Kapkodás, visszavont döntések, veszélybe került támogatások: Nagy István szerint a Tisza-kormány bizonytalanságba taszítja a magyar gazdákat

Egyre több kérdést vet fel a Tisza-kormány agrárpolitikája: módosított, majd részben visszavont pályázati feltételek, vitatott támogatási döntések és bizonytalan fejlesztési források nehezítik a magyar gazdálkodók helyzetét. Nagy István korábbi agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában részletesen értékelte Bóna Szabolcs tárcájának első hónapjait, és több olyan intézkedést is felsorolt, amelyek szerinte a szakmai előkészítés és a következetes döntéshozatal hiányosságaira utalnak. A volt miniszter szerint a mezőgazdaságban dolgozók nem engedhetik meg maguknak, hogy beruházásaikat és gazdaságuk jövőjét folyamatosan változó kormányzati elképzelésekhez igazítsák.

A magyar mezőgazdaság szereplői hosszú évekre előre terveznek, legyen szó gépbeszerzésről, állattartó telepek fejlesztéséről vagy élelmiszeripari beruházásokról. Egy támogatási feltétel váratlan módosítása ezért akár teljes beruházási tervek átdolgozását is szükségessé teheti, különösen akkor, ha a gazdálkodó már hitelfelvétellel vagy saját forrásainak lekötésével készült a fejlesztésre. Nagy István szerint az új agrárirányítás több döntése éppen ezt a kiszámíthatóságot veszélyezteti, miközben az ágazatnak az aszály, az emelkedő költségek és a piaci bizonytalanság miatt egyébként is komoly kihívásokkal kell megküzdenie.

A korábbi agrárminiszter úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban egymást követték a vitatott pályázati döntések, a módosított szabályok és a később korrigált intézkedések. Ezek között szerepel a mezőgazdasági kisüzemek támogatási feltételeinek átalakítása, több beruházási pályázat forráshiányra hivatkozó elutasítása, valamint a kárenyhítési rendszer körüli bizonytalanság. A volt tárcavezető szerint különösen aggályos, hogy egyes változtatásoknál csak a közzétételt követően derült ki: további egyeztetésekre vagy korrekciókra van szükség.

Nagy István ugyanakkor nem vitatja, hogy a korábbi döntések indokolt esetben felülvizsgálhatók. Álláspontja szerint azonban az agrárpolitikai irányváltásokat világos szakmai célokkal, megfelelő jogi előkészítéssel és az érintettek bevonásával kellene végrehajtani. A jelenlegi folyamatok alapján szerinte az a veszély fenyeget, hogy a gazdák számára követhetetlenné válik, milyen feltételek mellett számíthatnak állami vagy uniós támogatásra.

Előbb eltörölték, majd visszahozták a kisüzemek egyik támogatási feltételét

A volt miniszter egyik legfontosabb példája a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának szabályozása. A KAP Nemzeti Irányító Hatósága október 20-án módosította a pályázati feltételeket, és eltörölte azt a követelményt, amely az üzemméret legalább 50 százalékos növelését írta elő a támogatott gazdálkodóknak. November 12-én azonban az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésekre hivatkozva részben visszavonták a módosítást, így a növekedési kötelezettség ismét érvényben maradt. Emellett a november 17. és 30. közötti pályázati szakaszt is törölték.

Nagy István szerint a történtek különösen azoknak a gazdálkodóknak okozhattak nehézséget, akik az októberben meghirdetett könnyítés alapján kezdték meg beruházásaik előkészítését. A korábbi miniszter azt szeretné tudni, miért nem történt meg a szükséges uniós egyeztetés még a módosítás közzététele előtt, és milyen következményekkel járhatott a változtatás a pályázók számára. A támogatási feltételek néhány héten belüli ismételt átalakítása szerinte nehezen egyeztethető össze a kiszámítható agrárirányítás követelményével.

Azonos időszakban beadott pályázatokat eltérően bíráltak el

A mezőgazdasági beruházási pályázatok elbírálása körül szintén komoly viták alakultak ki. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), valamint a Magosz beszámolói szerint előfordult, hogy ugyanazon felhívásra, azonos benyújtási időszakban érkezett pályázatok közül egyeseket pontozás után támogattak, másokat viszont pontozás nélkül, forráshiányra hivatkozva utasítottak el. A KAP Nemzeti Irányító Hatósága később egyes döntések felülvizsgálatáról is tájékoztatott, ami tovább növelte az eljárásokkal kapcsolatos kérdéseket.

A volt agrárminiszter szerint a támogatási rendszer iránti bizalom szempontjából alapvető, hogy a pályázók azonos feltételek mellett, következetes eljárás alapján kapjanak döntést. A bizonytalanság különösen nagy károkat okozhat azoknak, akik hosszabb ideje készülnek egy fejlesztésre, és a pályázati eredménytől teszik függővé beruházásuk megvalósítását. Nagy István ezért a vitatott döntések körülményeinek tisztázását és a pályázók közötti egyenlő elbírálás biztosítását sürgeti.

A kárenyhítési rendszer és a fejlesztési pénzek körül is kérdések maradtak

A gazdálkodók számára további bizonytalanságot okozott a kárenyhítési hozzájárulás megduplázására vonatkozó javaslat, amely komoly szakmai ellenállást váltott ki. A minisztérium november 12-én több könnyítést is bejelentett, köztük a 2026-os hozzájárulás befizetési határidejének november 30-ig történő meghosszabbítását, valamint a kárenyhítő juttatás előlegezésének lehetőségét. Nagy István ezeket kedvező lépéseknek tartja, de szerinte indokoltabb lett volna már az előkészítés során figyelembe venni a gazdálkodók pénzügyi teherbíró képességét.

Hasonló kérdések merültek fel a kormány által meghirdetett, mintegy 36 milliárd forintos válságtámogatási keret kapcsán is. A korábbi miniszter szerint az időjárási károk miatt nehéz helyzetbe került termelőknek szükségük van a segítségre, ugyanakkor világosan be kell mutatni, milyen forrásokból finanszírozzák a programot. Azt is tisztázni kellene, hogy a válságtámogatás érinti-e a korábban meghirdetett vagy tervezett fejlesztési pályázatok költségvetését. Arra nincs bizonyíték, hogy a kormány fejlesztési pénzeket csoportosított volna át, a beruházási támogatásoknál tapasztalt forráshiány azonban Nagy szerint indokolttá teszi az átlátható elszámolást.

A földtörvény módosításánál is jogi aggályokat lát a volt miniszter

Bóna Szabolcs november 12-én több, a földforgalmi szabályozást érintő változtatási tervet ismertetett. Ezek között szerepel az időjárási károk miatt bajba került földbérlők fizetési feltételeinek módosítása, a saját használat szabályával történő visszaélések visszaszorítása, valamint a termőföldet érintő kiemelt beruházások új kötelezettségeinek bevezetése. Az agrártárca a földtörvény átfogó felülvizsgálatát 2027-re tervezi.

Nagy István szerint a javaslatok között vannak támogatható célok, de különösen a magánszemélyek közötti haszonbérleti szerződésekre vonatkozó változtatások vethetnek fel tulajdonvédelmi és szerződésjogi problémákat. A volt miniszter ezért széles körű szakmai és jogi egyeztetést tart szükségesnek, mielőtt a kormány véglegesítené a szabályozást. Emellett arra is választ vár, hogy a termőföldek védelmével kapcsolatos új rendelkezések milyen hatással lesznek az állami földterületek haszonbérleti rendszerére.

A Gallicoop 33 milliárdos támogatásának visszavonása is vitát okozott

A Tisza-kormány agrárpolitikájának egyik legnagyobb visszhangot kiváltó intézkedése volt a Gallicoop Zrt. számára korábban megítélt, mintegy 33 milliárd forintos támogatás visszavonása. A minisztérium július 23-án döntött a vállalat kizárásáról az Élelmiszeripar Bajnokai programból, az átláthatósági követelmények nem teljesítésére hivatkozva. A társaság vitatta a határozat jogszerűségét, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.

Nagy István szerint az ilyen jelentőségű döntéseknél különösen fontos, hogy a támogatás visszavonásának pontos indokai és jogi alapjai egyértelműek legyenek. A korábbi miniszter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszernek politikai szempontoktól függetlenül, egységes és átlátható szabályok alapján kell működnie. Egy több tízmilliárd forintos fejlesztési forrás elvesztése ugyanis a vállalat beruházási terveit és a hozzá kapcsolódó gazdasági szereplők kilátásait is érintheti.

Még a brit királyi udvarral is kellemetlen diplomáciai ügy keletkezett

A volt tárcavezető egy szokatlan, nemzetközi figyelmet kiváltó esetet is felidézett. Két magyar lipicai ló 2024-ben, kölcsönadási megállapodás alapján került a brit királyi udvarhoz, miközben az állatok továbbra is magyar állami tulajdonban maradtak. A szilvásváradi Állami Ménesgazdaság miniszteri biztosa azonban júliusban levélben kezdeményezte a megállapodás megszüntetését, amiből szeptemberre nemzetközi sajtóügy lett. A Daily Mail arról számolt be, hogy Magyarország visszakérné a királyi udvarban szolgáló lovakat.

Az agrártárca később elismerte, hogy a levél pontatlanul fogalmazott, a miniszteri biztos pedig elnézést kért, és újabb levélben tisztázta a magyar álláspontot. A lovak végül a brit királyi udvarnál maradtak. Nagy István szerint az eset ugyan közvetlenül nem érinti a mezőgazdasági támogatásokat, mégis jelzi, milyen kellemetlen következményekkel járhat egy kellően át nem gondolt minisztériumi intézkedés, különösen akkor, ha a magyar–brit kapcsolatokat és a hazai lótenyésztés nemzetközi tekintélyét is érinti.

Nagy István elszámolást vár az agrártárcától

A korábbi agrárminiszter szerint a felsorolt esetek együttesen már olyan problémákat jeleznek, amelyekre a Bóna Szabolcs vezette minisztériumnak érdemi választ kell adnia. Négy területen vár részletes tájékoztatást: hány pályázati feltételt és támogatási döntést módosítottak vagy vontak vissza a kormányváltás óta, hány gazdálkodót és mekkora összeget érintettek ezek az intézkedések, milyen egyeztetések előzték meg a később korrigált döntéseket, valamint milyen garanciákat kapnak a termelők az állami döntéshozatalból eredő hátrányok elkerülésére.

Nagy István álláspontja szerint a magyar agráriumnak jelenleg leginkább kiszámítható szabályozásra, biztos fejlesztési forrásokra és következetes irányításra lenne szüksége. A gazdálkodók termelési döntéseiket és beruházásaikat sokszor évekre előre hozzák meg, ezért a támogatási rendszer bizonytalansága közvetlenül befolyásolhatja gazdaságaik működését. A volt miniszter szerint a mostani kormányzati gyakorlat ezen a téren több ponton is korrekcióra szorul.

A Tisza-kormány agrárirányításának első hónapjairól tehát már most komoly szakmai és politikai vita bontakozott ki. A támogatási feltételek visszavonása, a pályázati eljárások körüli kifogások és a több tízmilliárdos fejlesztési döntések következményeit az érintett gazdálkodók érezhetik meg leginkább. A minisztérium előtt álló feladat egyértelmű: a sorozatos korrekciók és vitatott döntések helyett olyan működést kell biztosítania, amelyben a magyar termelők hosszú távon is tervezni tudnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük