Juhász Hajnalka figyelmeztet: az isztambuli egyezmény a magyar migrációs és oktatási szabályokat is átírhatja

Az isztambuli egyezmény ratifikálása a magyar migrációs politika megváltoztatásával és a nemi identitással kapcsolatos új oktatási kötelezettségekkel járhat Juhász Hajnalka szerint. A KDNP frakcióvezető-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a Magyar Péter által kezdeményezett ratifikáció olyan nemzetközi kötelezettségeket teremtene, amelyek a magyar jogrendszer módosítását is szükségessé tehetik. A kereszténydemokraták ezért továbbra is elutasítják az egyezmény elfogadását.

Juhász Hajnalka szerint az isztambuli egyezmény ratifikálását követően Magyarországnak a dokumentum egyes rendelkezéseit be kellene építenie a hazai jogrendbe. A politikus különösen a menedékjogi szabályokat érintő cikkelyeket kifogásolja, amelyek a nemi alapú üldöztetést is figyelembe veszik a nemzetközi védelem megadásakor.

A KDNP politikusa úgy véli, hogy ez újabb lehetőséget nyithatna a menedékkérők előtt, és korlátozhatná a kitoloncolás lehetőségét. Arra kérte a nőket, hogy ne engedjék a nők védelmének ügyét a migrációs politika igazolására felhasználni.

Az egyezmény 60. cikke valóban foglalkozik a nemi alapú üldöztetésből eredő menedékkérelmekkel, a 61. cikk pedig a visszaküldés tilalmával. Ezek azonban nem jelentenek automatikus menekültstátuszt, és önmagukban nem teszik kötelezővé az Európai Unió teljes migrációs politikájának végrehajtását. A konkrét menedékjogi döntéseket továbbra is az alkalmazandó jogszabályok és az egyéni körülmények alapján kell meghozni.

Az iskolai oktatásra gyakorolt hatásokat is kifogásolja a KDNP

Juhász Hajnalka az egyezmény oktatási rendelkezéseit is bírálta. Szerinte a ratifikáció után a nemi identitással kapcsolatos kérdéseket is meg kellene jeleníteni az iskolai tananyagban, ami korlátozhatná a szülők beleszólását gyermekeik nevelésébe.

Az egyezmény 14. cikke az egyenlőséggel, a nemi szerepekkel és az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismeretek oktatásának előmozdítását írja elő, az életkornak megfelelő formában, ahol ez indokolt. A rendelkezés nem határoz meg egységes, kötelező tantervet, annak gyakorlati alkalmazása az adott ország oktatási rendszerétől is függ.

A KDNP számára az egyik legfontosabb kifogás továbbra is a "társadalmi nem" fogalmának szerepeltetése a dokumentumban. A párt ezt a genderideológia terjesztésének tekinti, ezért nem támogatja az egyezmény ratifikációját.

Magyar Péter a nők védelmére hivatkozva kezdeményezte a ratifikációt

Magyar Péter november 12-én jelentette be, hogy kormánya kezdeményezi az isztambuli egyezmény ratifikálását. A miniszterelnök emellett átfogó büntetőjogi változtatásokat is kilátásba helyezett, többek között a távoltartás szigorítását, az intim felvételekkel való visszaélés önálló bűncselekménnyé nyilvánítását és a szexuális önrendelkezés védelmének megerősítését.

A kormány tervei között szerepel az esemény utáni tabletták vénykötelességének eltörlése, a szívhangrendelet módosítása és a menstruációs szegénység elleni intézkedéscsomag is. A KDNP ezeket a kezdeményezéseket is bírálta, egyes lépéseket „életellenesnek” nevezve.

Juhász Hajnalka szerint Magyar Péter a nővédelem kérdésének előtérbe helyezésével a Varga Judit volt igazságügyi miniszter által korábban megfogalmazott állításokról is igyekszik elterelni a figyelmet. Ez a politikus értékelése, amelyet a kormányfő kezdeményezésének indítékára vonatkozó bizonyítékként nem lehet kezelni.

Magyarország 2014-ben aláírta az isztambuli egyezményt, de az Országgyűlés mindeddig nem ratifikálta. A mostani kezdeményezés ismét felszínre hozta a dokumentum migrációs, oktatási és társadalompolitikai rendelkezései körüli vitákat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük