Brüsszelben harcolnak a biogazdálkodás támogatásáért: Magyarországon már közel 385 ezer hektár érintett

Német és francia agrárszervezetek az Európai Parlamenthez fordultak, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban is kötelező legyen támogatni az ökológiai gazdálkodást. Az uniós agrárminiszterek októberi tárgyalási álláspontja ugyanis nagyobb szabadságot adna a tagállamoknak a biotermelés finanszírozásában. A kérdés Magyarország számára is jelentős, hiszen 2025-ben már csaknem 385 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás vagy az arra történő átállás.

A német BÖLW és a francia FNAB november 16-án közös felhívásban kérte az Európai Parlamentet, hogy a 2028–2034 közötti közös agrárpolitika szabályaiban garantálják az ökológiai gazdálkodás támogatását. A szervezetek szerint minden tagállamnak biztosítania kellene forrásokat mind az átállást vállaló, mind a már biotermelést folytató gazdálkodóknak.

Az Európai Bizottság eredeti javaslata még tartalmazta ezt a kötelezettséget, az agrárminiszterek október 26-án elfogadott tárgyalási álláspontjából azonban kikerült a külön előírás. A tagállamok így nagyobb mozgásteret kaphatnának annak eldöntésében, milyen formában támogatják a biogazdálkodást.

A német és francia érdekképviseletek attól tartanak, hogy a kötelező támogatások megszüntetése visszavetheti az ágazat fejlődését. Ezért azt is szorgalmazzák, hogy a környezetvédelmi célú agrárkifizetésekre legalább a jelenlegi finanszírozási szintnek megfelelő összeget különítsenek el.

Magyarországon jelentősen nőtt a biogazdálkodás területe

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben összesen 384 742 hektár tartozott az ökológiai gazdálkodásba bevont területek közé, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. A bővülést elsősorban az átállás alatt álló földek gyarapodása eredményezte.

Az átállási területek nagysága 36,9 ezerről 122,7 ezer hektárra emelkedett, miközben a már átállt területeké 271,2 ezerről 262,1 ezer hektárra csökkent. Az ökológiai gazdálkodást folytató termelők száma ugyanakkor 5452-ről 6664-re nőtt.

Magyarországon jelenleg az ÖKO-program biztosít területalapú támogatást az átálláshoz és az ökológiai termelés fenntartásához. A 2025-től 2029 végéig tartó támogatási időszak már átnyúlik a következő uniós költségvetési ciklusba, ezért a jövőbeni finanszírozás szabályai a hazai gazdálkodókat is érinthetik.

A magyar biotermékek jelentős része külföldön talál vevőre

Az ágazat számára a támogatások mellett az értékesítési lehetőségek is meghatározók. Szólláth Tibor biogazdálkodó korábbi becslése szerint a Magyarországon előállított ökológiai termékek mintegy 90 százaléka külföldre, elsősorban nyugat-európai piacokra kerül.

A szakember szerint a hazai közétkeztetésben felhasznált bioalapanyagok arányának növelése stabilabb belföldi keresletet teremthetne a magyar termelők számára.

Az Európai Unió célkitűzése szerint 2030-ra a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékát ökológiai művelésbe kellene bevonni. Az Eurostat adatai alapján azonban 2024-ben az arány még csak 10,6 százalék volt.

A következő évek egyik fontos kérdése így az lesz, hogy az uniós agrárpolitika továbbra is kötelező támogatásokkal ösztönzi-e a biotermelést, vagy a tagállamokra bízza a finanszírozás részleteit. A rendelet egyelőre nem végleges, az Európai Parlament még alakíthat a szabályokon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük