Élesen bírálta az Isztambuli Egyezmény szemléletét Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton az Apu azért iszik, mert te sírsz! című műsor salgótarjáni felvételén. A publicisták szerint a családon belüli erőszak elleni fellépést olyan ideológiai megközelítéssel kapcsolták össze, amely háttérbe szoríthatja a férfi áldozatok szempontjait. Puzsér saját történetét is felidézte: állítása szerint egy korábbi barátnője rendszeresen bántalmazta, amikor pedig egy feminista segélyvonalhoz fordult, elutasították. A vita különösen aktuális, miután Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Tisza-kormány kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását.
Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton a műsorban elsősorban azt kifogásolták, hogy az egyezmény a nők elleni erőszakot a férfiak és nők közötti történelmi hatalmi egyenlőtlenségekkel összefüggésben tárgyalja. Szerintük ez a megközelítés könnyen olyan általánosításokhoz vezethet, amelyek a férfiakat elsősorban elkövetőként, a nőket pedig áldozatként jelenítik meg. Puzsér hangsúlyozta, hogy a kapcsolati erőszaknak férfiak is áldozatai lehetnek, ezért az áldozatvédelemben nem szabad nemi alapon különbséget tenni.
A publicista különösen a "férfierőszak" kifejezést tartja megbélyegzőnek. Álláspontja szerint a férfiakkal szembeni előítéletek ugyanúgy elfogadhatatlanok, mint a nőket érő hátrányos megkülönböztetés, és az elkövetők nemek szerinti statisztikai megoszlása sem indokolhatja az általánosítást.
"A férfiellenes szexizmus ugyanolyan, mint a nők lenézése vagy diszkriminációja" - jelentette ki.
Puzsér szerint a kapcsolati bántalmazás különböző formákat ölthet. Úgy véli, a férfiak gyakrabban élhetnek vissza fizikai erejükkel, míg a nők részéről a verbális és lelki bántalmazás is jelentős probléma lehet. Hozzátette, hogy a nők által elkövetett fizikai erőszak sem hagyható figyelmen kívül, különösen akkor, ha az áldozat életkora, betegsége vagy más kiszolgáltatott helyzete miatt nem képes megfelelően védekezni.

"Engem vert a csajom"
Puzsér saját tapasztalatával érzékeltette, milyen akadályokba ütközhet egy férfi, ha párkapcsolati bántalmazás miatt próbál segítséget kérni. Elmondása szerint egy korábbi rádióműsorban felhívott egy feminista szervezet által működtetett segélyvonalat, és azt közölte, hogy a barátnője bántalmazza. A telefonhívás célja az volt, hogy megtudja, miként reagálnak a segítő szervezet munkatársai egy férfi áldozat megkeresésére.
"Fölhívtam telefonon azt a feminista forródrótot, hogy legyenek szívesek ugyan már segíteni nekem, mert ver a csajom. És lepattintottak" - idézte fel a történteket.
A publicista hangsúlyozta, hogy a hívás idején nem tényleges segítséget keresett, hanem a szervezet hozzáállását szerette volna megvizsgálni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a bántalmazásról szóló állítása nem volt kitaláció: "De tényleg vert a barátnőm."
Beszámolója szerint a segélyvonal munkatársai azt tanácsolták neki, hogy forduljon férfiakat segítő szervezethez. Amikor ilyen szervezet telefonszámát kérte, állítása szerint abban sem kapott segítséget. Puzsér úgy emlékezett, hogy azt közölték vele, ez nem tartozik a feladataik közé.
"Kérdeztem, hogy akkor tudnak telefonszámot adni? És mondták, hogy nem, ez nekik nem a dolguk, nem az ő problémájuk" -mondta.
A publicista szerint az eset a nemi alapú megkülönböztetés példája volt, ezért indulatosan kérdezte: "Na most mi ez, ha nem szexizmus? Mi ez, ha nem nemi alapú diszkrimináció?"
A történteket Puzsér visszaemlékezése alapján ismerjük, a segélyvonalat működtető szervezet álláspontja nem szerepelt a beszámolóban. A publicista kritikája ugyanakkor fontos kérdést érint: milyen segítséghez juthatnak azok a férfiak, akik saját párkapcsolatukban válnak bántalmazás áldozatává.
Az Isztambuli Egyezmény genderszemléletét is kifogásolják
A műsorban az egyezmény társadalmi nemre vonatkozó rendelkezései is kritikát kaptak. A dokumentum meghatározza a gender fogalmát, preambuluma pedig a nők elleni erőszakot a történelmileg kialakult egyenlőtlen hatalmi viszonyokkal is összefüggésbe hozza. Puzsér és Farkas Attila Márton szerint az ilyen ideológiai elemek megnehezítik, hogy a családon belüli erőszak elleni fellépés széles társadalmi egyetértésen alapuljon.
Az Európa Tanács egyezménye elsődlegesen a nők elleni erőszak megelőzésére és felszámolására összpontosít, ugyanakkor kifejezetten elismeri, hogy férfiak és gyermekek is lehetnek kapcsolati erőszak áldozatai. A részes államokat arra ösztönzi, hogy az egyezmény védelmi intézkedéseit valamennyi családon belüli erőszakot elszenvedő személyre alkalmazzák. A férfi áldozatok helyzetével kapcsolatos vita ezért elsősorban a gyakorlati segítségnyújtás és a védelem egyenlő hozzáférhetőségének kérdését érinti.
Magyar Péter november 12-én jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását. Magyarország 2014-ben aláírta a dokumentumot, a korábbi kormány azonban a genderszemlélettel és egyes migrációs rendelkezésekkel kapcsolatos kifogásaira hivatkozva elutasította annak ratifikálását. A Tisza-kormány most a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó intézkedéscsomag részeként kívánja elfogadtatni.
Puzsér Róbert szerint azonban az erőszak elleni fellépésnek minden áldozat védelmét biztosítania kell. Saját történetével arra kívánt rámutatni, hogy a férfiak bántalmazásával kapcsolatos társadalmi előítéletek és az áldozatsegítés hiányosságai ugyancsak figyelmet érdemelnek, függetlenül attól, hogy az elkövető férfi vagy nő.


