Magyarország visszavonta azt a két keresetet, amelyet még az Orbán-kormány nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez az Ukrajnának szánt katonai támogatások finanszírozása miatt. A novemberben lezárt eljárásokban a magyar fél az Európai Békekeret két korábbi határozatának megsemmisítését kérte. A Magyar Péter vezette kormány döntése éles politikai vitát váltott ki: a Fidesz szerint a kabinet ezzel feladja elődje békepolitikáját.
Az uniós bírósági ügyek a T-452/25. és a T-605/25. számot viselték. Magyarország ezekben az Európai Békekeret bizottságának 2025. február 26-án, illetve június 30-án elfogadott határozatait támadta meg. A kifogásolt döntések az ukrán fegyveres erők katonai támogatására elkülönített összegek felhasználásáról rendelkeztek.
A Világgazdaság a Ria Novoszty és a RapsiNews orosz hírügynökségek beszámolói alapján azt írta, hogy a magyar kormány novemberben mindkét keresetet visszavonta. Ennek következtében az Európai Unió Törvényszéke megszüntette az eljárásokat, és törölte az ügyeket a nyilvántartásából.
Az eljárások lezárása miatt a bíróságnak már arról sem kellett döntenie, hogy több uniós tagállam, az Európai Bizottság és az EU külügyi főképviselője beavatkozhat-e a perekbe.
A Fidesz szerint Magyar Péter feladta a korábbi békepolitikát
A korábbi kormány jogi fellépésének középpontjában az Európai Békekeret felhasználása állt. Az uniós mechanizmust 2021-ben hozták létre a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések finanszírozására, később pedig Ukrajna katonai támogatásának egyik fontos eszközévé vált. A vitatott határozatok a befagyasztott orosz vagyonból származó rendkívüli bevételek felhasználásával is összefüggtek.
A Fidesz szerint a keresetek visszavonása súlyos politikai fordulatot jelent. Az ellenzéki párt közleményében úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter kormánya a semlegesség helyett a háború támogatását választotta, ami szerintük Magyarország biztonságára és gazdaságára is kedvezőtlen következményekkel járhat.
A párt külön kifogásolta az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások uniós finanszírozását, és a kárpátaljai Munkácson történt drónincidensre is hivatkozott a háború közelségének érzékeltetésére.
A keresetek visszavonása politikai irányváltást jelezhet
A két bírósági ügy megszüntetése azt jelenti, hogy Magyarország ezekben az eljárásokban már nem kéri a korábban megtámadott határozatok megsemmisítését. Ez érdemi változás a korábbi kormány jogi fellépéséhez képest, ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy a kabinet minden jövőbeni ukrán katonai támogatási csomagot jóváhagyott volna.
A háttérhez tartozik, hogy a Törvényszék 2026 szeptemberében egy másik, hasonló tárgyú magyar keresetet már elutasított, arra hivatkozva, hogy az adott kül- és biztonságpolitikai döntés felülvizsgálata nem tartozik a hatáskörébe.
A mostani visszavonások mindenesetre megszüntettek két olyan jogi eljárást, amelyekkel az előző kormány az ukrán katonai finanszírozásról szóló uniós döntéseket próbálta megtámadni. Arról egyelőre nem ismert részletes kormányzati indokolás, hogy Magyar Péter kabinetje pontosan milyen megfontolásból döntött a keresetek visszavonása mellett.





