Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön Budapesten közölte, hogy Lengyelország Magyarország érdekeit is képviselni fogja az ukrajnai béketárgyalásokon. A kijelentés Orbán Anita magyar külügyminiszter társaságában hangzott el, miközben a lengyel politikus Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping háromoldalú találkozóját is élesen bírálta. A varsói diplomácia láthatóan kész beszállni az európai nagyhatalmi egyeztetésekbe, a magyar nyilvánosság viszont joggal várhat választ arra, milyen konkrét felhatalmazással beszél majd Lengyelország Magyarország nevében.
Tizenkét év után érkezett ismét Budapestre Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter, akit csütörtökön Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter fogadott. A két politikus a Bem téren megkoszorúzta Bem József szobrát, majd kétoldalú tárgyalásokat folytattak, amelyeket közös sajtótájékoztató követett.
A találkozón szó esett a magyar–lengyel gazdasági kapcsolatokról, az energetikai együttműködésről, a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről és az ukrajnai háborúról. Orbán Anita hangsúlyozta, hogy Lengyelország Magyarország egyik legfontosabb partnere, Sikorski pedig üdvözölte a két kormány közötti együttműködés megerősödését.
A szokásos diplomáciai udvariaskodás közben azonban elhangzott egy figyelemre méltó kijelentés. Sikorski közölte, hogy Lengyelország az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokon Magyarország érdekeit is képviselni fogja, méghozzá lojális partnerként. A magyar külügyminiszter a sajtótájékoztatón nem vitatta lengyel kollégája bejelentését.

Mikor kapott Lengyelország felhatalmazást Magyarország képviseletére?
Az Európai Unió vezetői november 13-án, a dublini informális csúcstalálkozón állapodtak meg arról, hogy az ukrajnai béketárgyalások európai részvételét az uniós intézmények és egy öttagú országcsoport biztosítja. Az E5 tagjai Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság.
A döntés alapján Lengyelország valóban részt vehet az európai álláspont képviseletében, ahogyan az ötös többi tagja is. A megállapodás azonban önmagában nem jelenti azt, hogy Varsó külön magyar felhatalmazással rendelkezne minden, hazánkat érintő biztonságpolitikai kérdésben.
Magyarország számára az ukrajnai háború rendezése, az energiabiztonság, az esetleges katonai kötelezettségvállalások és a szankciós politika közvetlen nemzeti érdekeket érint. Ezekben a kérdésekben a magyar álláspont képviselete nem válhat puszta diplomáciai udvariassággá.
Éppen ezért lenne indokolt, hogy a magyar kormány, és különösen Orbán Anita világosan ismertesse, milyen egyeztetési mechanizmus biztosítja a magyar érdekek érvényesülését az E5 tárgyalásain. Különösen akkor, amikor Varsó és Budapest több alapvető biztonságpolitikai kérdésben eltérő álláspontot képvisel.
Sikorski szerint Trump és Hszi találkozója túl nagy jelentőséget ad Putyinnak
A lengyel külügyminiszter a csütörtöki sencseni amerikai–kínai–orosz csúcstalálkozót sem kímélte. Sikorski szerint az ilyen egyeztetések azt a benyomást kelthetik Vlagyimir Putyinban, hogy Oroszország a tényleges gazdasági és demográfiai súlyánál jelentősebb szereplője a világrendnek.
A lengyel politikus úgy vélte, hogy a háromoldalú találkozó önmagában nem segíti elő az ukrajnai háború lezárását. Azt reméli, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping inkább nyomást gyakorol az orosz elnökre a harcok beszüntetése érdekében.
Sikorski szerint a békéhez elsősorban Moszkva politikai akaratára lenne szükség. Úgy fogalmazott, hogy amennyiben Putyin valóban békét akar, megkötheti a megállapodást. Az orosz fél szerinte jelenleg nem mutat kellő hajlandóságot még a Fekete-tenger térségében történő tűzszünetre sem.
A lengyel külügyminiszter határozottan bírálta Oroszország háborús politikáját, ugyanakkor azt is elismerte, hogy az Egyesült Államok és Kína befolyása nélkül nehéz lenne érdemi előrelépést elérni. Ez pedig felértékeli éppen azokat a nagyhatalmi tárgyalásokat, amelyek jelentőségét másutt igyekezett kisebbíteni.

Orbán Anita Lengyelországtól tanulna az uniós pénzek felhasználásáról
A magyar külügyminiszter a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány számára Lengyelország több területen követendő példát jelenthet. Kiemelte az uniós támogatások felhasználását, a közlekedési beruházásokat és a külföldre távozott fiatalok hazacsábítását.
Orbán Anita szerint a lengyel gazdasági növekedéshez jelentős mértékben hozzájárult az európai uniós források hatékony felhasználása. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány az uniós pénzek visszaszerzése után szeretné megtanulni, hogyan lehet minden eurócentet a gazdaság fejlesztésére fordítani.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a magyar külügyminiszter megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem kíván fegyvereket szállítani Kijevnek. Ugyanakkor hangsúlyozta a szankciós nyomásgyakorlás fontosságát, és felidézte, hogy Budapest a legutóbbi uniós szankciós csomagot is támogatta.
Sikorski közölte, hogy nem kívánja rábeszélni Magyarországot a fegyverszállításokra. Ez fontos különbség a két ország megközelítése között, amelynek megőrzése a béketárgyalások során is elengedhetetlen.
A lengyel–magyar barátság nem jelent korlátlan politikai felhatalmazást
A két ország történelmi barátsága vitathatatlan, és az együttműködés erősítése Magyarország érdeke is. Lengyelország gazdasági és katonai jelentősége komoly súlyt adhat az európai tárgyalásoknak. Ettől azonban még Varsó külpolitikai prioritásai nem válnak automatikusan magyar nemzeti érdekekké.
Sikorski kijelentése ezért pontosítást igényel. Az európai tárgyalócsoportban vállalt lengyel szerep világos, a magyar álláspont közvetlen képviseletének feltételeiről azonban nem hangzott el részletes tájékoztatás.
A Tisza-kormány feladata annak biztosítása, hogy Magyarország saját biztonságpolitikai döntései felett megőrizze az ellenőrzést. A lengyel külügyminiszter budapesti bejelentése után Orbán Anitától joggal várható el, hogy világosan elmondja: pontosan mire adott felhatalmazást Magyarország, és milyen garanciák védik a magyar érdekeket a béketárgyalásokon.





