Éles politikai vitát váltott ki Árvay Nikolett agrárügyi államtitkár parlamenti kijelentése, miszerint a magyar mezőgazdaság jövőjét a technológia, az adat és a tudás jelenti, és véget kell vetni a folyamatos állami mentőöveknek. Nagy István korábbi agrárminiszter szerint rendkívül felháborító, hogy a gazdálkodók éppen egy nehéz időszakban hallanak ilyen üzenetet a kormánytól. Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője pedig arra figyelmeztetett, hogy a rendkívüli támogatások visszafogása súlyos következményekkel járhat a magyar agráriumban.
"Az agráriumban jövőt ma a technológia, az adat és a tudás jelenti. Bóna Szabolcs miniszter úr már a kinevezése előtt világossá tette, hogy tudásalapú mezőgazdaságot kell építenünk, és vége a folyamatos állami mentőöveknek" - fogalmazott Árvay Nikolett az Országgyűlésben.
A kijelentés különösen érzékeny időszakban hangzott el. A magyar mezőgazdaságot az elmúlt években súlyos aszályok, fagykárok, állatjárványok és piaci bizonytalanságok terhelték. Sok gazdálkodó számára az állami válságkezelő intézkedések jelentik azt a segítséget, amely nélkül egy-egy kedvezőtlen év akár a gazdaság működését is veszélyeztetheti.
Dömötör Csaba szerint az államtitkár szavai megerősítik, hogy a Tisza-kormány szakítani kíván a korábbi támogatási gyakorlattal. A politikus emlékeztetett a mezőgazdasági beruházási pályázatok körüli vitákra, amelyekben több száz fejlesztés támogatása került bizonytalanságba. Kifogásolta azt is, hogy szerinte Magyarország nem használja ki megfelelően a rendkívüli agrártámogatások lehetőségét.
Nagy István: a bajba jutott gazdák mellett kellene állni
Nagy István volt agrárminiszter szerint az államtitkári kijelentés elfogadhatatlan üzenet a gazdálkodóknak, különösen akkor, ha a rendkívüli válságtámogatások visszafogását vetíti előre.
A korábbi tárcavezető hangsúlyozta, hogy az aszály, a tavaszi fagyok, az állatbetegségek és a nemzetközi piaci zavarok olyan tényezők, amelyekkel szemben a gazdák gyakran önhibájukon kívül kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Szerinte az állam feladata ilyenkor a segítségnyújtás lehetőségeinek bővítése.
Nagy István arra is figyelmeztetett, hogy a kiszámíthatatlan támogatási rendszer a banki finanszírozást, a beruházásokat és a fiatal gazdák vállalkozásindítását is hátrányosan befolyásolhatja. A technológiai fejlesztéseket és a tudásalapú mezőgazdaságot fontosnak tartja, de úgy véli, ezek nem helyettesíthetik a válsághelyzetek kezelését.
Beruházások százai kerültek bizonytalan helyzetbe
Az agrárpályázatok körül már korábban is jelentős feszültség alakult ki. A minisztérium november elején elismerte, hogy több támogatási konstrukcióban a rendelkezésre álló források kimerülése miatt szakmailag megfelelő pályázatokat is el kellett utasítani.
A legutóbbi hírek szerint ugyanakkor egyes elutasító döntéseket már visszavontak. A Magosz ezt üdvözölte, de arra figyelmeztetett, hogy a támogatásra váró gazdálkodók helyzete ettől még nem rendeződött. A fejlesztések sorsa továbbra is attól függ, jut-e forrás a megfelelő pályázatokra.
Dömötör Csaba emellett bírálta az Európai Unió következő hétéves költségvetési terveit is, amelyek szerinte az agrártámogatások jelentős csökkentésével fenyegetnek.
Nagy István a korábbi kormány agrároktatási fejlesztéseit is felidézte. Elmondása szerint 2020 és 2025 között 2535-ről 3548-ra nőtt az agrár-felsőoktatásba felvettek száma, miközben több milliárd forint jutott tangazdaságok, bemutatóüzemek, gyakorlati képzőhelyek és korszerű mezőgazdasági eszközök fejlesztésére.
Árvay Nikolett kijelentése önmagában nem jelenti az összes agrártámogatás megszüntetését, a folyamatos állami mentőövek elutasítása azonban komoly kérdéseket vet fel a jövőbeni válságkezelésről. A magyar gazdák számára most különösen fontos lenne tudni, milyen segítségre számíthatnak, ha ismét aszály, fagykár vagy piaci válság sújtja a termelésüket.



