárd forint bármilyen kapcsolatban állna a Sesztáknál korábban feltételezett kilencmilliárddal. Kifejezetten elhatárolódott attól, hogy a két összeget bizonyíték nélkül összekapcsolják. Ez különösen lényeges körülmény, hiszen a pénzlelet politikai értelmezése ekkorra már jóval előrébb járt, mint amit a hatóság nyilvánosan igazolni tudott.
Seszták Miklós ügyvédje, Papp Gábor szintén kijelentette, hogy a megtalált pénz nem a védencéé. Azt is közölte, hogy Sesztáktól készpénzt nem foglaltak le, bár bankszámlákat zároltak és ingatlanokat zár alá vettek. A védelem álláspontja természetesen önmagában nem dönti el a tulajdonjogi kérdést, de a hatóság bizonytalanságával együtt tovább erősíti a pontos tisztázás szükségességét.
Fabó György neve már a pénz megtalálása előtt felmerülhetett
A TV2 november 19-i riportja új irányba terelte az ügyet. A televízió stábját Barna János informátor vezette el Felsőpetény környékére, egy nehezen megközelíthető erdős területre, ahol állítása szerint a nyomozók a készpénz egy részét megtalálhatták. A férfi egy elhagyatott pajtát is megmutatott, amelyben szerinte szintén pénzt rejthettek el. A TV2 információi szerint a bemutatott ingatlanok Fabó György vállalkozóhoz, illetve volt feleségéhez és jelenlegi üzlettársához köthetők.
A riportban Felsőpetény polgármestere, Laczkovszki Zsolt is megszólalt. Elmondta, hogy november 12-én, a közmeghallgatás idején rendőrségi járművek villogó fényeit látta a környéken. A polgármester ugyanakkor nem tudta megmondani, pontosan milyen intézkedés zajlott. A TV2 által bemutatott helyszínekről a hatóságok nem közölték, hogy valóban ott találták-e meg a lefoglalt készpénz valamely részét.
Fabó György neve azért is érdekes, mert a vállalkozó korábban üzleti kapcsolatban állt Seszták Miklóssal. A TV2 információi szerint Fabó ellen a Győri Törvényszéken jelenleg is büntetőeljárás folyik egy sokmilliárdos számlagyárügyben. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a megtalált készpénz eredetét más gazdasági bűncselekményekkel összefüggésben is vizsgálni kellene. A pénz esetleges adócsalásból származó eredetét azonban jelenleg nem támasztja alá nyilvánosan ismertetett bizonyíték.
Már a milliárdok megtalálása előtt rendőrök jártak Fabó otthonánál
A történet egyik legfontosabb új fejleményét a Blikk november 20-i cikke tárta fel. A lap felkereste Fabó György Budapest környéki otthonát, ahol egy szomszéd arról számolt be, hogy nagyjából tíz nappal korábban jelentős rendőri jelenlétet tapasztalt az ingatlannál.
"Úgy tíz napja voltak kint náluk újra a rendőrök" - mondta a férfi, aki szerint az egyenruhások hosszabb időt töltöttek a háznál, és több járművel érkeztek.
A szomszéd visszaemlékezése november 9–10. környékére helyezi az intézkedést. Ez egybevág a PubliQo értesülésével, amely szerint november 10-én a NAV és az új vagyonvisszaszerzési hivatal munkatársai is kutatást tarthattak Fabónál. A két hatóság együttes részvételét és az intézkedés pontos célját egyelőre nem sikerült hivatalos dokumentummal megerősíteni.
Az időrend azonban így is figyelemre méltó. Fabó otthonánál már napokkal azelőtt rendőri intézkedés történhetett, hogy az NVVH november 12–13-án megtalálta a milliárdokat. Ha a két esemény ugyanahhoz a nyomozati szálhoz kapcsolódott, akkor a vállalkozó személye már a látványos pénzlefoglalás előtt a hatóságok látókörében lehetett.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a nyomozók tudták, ki a pénz tulajdonosa. Azt viszont indokolttá teszi, hogy a hivatal pontosan tisztázza, milyen kapcsolat volt a Fabónál történt korábbi intézkedés és a későbbi pénzlefoglalás között.
Bóka János szerint tudatosan félrevezették a nyilvánosságot
A legújabb fejleményekre a Fidesz részéről Bóka János frakcióvezető is reagált. November 20-i videóüzenetében Magyar Péter miniszterelnököt és Unger Annát azzal vádolta, hogy politikai célból vezették félre a közvéleményt a Seszták-ügyben megtalált milliárdokkal kapcsolatban.
"Hazudtak és lebuktak. De kiderült az igazság" - fogalmazott Bóka, aki szerint a kormányfő és a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetője is tisztában volt azzal, hogy a bemutatott pénzlelőhelyek Fabó György érdekeltségeihez kapcsolódnak. A frakcióvezető állítása szerint ennek ellenére Seszták Miklós vagyonaként állították be a készpénzt.
