Újabb súlyos leépítés körvonalazódik Németországban: a Volkswagen és más autóipari vállalatok megszorításai után a Lufthansa is jelentős létszámcsökkentésre készül. A német légitársaság frankfurti és müncheni központjában összesen ezer teljes munkaidős álláshely megszüntetését tervezi, miután az év első kilenc hónapjában átlagosan havi 20 millió eurós működési veszteséget halmozott fel. Az energiaválság, a megdrágult repülőgép-üzemanyag és a munkaügyi konfliktusok együttesen nehezítik a vállalat működését.
A Lufthansa vezetése belső levélben tájékoztatta munkavállalóit a tervezett leépítésekről, amelyek a légitársaság mintegy 40 ezer dolgozójának 2,5 százalékát érinthetik. A vállalat egyelőre nem közölte, hogy pontosan mely munkakörök szűnnek meg, és milyen ütemezéssel hajtják végre az intézkedéseket. A döntés hátterében a romló pénzügyi eredmények állnak: január és szeptember között összesen mintegy 180 millió eurós működési veszteség keletkezett. A vezetőség szerint a kilencnapos sztrájkok és a tartósan magas üzemeltetési költségek tovább rontották a helyzetet.
A német légitársaság már 2024-ben szerkezetátalakítási programot indított, a vezetők azonban most elismerték, hogy az eddigi intézkedések nem bizonyultak elegendőnek. A tervek szerint tovább csökkentik a rövid és közepes távolságú járatok kapacitását, miközben az Airbus A320-as család egyes repülőgépeit takarékosabb A220-as típusokra cserélnék. A vállalat így próbálja mérsékelni működési költségeit egy olyan időszakban, amikor az üzemanyagárak jelentős terhet rónak az európai légiközlekedésre.
A Lufthansa problémái ráadásul egy szélesebb német gazdasági válság részeként jelentkeznek. Az ország feldolgozóiparában folyamatosan csökken a foglalkoztatás, az autógyártók és beszállítóik pedig egymás után jelentik be megszorításaikat. A német gazdaság korábbi húzóágazatai közül egyre több vállalat kényszerül beruházások elhalasztására, költségcsökkentésre vagy munkahelyek megszüntetésére.
Az iráni háború és a szankciók is növelik a költségeket
A Lufthansa Group az idei évre már 9,3 milliárd eurós üzemanyagköltséggel számol, ami mintegy kétmilliárd euróval haladja meg a 2025-ös összeget. Az iráni háború következtében kialakult energiapiaci válság jelentősen megdrágította a repülőgép-üzemanyagot. Az Eurocontrol adatai szerint november elején ugyan két hét alatt tíz százalékkal csökkent az európai repülőgép-üzemanyag ára, gallononként 4,42 dollárra, ez azonban még mindig közel kétszerese a háború előtti szintnek.
A légitársaságnak az orosz légtér lezárása is jelentős többletkiadást okoz. Az Európai Unió 2022-ben kitiltotta az orosz repülőgépeket légteréből, amire Moszkva hasonló intézkedéssel válaszolt. Emiatt a Lufthansa több ázsiai útvonalon kénytelen jelentős kerülőket tenni, különösen a Kínába, Japánba és Dél-Koreába közlekedő járatok esetében. A Skailark légiközlekedési adatelemző vállalat szerint az orosz légteret elkerülő légitársaságok az Európa és Északkelet-Ázsia közötti járatokon átlagosan 13,8 százalékkal több üzemanyagot használnak fel, mint azok a versenytársaik, amelyek továbbra is átrepülhetnek Oroszország felett.
Ez a különbség az európai légitársaságok versenyképességét is hátrányosan érinti, különösen az ázsiai piacokon. A hosszabb repülési idő és a nagyobb üzemanyag-felhasználás növeli a költségeket, miközben a légitársaságoknak olyan versenytársakkal kell megküzdeniük, amelyekre nem vonatkoznak ugyanazok a légtérkorlátozások.
A német iparban már több mint 144 ezer munkahely szűnt meg egy év alatt
A Lufthansa leépítési terve újabb figyelmeztető jel a német gazdaság állapotáról. A Destatis adatai szerint a júniusig tartó egy évben 144 100 fővel csökkent a német feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma, ebből 42 300 munkahely az autóiparban szűnt meg. A Schaeffler autóipari beszállító mintegy 2660 álláshely felszámolását és négy német telephely bezárását tervezi, miközben a Mercedes-Benz visszafogta németországi beruházásait, és egyes gyárak jövőjét is mérlegeli.
A Volkswagen vezetése szintén komoly megszorításokra készül: két évre befagyasztaná a béreket, megszüntetné a bónuszokat, és eltörölné a túlórák után járó külön pótlékokat. A német autóiparban közben egyre feszültebb a helyzet, az IG Metall szakszervezet pénteken nyolc év után először hirdetett 24 órás figyelmeztető sztrájkot. A munkabeszüntetések a BMW és az Audi üzemeit, valamint több beszállítót is érintettek. A dolgozói érdekképviselet ötszázalékos béremelést, erősebb munkahelyvédelmet és a jól teljesítő vállalatoknál nyereségrészesedést követel.
A német gazdaságot tehát egyszerre sújtják a magas energiaköltségek, az ipari versenyképesség romlása és az egyre gyakoribb munkaügyi konfliktusok. A Lufthansa ezer munkahelyet érintő terve önmagában is jelentős, ám a feldolgozóiparban zajló leépítésekkel együtt már egy jóval szélesebb gazdasági probléma része.
Miközben Németország továbbra is jelentős összegeket fordít Ukrajna támogatására és saját védelmi kiadásainak növelésére, a gazdaság meghatározó vállalatai egymás után jelentik be a megszorításokat. A Lufthansa példája is mutatja, hogy az energiaválság és a geopolitikai konfliktusok költségei egyre közvetlenebbül jelennek meg az európai munkahelyeken. A német ipar gyengélkedése pedig Magyarország számára sem közömbös, hiszen a két ország gazdasága, különösen az autóipari beszállítói láncokon keresztül, szorosan összekapcsolódik.



