Jelentős változások előtt állhat a magyar turizmus: a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) átfogóan átalakítaná az ágazat támogatási és irányítási rendszerét, nagyobb szerepet adna a helyi vállalkozásoknak, és szigorúbb ellenőrzéshez kötné a közpénzek felhasználását. A 2036-ig szóló új stratégia szerint a jövőben a vendégszám növelése helyett a turizmus jövedelmezősége, a szolgáltatások minősége és a beruházások tényleges gazdasági eredménye kerülne előtérbe. A Kisfaludy-program is megújulhat, a vissza nem térítendő támogatásokat pedig kedvezményes hitelekkel és magántőkével kombinálnák. A tervek között szerepel Magyarország nemzetközi turisztikai arculatának megújítása is, amelynek egyik fontos bemutatkozási lehetősége a 2027-es belgrádi világkiállítás lehet.
A Magyar Turisztikai Ügynökség szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén Csendes Olivér vezérigazgató ismertette az ágazat következő évtizedére vonatkozó elképzeléseket. A szakember hangsúlyozta, hogy a stratégia jelenleg munkaverzió, amelyet még egyeztetni kell a szakmai szervezetekkel és a kormányzati szereplőkkel. A tervezett átalakítás ugyanakkor már most kijelöli azokat a területeket, amelyeken a turizmusirányítás, a támogatási rendszer és az ágazati szabályozás megváltozhat.
A turizmus gazdasági súlya indokolttá teszi a hosszú távú tervezést. Az MTÜ által ismertetett, a közvetett gazdasági hatásokat is figyelembe vevő adatok szerint az ágazat a magyar GDP 10,2 százalékához járul hozzá, és mintegy 440 ezer embernek biztosít munkát. A szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban hozzávetőleg 72 ezer vállalkozás működik, miközben az idegenforgalomhoz kapcsolódó közlekedési, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások további jelentős gazdasági tevékenységet generálnak.
A nemzetközi turizmus emellett fontos exportbevételi forrás Magyarország számára. Csendes Olivér tájékoztatása szerint az ágazat 4,4 milliárd eurós többlettel járult hozzá a folyó fizetési mérleghez, ami jól mutatja a külföldi látogatók költéseinek nemzetgazdasági jelentőségét. Az MTÜ ugyanakkor úgy látja, hogy a kedvező adottságok ellenére a hazai turizmus több fontos mutatóban elmarad a nemzetközi versenytársaktól, ezért a következő évek fejlesztéseinek a hatékonyság javítására is összpontosítaniuk kell.
Több turista helyett nagyobb bevétel és versenyképesebb vállalkozások
Az új stratégia egyik legfontosabb eleme a turizmus teljesítményének új szemléletű értékelése. A jövőben nem kizárólag a vendégek és a vendégéjszakák számát tekintenék a siker mércéjének, hanem azt is vizsgálnák, mennyit költenek a Magyarországra érkezők, mekkora hozzáadott értéket állítanak elő a vállalkozások, és milyen hatékonyan hasznosulnak a turisztikai fejlesztésekre fordított források.
Csendes Olivér szerint Magyarország több nemzetközi összehasonlításban is elmarad versenytársaitól a vendégek költési hajlandóságát és a turisztikai vállalkozások termelékenységét illetően. Ezért olyan fejlesztésekre lenne szükség, amelyek magasabb színvonalú szolgáltatásokat, hosszabb tartózkodási időt és nagyobb vendégköltést eredményeznek. A cél az, hogy a növekvő turistaforgalom előnyeiből a vállalkozások és a helyi gazdaság is nagyobb arányban részesüljenek.
Az MTÜ a GDP-hez való hozzájárulás mellett öt további szempontot is beépítene az ágazat teljesítményének értékelésébe. Ezek között szerepelne a vállalkozások értékteremtési hatékonysága, a turisták reálköltése, a vendégforgalom területi és szezonális megoszlása, a lakosság elégedettsége, valamint a fenntarthatóság. Külön lakossági elégedettségi indexet is kialakítanának annak mérésére, hogyan ítélik meg az emberek a turizmus jelenlétét saját lakókörnyezetükben.
A környezeti szempontok szintén nagyobb hangsúlyt kaphatnak. A tervezett mutatók között megjelenne például a vendégéjszakákhoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, amelynek segítségével a turisztikai tevékenység környezeti következményeit is követni lehetne.

Átalakulhat a turizmus állami irányítása, nagyobb szerephez juthatnak a helyi közösségek
A stratégia az ágazat szervezeti működését is átalakítaná. Csendes Olivér szerint az elmúlt években Magyarországon erősen központosított turizmusirányítási rendszer alakult ki, amely mellett nem minden térségben jött létre megfelelő együttműködés az állam, a vállalkozások és az önkormányzatok között. Az MTÜ ezen új desztinációmenedzsment-szervezetek létrehozásának ösztönzésével változtatna.
Az elképzelés szerint ezek az együttműködések elsősorban helyi kezdeményezésre jönnének létre, nem pedig közvetlen állami szervezésben. A turisztikai szolgáltatók és az önkormányzatok közösen dolgozhatnának a térségi kínálat fejlesztésén, a programok összehangolásán és az adott desztináció népszerűsítésén. Ehhez azonban sok esetben jelenleg sem a megfelelő szervezeti eszközök, sem a szükséges pénzügyi források nem állnak rendelkezésre.
A Magyar Turisztikai Ügynökség a következő két-három évben olyan keretrendszer kialakítását támogatná, amely megteremtheti az együttműködés feltételeit. Az MTÜ várakozásai szerint a helyi szereplők összehangolt munkája hozzájárulhat a turisztikai kínálat bővítéséhez, a vendégek hosszabb tartózkodásához és a magasabb költésekhez. Különösen a vidéki térségek számára jelenthet előnyt, ha a fejlesztési lehetőségek nem kizárólag a legnagyobb turisztikai központokra összpontosulnak.
Megújulhat a Kisfaludy-program, és teljesen új támogatási rendszer jöhet
A tervezett átalakítás egyik legjelentősebb területe a turisztikai fejlesztések finanszírozása. Csendes Olivér szerint komoly problémát jelent, hogy az ágazat meglévő infrastruktúrájának amortizációja jelenleg meghaladja az új tőkebevonás mértékét. Ez hosszabb távon a szálláshelyek, vendéglátóhelyek és más turisztikai szolgáltatások színvonalát, valamint a vállalkozások versenyképességét is veszélyeztetheti.
Az MTÜ ezért olyan finanszírozási modellt készít elő, amelyben az állami támogatásokat kedvezményes hitelekkel és magántőkével kapcsolnák össze. A cél a rendelkezésre álló fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, miközben különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási lehetőségeit szeretnék javítani. A megújulás a Kisfaludy támogatási rendszert is érintené, amely akár új néven és új működési szabályokkal folytatódhatna.
A tervek pénzügyi hátterét jelzi, hogy a 2027-es költségvetési törvényjavaslatban 89 milliárd forint szerepel turisztikai fejlesztési feladatokra. Ebből 55,4 milliárd forint működési, 33,6 milliárd forint pedig felhalmozási célú előirányzat lenne. Fontos ugyanakkor, hogy ez a teljes összeg nem jelent automatikusan ugyanekkora, újonnan meghirdethető pályázati keretet, hiszen a források különböző turisztikai feladatokat finanszíroznának.

"Minden közforintnak értéket kell teremtenie"
A támogatások elosztásában Róna Andrea, a Kisfaludy Turisztikai Támogató Zrt. vezérigazgatója szerint alapvető szemléletváltásra készülnek. A társaság a jövőben nem egyszerű támogatáselosztóként, hanem a beruházások eredményességét folyamatosan figyelemmel kísérő portfóliógazdaként működne. A közpénzből finanszírozott fejlesztések esetében előre meghatározott gazdasági és szakmai mutatók alapján értékelnék, hogy az adott beruházás teljesítette-e a vállalt célokat.
"Minden közforintnak értéket kell teremtenie" - foglalta össze az új rendszer egyik legfontosabb alapelvét Róna Andrea.
A tervek szerint a pályázati jogosultsági feltételek és értékelési szempontok nyilvánosak lennének, a támogatási döntéseket pedig dokumentálnák. Ellenőriznék a kedvezményezettek tényleges tulajdonosait, valamint a beruházásokban részt vevő beszállítókat is. Az összeférhetetlenség megelőzését külön szabályok szolgálnák, amelyek célja a támogatások felhasználásának átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tétele.
A Kisfaludy Turisztikai Támogató Zrt. évente nyilvános hatásjelentésben számolna be a támogatások eredményeiről. Az első ilyen beszámoló várhatóan 2028-ban készülne el, a 2027-es tevékenység értékelésével. Az új modellben így nem érne véget a támogatás ellenőrzése a pénz folyósításával, hanem a megvalósult beruházások gazdasági teljesítményét is vizsgálnák.

A vállalkozások többségének komoly gondot jelent az önerő előteremtése
A finanszírozási rendszer átalakítását az ágazatban tapasztalható tőkehiánnyal is indokolják. Róna Andrea ismertetése szerint a felmérésekben részt vevő turisztikai vállalkozások mintegy 60 százaléka a tervezett beruházás értékének még a 25 százalékát sem tudná saját forrásból előteremteni. Ez jelentősen korlátozza a fejlesztési lehetőségeket, különösen a kisebb szolgáltatóknál.
Az MTÜ ezért olyan támogatási konstrukciókon dolgozik, amelyekben a vissza nem térítendő forrásokat hitelekkel kombinálnák. Az egyik vizsgált modellben a beruházás finanszírozásának 25 százalékát támogatás, 75 százalékát pedig hitel biztosítaná. Ez azt jelentené, hogy minden állami támogatási forint mellé további három forint finanszírozás kapcsolódhatna.
Róna Andrea példája szerint tízmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás így akár negyvenmilliárd forint értékű beruházást is elindíthatna. Egy másik tervezett konstrukcióban a felvett hitel egy része utólag támogatássá alakulhatna, amennyiben a vállalkozás teljesíti az előre meghatározott gazdasági és szakmai vállalásokat. Az ilyen finanszírozási lehetőségek részletes szabályain azonban még dolgoznak.
A tervezett támogatási rendszer négy szintből állna. Az első két kategória elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseit ösztönözné, a harmadik a nagyobb stratégiai beruházásoknak biztosítana lehetőséget, míg a negyedik szinten az egész ágazat szempontjából meghatározó projekteket támogatnák. Utóbbiak közé tartozhatnának a kongresszusi turizmust erősítő beruházások és a jelentős látogatószámot vonzó új attrakciók.
Az egyedi támogatási döntések lehetősége a jövőben is megmaradna, de azokat egységes értékelési rendszerhez kötnék. A nagyobb fejlesztésekről befektetési bizottság döntene, előre rögzített szakmai és pénzügyi szempontok alapján.
Felülvizsgálhatják a szálláshelyek minősítését és csökkenthetik az adminisztrációt
Az MTÜ az ágazat szabályozásának megújítását is napirendre tűzte. A szakmai egyeztetéseken több olyan előírás került elő, amely a piaci szereplők szerint elavult, indokolatlan adminisztrációs terhet jelent, vagy már nem tölti be eredeti funkcióját. Ezeket a következő időszakban felülvizsgálhatják, hogy egyszerűbbé váljon a turisztikai vállalkozások működése.
A vizsgált területek között szerepel a kötelező szálláshely-minősítési rendszer is. Csendes Olivér alapvetően fontosnak tartja a minősítést a szolgáltatások színvonalának biztosítása és a fogyasztók védelme szempontjából, ugyanakkor szerinte időről időre ellenőrizni kell, hogy az alkalmazott követelmények megfelelnek-e a piaci körülményeknek. Ennek megfelelően egyes minősítési szempontok is módosulhatnak.
Külön figyelmet kapna az üzleti turizmus, amelyben Budapest más európai nagyvárosokkal versenyez a konferenciákért, kongresszusokért és nemzetközi rendezvényekért. Az MTÜ ezen a területen adózási, infrastrukturális, költségoldali és értékesítési intézkedések lehetőségét is vizsgálja. A főváros önálló fejlesztési területként szerepelne a stratégiában, mivel továbbra is Magyarország legismertebb nemzetközi turisztikai célpontja és az ország egyik legfontosabb belépési pontja.

Új országmárkával jelenne meg Magyarország a nemzetközi turizmusban
A következő évtizedre szóló elképzelések Magyarország külföldi turisztikai megjelenését is érintik. A Magyar Turisztikai Ügynökség olyan átfogó országmárka kialakítását tervezi, amely egységesebben mutatná be a magyar kulturális, természeti, gasztronómiai és turisztikai értékeket. A munkába a turisztikai szakemberek mellett a kulturális élet, a sport és a diplomácia képviselőit is bevonnák.
A cél egy olyan felismerhető és következetesen alkalmazható arculat megteremtése, amely a nemzetközi és a hazai utazók számára egyaránt vonzóbbá teheti Magyarországot. Az új márkastratégiával nem kizárólag Budapestet, hanem a vidéki turisztikai térségeket és az ország sokszínű kínálatát is erőteljesebben népszerűsítenék.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása szintén szerepel a tervezett fejlesztések között. Az MTÜ a turisztikai mobilitás javítását, a munkaerőhiány kezelését és a szakmai képzés megújítását is fontos feladatnak tartja. Ezeket a területeket összehangoltan kezelnék, hogy a szolgáltatások fejlődése hosszú távon is fenntartható legyen.
A stratégia kidolgozásába eddig több mint négyezer turisztikai szolgáltatót és 82 szakmai szervezetet vontak be. Az egyeztetések során több száz javaslat érkezett, és 14 szakmai workshopot tartottak. Az MTÜ jelenleg 13 beavatkozási területet és 32 intézkedést vizsgál, amelyek megvalósítási sorrendjéről és pontos forrásigényéről a következő egyeztetéseken döntenek.
Belgrádban mutatkozhat be Magyarország új turisztikai arculata
A nemzetközi népszerűsítés egyik kiemelt lehetősége a 2027-es belgrádi szakosított világkiállítás lehet. A rendezvényt 2027. május 15. és augusztus 15. között tartják a szerb fővárosban, a szervezők pedig mintegy 4,1 millió látogatóra számítanak. Az esemény a hagyományos, ötévente megrendezett világkiállításoknál kisebb léptékű, tematikus nemzetközi bemutatkozási lehetőséget kínál.
Tóth Andrea, az EXPO 2027 Kiállítás Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a magyar részvétel előkészületei már zajlanak. Az előzetes becslések alapján a látogatók mintegy 70–75 százaléka európai országokból érkezhet, ami Magyarország számára különösen kedvező lehet. A közeli turisztikai küldőpiacok megszólítása ugyanis fontos szerepet játszhat az ország nemzetközi vendégforgalmának növelésében.
A magyar bemutatkozás koncepciója eltérne a korábbi világkiállítási szereplésektől. Az elképzelések szerint Magyarország új arcát szeretnék megmutatni, amelyben a turizmus mellett a kulturális értékek és az ország nemzetközi megítélését formáló további területek is szerepet kapnának. A részletes terveket a rendezvény megnyitása előtt ismertethetik, és akár már 2027 áprilisában sajtóutat szervezhetnek Belgrádba.
A következő tíz év turisztikai fejlesztéseinek alapjai készülnek
A Magyar Turisztikai Ügynökség új stratégiája egyelőre nem végleges kormányzati döntés, ezért a részletes támogatási feltételek, a finanszírozási konstrukciók és a szervezeti átalakítások még módosulhatnak. Csendes Olivér ugyanakkor jelezte, hogy nem szeretnék évekkel elhalasztani a szükséges intézkedéseket, így a szakmai egyeztetésekkel párhuzamosan egyes változtatások előkészítése is megkezdődhet.
A következő időszak egyik legfontosabb feladata a támogatási rendszer pontos szabályainak kidolgozása lesz. A vállalkozások számára különösen lényeges, hogy milyen arányban juthatnak majd vissza nem térítendő támogatáshoz és kedvezményes hitelhez, milyen önerőt kell biztosítaniuk, és milyen gazdasági teljesítményt várnak el tőlük a források felhasználásáért cserébe.
Az MTÜ tervei alapján a magyar turizmus fejlesztésében a következő évtizedben nagyobb hangsúlyt kapna a beruházások eredményessége, a vállalkozások jövedelmezősége és a közpénzek ellenőrizhető felhasználása. A végleges stratégia elfogadása előtt azonban még több fontos szakmai és pénzügyi kérdést kell tisztázni, különösen a kisebb vállalkozások finanszírozási lehetőségeit és az új támogatási modell gyakorlati működését illetően.