Bóka azt is kifogásolta, hogy Unger Anna a pénz tulajdonosának ismeretlenségére hivatkozott, miközben a szóban forgó ingatlanok tulajdonosi viszonyai szerinte az ingatlan-nyilvántartásból megállapíthatók. Itt azonban fontos különbséget tenni az ingatlan tulajdonosa és az ott esetlegesen elrejtett készpénz tulajdonosa között. Az előbbi azonosítása önmagában még nem bizonyítja az utóbbit.
A frakcióvezető politikai célzatú megtévesztésről szóló állítása súlyos vád. Annak bizonyításához tisztázni kellene, hogy Magyar Péter és Unger Anna pontosan mikor, milyen nyomozati információkat ismertek, és ezekhez képest milyen kijelentéseket tettek nyilvánosan.
Szándékos megtévesztés vagy politikailag kihasznált bizonytalanság?
Az eddig megismert tények alapján a Seszták-ügy kommunikációjában komoly ellentmondás rajzolódik ki. A nyomozók valóban hatalmas mennyiségű készpénzt találtak, a lefoglalás pedig egy Seszták Miklóst is érintő büntetőeljárás keretében történt. Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy a pénz a volt miniszter tulajdona. A hatóság vezetője ezt maga is elismerte, amikor közölte, hogy a tulajdonos személye egyelőre ismeretlen.
A politikai kommunikáció ennél határozottabb következtetéseket sugallt. A látványos felvételek, a milliárdos összegek és Seszták nevének összekapcsolása olyan benyomást kelthetett, mintha a nyomozás már bizonyította volna a volt miniszter személyes kapcsolatát az előkerült készpénzzel. A Fabó Györgyhöz vezető újabb szálak és a korábbi rendőri intézkedés híre ezt a képet tovább árnyalják.
A szándékosság kérdésében jelenleg három lehetőség vizsgálható. Elképzelhető, hogy a politikai szereplők maguk is hiányos információkból vontak le túlzó következtetéseket. Az is lehetséges, hogy ismerték a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos bizonytalanságokat, de a kommunikációban ezeket háttérbe szorították. A legsúlyosabb feltételezés szerint pedig tudatosan alakítottak ki hamis képet a lefoglalt pénz tulajdonosáról. Ez utóbbihoz azonban a jelenleg nyilvános információknál több bizonyíték szükséges.
A Fabó Györgyhöz kapcsolódó ingatlanok és a korábbi rendőri intézkedés mindenesetre olyan körülmények, amelyekre a hatóságoknak érdemi választ kellene adniuk. Különösen azért, mert Unger Anna saját elmondása szerint a nyomozók pontosan tudták, hol keressék a pénzt. A célzott kutatás előkészítése során keletkezett iratok, az intézkedések időrendje és a nyomozati adatok megismerésének időpontja segíthetne tisztázni, hogy a hivatal vezetése milyen információkkal rendelkezett.
A milliárdok tulajdonosát továbbra sem nevezték meg
A Seszták Miklóssal szemben folyó büntetőeljárás és a lefoglalt készpénz tulajdonjogának tisztázása két külön bizonyítási kérdés. A volt miniszterrel szembeni korrupciós gyanú a Volánbusz korábbi szerződéseihez és beszerzéseihez kapcsolódik, míg a novemberben megtalált készpénz eredetét és tényleges tulajdonosát egyelőre nem azonosították nyilvánosan. A Fabó György érdekeltségeihez vezető új információk ezért a pénzlelet értelmezését érintik, és önmagukban nem döntik el a Seszták elleni büntetőeljárást.
A hatóságoknak azt is tisztázniuk kellene, hogy a Fabó otthonánál történt korábbi rendőri intézkedés kapcsolatban állt-e a milliárdok utáni kutatással. Amennyiben igen, különösen fontossá válik, hogy a nyomozók mikor azonosították a lehetséges rejtekhelyeket, és milyen bizonyítékok alapján kapcsolták azokat a Seszták-ügyhöz.
A közvélemény joggal várhat pontos tájékoztatást egy olyan ügyben, amelyben több milliárd forintnyi készpénz került elő, és amelynek hatósági bemutatása jelentős politikai visszhangot váltott ki. A nyomozás érdekei indokolhatják egyes részletek visszatartását, de a bizonyított tények és a feltételezések közötti különbséget a nyilvános kommunikációban is fenn kell tartani.
A szándékos hazugság vádja jelenleg nem bizonyított. Az viszont már világosan látszik, hogy a Seszták Miklóshoz kapcsolt milliárdos történet több fontos részlete tisztázatlan, és a Fabó Györgyhöz vezető szálak miatt a korábbi politikai állításokat újra kell vizsgálni. A kérdés most az, hogy a pénzlefoglalás idején ki mit tudott, és a nyilvánosságnak ebből mit mondott el.







