A kórházak fűtésszámláira mehet el a béremelés? Keményen nekimentek Hegedűs Zsolt terveinek az egészségügyi dolgozók

Hiába a Tisza-kormány által bejelentett 192 milliárd forintos egészségügyi béremelési keret, egyes dolgozók számára még a 7,5 százalékos fizetésemelés sem lenne garantált. Az „1001 nővér – Felmondjuk a csendet” Facebook-csoportban egy intenzív osztályon dolgozó szakember élesen bírálta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter terveit. A kifogások szerint az új bérezési rendszerben a kórházigazgatók döntésein múlhat egyes juttatások elosztása, miközben az intenzív osztályokra újonnan érkezők elveszíthetik az eddig automatikusan járó kiemelt besorolást. A dolgozó szerint az egészségügyben beígért bérrendezés így újabb igazságtalanságokat teremthet.

Komoly felháborodást váltottak ki a 2027-es egészségügyi béremelés részletei, amelyekről a Népszabadság számolt be a minisztérium tájékoztatása alapján. A kormány korábban átlagosan 15 százalékos béremelést ígért az ágazat nem orvosi munkaköreiben dolgozóknak, a részletes számok azonban jóval árnyaltabb képet mutatnak. A teljes, 192 milliárd forintos keretből 144,3 milliárdot az állami egészségügyi szakdolgozók alapbérének és pótlékainak emelésére fordítanának.

A fennmaradó összegből különböző célokra elkülönített források levonása után 24,5 milliárd forint jutna többek között a kórházi pénzügyesek, informatikusok, műszaki dolgozók, betegszállítók és hospice-munkatársak bérrendezésére. A minisztérium ugyanakkor nem részletezte, pontosan milyen elvek alapján osztanák el ezt a pénzt az érintettek között. A Magyar Nemzet által ismertetett Facebook-bejegyzés szerzője szerint ez különösen aggasztó, mert a kórházak jelentős része eleve súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd.

A szakember arra figyelmeztetett, hogy az érintett dolgozóknak a 7,5 százalékos emelés sem járna automatikusan. A forrásokat ugyanis a munkáltatók működési finanszírozásába építenék be, így szerinte fennáll a veszélye, hogy az eladósodott intézmények más kiadások fedezésére használják fel a pénzt. A helyzetet keserű iróniával érzékeltette: a dolgozók fizetésemelését akár a kórházi fűtésszámlákra is elkölthetik.

Ugyanazért a munkáért eltérő fizetés járhat

A bérrendezés másik vitatott pontja az intenzív és sürgősségi osztályokon dolgozók kiemelt bérkategóriájának átalakítása. A minisztériumi tervek szerint a jelenleg ott dolgozók megtarthatnák magasabb alapbérüket, és a 7,5 százalékos emelést is megkapnák. Az újonnan belépőknek azonban 2027-től már nem járna automatikusan ugyanilyen kiemelt besorolás.

Ez azt eredményezheti, hogy ugyanazon az osztályon két azonos feladatokat ellátó szakápoló eltérő alapbérért dolgozik, kizárólag azért, mert más időpontban került az intézményhez. A Facebook-bejegyzés szerzője szerint ez súlyos bérfeszültségeket okozhat, különösen azokon a területeken, ahol már most is nehéz megfelelő számú szakképzett dolgozót találni.

A minisztérium az eltérő munkaterheléssel indokolja az új rendszert. Álláspontja szerint nem minden intézményben azonosak a körülmények, és ahol jelentős a létszámhiány, ott a meglévő munkatársakra nagyobb teher nehezedik. A kritikus szerint azonban az ilyen bérezés akár visszás érdekeltségi helyzetet is teremthet: a túlterheltség miatt többletjuttatást kapó dolgozóknak anyagilag kedvezőtlen lehet, ha új kolléga érkezik, és ezzel csökken a munkaterhelésük.

Tíz és fél milliárd forintról dönthetnének a kórházigazgatók

A tervek alapján országosan 10,5 milliárd forintot különítenének el a többletteljesítmények díjazására. A pénz elosztásában a kórházigazgatók egyéni mérlegelése is szerepet kapna, ami a bejegyzés szerzője szerint további bizonytalanságokat okozhat. Különösen azt kifogásolta, hogy az ellenőrzés és a juttatások odaítélésének részletes szabályai egyelőre nem ismertek.

A szakember szerint a bérrendezés egyik alapvető problémája, hogy a bejelentett milliárdok ellenére az érintettek nem láthatják világosan, mennyivel nő majd ténylegesen a fizetésük. A kórházak közötti különbségek, a vezetői mérlegelés és az új belépőkre vonatkozó eltérő szabályok miatt a korábbinál is nagyobb bérfeszültségek alakulhatnak ki.

A kritika különösen érzékeny időszakban érkezett, hiszen az egészségügy számos területén már most is komoly gondot jelent a szakemberhiány. A kormány béremelési ígéretei éppen a dolgozók megtartását és a külföldön munkát vállalók hazacsábítását szolgálnák, a tervezett változtatások azonban a bírálók szerint nem feltétlenül segítik ezeket a célokat.

"Pénteken kiküldték a meghívót, hétfőre pedig felszedték a síneket"

Az egészségügyi dolgozó bejegyzésének egyik legkeményebb része Hegedűs Zsolt korábbi, külföldön dolgozó szakemberekhez intézett hazahívó üzenetére reagált. A miniszter korábban arról beszélt, hogy a kormány szeretné visszacsábítani Magyarországra azokat az ápolókat és más egészségügyi szakembereket, akik jobb munkakörülmények és magasabb fizetés miatt külföldön vállaltak munkát.

A bejegyzés szerzője szerint azonban a mostani bérezési elképzelések éppen az ellenkező hatást válthatják ki. Aki jövőre térne haza, és egy magyar intenzív vagy sürgősségi osztályon helyezkedne el, már nem számíthatna automatikusan arra a kiemelt alapbérre, amelyet az ott régebb óta dolgozók megtarthatnak.

A szakember ezért rendkívül élesen fogalmazott a miniszternek címzett üzenetében:

"Önök nem hazavárják a szakembereket: Önök pénteken kiküldték a meghívót, hétfőre pedig felszedték a síneket a határnál."

A Tisza-kormány egészségügyi bérrendezése így már a bevezetése előtt komoly vitákat váltott ki az érintettek körében. A 192 milliárd forintos keret önmagában jelentős összeg, a dolgozók számára azonban az számít, hogy abból mennyi jelenik meg ténylegesen a fizetésükben. A most nyilvánosságra került részletek alapján pedig több munkakörben továbbra is bizonytalan, hogy az ígért béremelésből ki mennyit kap majd.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük